„A jövőbe nézve jó karmesternek látom magam”
– Interjú Olajos Annával, a HAB művészeti igazgatójával
Olajos Anna az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) új művészeti igazgatója. A nemzetközi és hazai tapasztalattal bíró művészeti menedzser és kulturális–stratégiai tanácsadó az intézmény megalakulása óta meghatározó szerepet játszik a HAB programjánk és szakmai irányának kialakításában. Kinevezése után beszélgettünk a terveiről.
A HAB megalakulása óta dolgozik az intézményben. Ejtsünk pár szót arról, milyen „előélettel” érkezett a korábbi pozíciójába, és miként lett a HAB szakmai vezetője!
A két fő tevékenységi irányomat meghatározza, hogy jogi és művészetmenedzseri végzettségem van. E szakterületeken sokféle munka- és feladatkörben próbáltam ki magam az elmúlt tizenöt-húsz évben. Az International Business School (IBS) művészetmenedzseri diplomájának átvétele után a Saatchi & Saatchy-nél helyezkedtem el kommunikációs területen, ahol a nagyvállalati oldalhoz kötődő menedzseri fogásokat sajátítottam el. A művészettel még az IBS tanulmányaim alatt kerültem szorosabb kapcsolatba, amikor a New York-i Guggenheim Múzeumban töltöttem a gyakorlatomat, és betekinthettem a múzeumok világába, a kulturális intézményvezetés feladatköreibe. Nagyon élveztem azt a munkát. A hazai és nemzetközi kortárs képzőművészeti világot az Art Market Budapest nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként ismertem meg alaposabban. Szabadúszóként számos projektben vehettem részt, előszeretettel vállaltam feladatokat a határterületeken, mert hiszem, hogy az igazán innovatív dolgok a különböző területek összekapcsolódásakor rajzolódnak ki.
Átalakuló világunkban az új feladatkörök mentén új szakmák alakulnak ki, és ha jól értem, ön is azt hangsúlyozza, hogy az adott munkakörben nemcsak a diplomáinkat használjuk, hanem a tapasztalatainkat és a készségeinket is.
Pontosan. A tapasztalataink, a gondolkodásmódunk és a kialakult látásmódunk is legalább annyit számítanak, mint a tanulmányaink. Mióta az eszemet tudom, rendszerben gondolkodom, szeretek struktúrákat, mintázatokat felfedezni – vagy akár átalakítani. Ezt élvezem. Az új pozíció új kihívást jelent, és leginkább izgatottságot éreztem, amikor megbíztak a feladattal.
A kezdetektől részt veszek a HAB munkájában: már a stratégiaalkotásban, majd a fejlődési irányok felvázolásánál itt voltam, három éve érkeztem az elődömmel, Vékony Déliával. Nagyon örülök, hogy együtt dolgozhattunk, szeretném továbbvinni a tőle kapott szakmai örökséget. Megalakítottuk a csapatot, beindítottuk a helyet, amely mára Budapest élő, lélegző, fontos művészeti helyszínévé vált.
Mi áll a szakmai csapat átalakulásának hátterében?
Organikus változások, semmi rendkívüli esemény, egyszerűen az élet rendezte így. Vékony Déliát megkeresték a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karáról, ő pedig boldogan élt a felkínált lehetőséggel, hiszen szeret tanítani. Eddig is szoros kapcsolatban álltunk a művészeti felsőoktatási intézményekkel, ez nem változik a jövőben sem, a pécsiekkel is így marad. A megalakulásunk óta igyekszünk minél több galériával és művészeti intézménnyel partneri viszonyt felépíteni és megtartani.
Mit tervez 2026-ra? Új vezetőként mi lesz a fő feladata?
A vezetőváltással természetesen egyfajta új ciklus indul a HAB életében, de szakmai programjaink a jövő év tavaszáig már megtervezve, készen vártak, megyünk tovább a közösen kialakított úton.
Az idei programunkat grafikatörténeti kiállítással kezdjük. A február végén nyíló tárlatot kurátora, Kónya Ábel nemzetközi kölcsönzésekkel és a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményét bevonva hozza létre. A hiánypótló kiállítás erős edukációs vonalat is bevállal, és szeretnénk jobban fókuszba helyezni a HAB grafikai műhelyét is – a grafika a szívügyünk.
