
Színház = luxus?
– A drasztikus jegyáremelkedések okai
Hosszú cikkben elemzi a színházjegyárak drasztikus emelésének okait a PORT.hu. A portál által megkérdezett fővárosi kőszínházak és független intézmények válaszaiból kiderül, a helyzet összetett: a dráguláshoz hozzájárul az infláció mellett a rezsihelyzet, a gazdasági bizonytalanság, a háború, a forint romlása és a covid-járvány hatása.
Ahogyan a cikkben is olvasható – és azt a színházba gyakran járó közönség is tapasztalja – nem ritka, hogy egy fővárosi fenntartású művészszínházba váltott jegy ára akár tízezer forintra rúg. Olcsóbban megúszható az este, ha a kultúrafogyasztó bérletet vásárol, vagy éppen élni tud a diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak járó kedvezménnyel, esetleg last-minute jegyet kap el.
Az írás emlékeztet, hogy az utóbbi években egyre több intézmény alkalmazza a keresletalapú árképzést, a dinamikus jegyárazást. A légitársaságok által is használt módszer a gyakorlatban azt jelenti, hogy az optimális árat a keresleti és kínálati viszonyoknak megfelelően kalkulálják újra és újra. – Ez egyébként nemcsak árnövekedést, hanem alkalmanként akár csökkenést is jelenthet, ha közeleg az előadás, és még temérdek jegy vár gazdára. De mivel itt főként a legkeresettebb produkciókról van szó, az emelkedés azért a gyakoribb. A nagyobb intézmények közül a Müpa vezette be 2022 őszén a dinamikus jegyárazást, az elmúlt időszakban jó páran követték a példáját, például a Centrál, a Katona, a Madách, a Magyar Színház, az Operettszínház, az Operaház, a Pintér Béla és Társulata, valamint a Veres 1 Színház – olvasható a Port.hu cikkében.
A Magyar Állami Operaház nézőtere (fotó: Nagy Attila)
Az írás szemlézi a legolcsóbb és legdrágább jegyeket kínáló intézményeket. Ahogyan azt a PORT.hu cikke kiemeli: a többmilliárdos állami támogatással működő Nemzeti Színházban lehet a legolcsóbban felnőtteknek szóló előadást nézni, 2000-4500 forint között mozognak a jegyárak, és kedvezményt kapnak a fentieken túl például az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozók, valamint a fogyatékkal élők. Hozzáteszi, hogy bár a Magyar Állami Operaház is magyar nemzeti minősítésű színház, jelentős a költségvetése, de a műfaj sajátossága miatt az előadások napi kiadása is tetemes. A náluk kapható kifejezetten drága jegyek ára is ezt tükrözi, szinte luxusnak számít jegyet venni az Operába.
A színházak szinte kivétel nélkül emeltek az árakon az utóbbi években, függetlenek és állami/fővárosi támogatásból élők egyaránt. Kiderül az is, hogy a gyermek- és családi előadásokra olcsóbban ülhetünk be, illetve több intézmény is támogatja az iskolai csoportok színházba járását kedvezőbb árakkal, akciókkal.
A megkérdezett szakemberek arról is beszámoltak, hogy az áremelkedéssel a nézői szokások is átalakultak, a közönség összetétele is megváltozott.
A teljes cikk ITT olvasható el.
A nyitókép illusztráció, forrás a Pixabay.
Lásd még:
Az állandó megújulás titka a Müpában – Interjú Kosztolánczy Gábor vezérigazgató-helyettessel
Orlai Tibor: Ha nem tudunk együttműködésben gondolkodni, hanem mindenki csak a saját pecsenyéjét sütögeti, az tragédiához vezet – A producer a színház jövőjéről
Együtt a független színházi világ legjava – 2024 szeptemberétől új csapat költözik az Átriumba
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!