Április végén – szokatlan párosítással – műtárgyszámba menő antik szőnyegeket és kortárs képzőművészeti munkákat helyez egymás mellé Kocsis Katica kurátor. Az afrikai sztárművészeket is felvonultató, lélekemelő kiállítást igazi különlegességnek szánjuk. Nyáron újra befogadjuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diploma kiállítását, ősszel pedig a Pécsi Iskola művészeinek átfogó tárlatát szervezzük meg. Az évet vallási témával zárjuk, Petrányi Zsolt kurátorként válogat Kovács Levente gyűjteményéből az Áldozathozatal című kiállításhoz.
Az első év tehát változatlan programmal megy. Hosszú távon mit szeretne a vezetése alatt mindenképpen megvalósítani?
Szerintem a HAB egyik fő erénye a nyitottsága, amit hosszú távon mindenképpen szeretnék megtartani. Kiállításaink ingyenesen látogathatók, mostanra elmondhatjuk, hogy kialakult az egyre bővülő törzsközönségünk. Eddig is rengeteg programot, közéleti előadásokat, alkotó workshopokat szerveztünk, hogy a művészet minél többekhez eljusson. Ez mind része annak, hogy itt aktív találkozóhely működhessen. Ezeket az értékeket szeretném továbbvinni, amellett, hogy változatlanul támogatjuk a hazai és a regionális kortárs képzőművészeti szcénát.
Amelynek része a HAB Díj – az ideit nemrég adtak át.
A mostanival együtt már három sikeres HAB Díj-pályázat van a hátunk mögött. Az elismeréseket – a több mint százötven beérkezett pályázat közül – idén is két kategóriában osztottuk ki, alkotói ösztöndíjra nettó három és fél, kutatói ösztöndíjra nettó két és fél millió forint értékben. A HAB Díjat az MBH Bank Művészeti Alapítvány 2023-ban hozta létre hagyományteremtő céllal, visszük tehát tovább. Az Alkotói pályázat kategóriában a harmincöt év feletti művészek egy tervvel pályáznak, a nyertes az összeget a mű megalkotása mellett művészi tevékenységére segítésére fordíthatja, az alkotás pedig bekerül az MBH Bank gyűjteményébe. Idén a szakmai zsűri, amelynek én is tagja vagyok, Erdélyi Gábor Festészet az éleken című alkotássorozatának újabb állomását választotta ki.
A Kutatói ösztöndíj művészetelméleti vagy művészetközvetítési szempontból releváns, és hiánypótló kutatáshoz nyújt támogatást. A szakmai zsűri Marosi Eszternek ítélte oda az első helyezést: az Alapozó című, művészeti foglalkoztatókönyv-sorozatának folytatására szavaztunk bizalmat. A munka a komplex művészeti nevelés jegyében a klasszikus és kortárs művészet kapcsolódását mutatja be. Az elismeréseket ünnepélyes keretek közt, január végén adtuk át.
Erdélyi Gábor és Marosi Eszter (forrás: HAB)
Mi a helyzet a rezidenciaprogramjukkal?
A HAB rezidenciaprogramja művészeket, művészeti és elméleti szakembereket lát vendégül Budapesten, minimum hat hétre. Tavaly év végétől mostanáig élt és alkotott nálunk egy iráni művész. Szerencsések vagyunk, mert az épület tetőterében lévő műteremlakásban tudjuk az alkotókat fogadni, ráadásul közel van a Képzőművészeti Egyetem, ahol a következő vendégünk, a ghánai festő, Patrick Tagoe-Turkson kurzust is fog tartani. Őt az egyetemmel közösen hívtuk meg.
Rendszeresen fogadunk külhoni magyar művészeket is a rezidenciaprogramban, tavasszal a kolozsvári iskolához köthető Fekete Róbert, erdélyi festőművész érkezik hozzánk, akinek a munkáit már lehet ismerni a Bátor Tábor aukcióiról.
A HAB-ot működtető művészeti alapítvány egyik kiemelt feladata a gyűjtemény kezelése és nyilvánosság elé tárása. Ez utóbbi jobban látszik, és tulajdonképpen erről beszéltünk eddig – de mi a helyzet a gyűjtemény építésével? Változatlanul zajlik, és ha igen, milyen fókusszal?
Az MBH Bank gyűjteményét folyamatosan bővítjük kortárs művekkel, ebben nagy szerepet játszunk. A HAB szakmai testülete összerakja a javaslatokat, a vásárlásokról az Alapítvány Kuratóriuma dönt.
Az egykori MKB Bank gyűjteményét több mint harminc éve kezdték építeni, törzsanyagát klasszikus és modern alkotások adják. A teljes gyűjtemény közel ezernégyszáz darabból áll, de az alapítvány és a HAB létrehozása előtt a kortárs szegmens nem volt túl nagy, így tudatosan ebbe az irányba bővítjük a gyűjteményt. Hazai feltörekvő alkotóktól, nagy mesterektől és külföldi sztárművészektől egyaránt vásárlunk, mert hisszük, hogy a gyűjtemény nemzetközibbé tétele egyrészt emeli a kollekció rangját, másrészt kontextusba helyezi a magyar válogatást, miközben hidat képez a generációk között.
Mondana egy-két konkrét vásárlást a tavalyi évből, hogy jobban érzékeljük az irányokat?
A gyűjtemény új darabja például Mihael Milunović A tó című festménye, amely A kitaposott ösvényen túl című nemzetközi csoportos kiállításunkon mutatkozott be. A tárlat egyébként Mark Fisher brit filozófus, kultúrakutató gondolatain alapult, és Máté Zsófia, valamint Patrik Steinhauser kurátori közreműködésével valósult meg.
John McAllister amerikai festő gyönyörű festményét a Kert. Az élet lehetősége című kiállításunk anyagából vásároltuk meg, amelyben kortárs művészek a természet és az ember kapcsolatát vizsgálták. Az ultrakortárs tárlat kurátora Vékony Délia volt.
Igyekszünk a kiállítások anyagából is beemelni alkotásokat a gyűjteménybe, de figyeljük a művészeti szcénát, keresünk új alkotókat, műveket. Műfaj tekintetében sok minden érdekel minket, vásároltunk Maurer Dóra és Keserü Ilona életművéből, de kiemelten gyűjtjük a szobrokat – szeretnénk a hazai alkotókat támogatni. Tavaly Gálhidy Pétertől, Kecső Kristóftól, korábban Antal Malvinától, Szirmai Nórától vettünk szobrokat.
Mihael Milunović A tó című alkotása A kitaposott ösvényen túl című tárlaton
A HAB valójában vállalati gyűjteményt kezel. Milyen szerepet játszik a vásárlásoknál a befektetés értéke?
Elismerem, befektetési szempontokat is figyelembe veszünk, furcsa is lenne, ha nem tennénk, hiszen egy bank gyűjteményéről van szó. Időről időre zajlik értékbecslés, revízió, biztosításiérték-meghatározás – ezek mind a gyűjteménykezelés részei. De a gyűjtemény leginkább az MBH Bank társadalmi felelősségvállalásának egyik kiemelt pillére. Fő küldetésünk a hazai és régiós kortárs művészek támogatása, valamint a művészet „társadalmasítása”. A jövőbe nézve e tekintetben jó karmesternek látom magam.
Mit gondol, miért nincs több vállalati gyűjtemény Magyarországon? Hiányzik hozzá valamilyen jogi háttér, vagy bújtatott nehézségek, akadályok nehezítik a dolgot?
Nem tapasztalok nehézséget, inkább a tradíció és az elszántság hiányzik. Igazság szerint több gyűjtemény van, mint amennyit a közönség ismer. A kétezres években a nagyvállalatok körében gyűjteményépítési hullám indult, amely később alábbhagyott, a létrejött kollekciók azonban ma is megvannak – csak sokszor nem láthatók. Gyakran a vállalati vezetésen múlik, hogy mit helyeznek fókuszba. A kollekció „használatának” – akár brandépítésre –, illetve a gyűjteménykezelésnek nincs hagyománya nálunk, vagy sokszor az erre vonatkozó vezetési hajlandóság hiányzik.
Az MBH Bank Művészeti Alapítvány, majd a HAB létrehozásakor többek között az volt a célunk, hogy minél szélesebb körben tegyük láthatóvá a bank jelentős gyűjteményét. Ennek részeként szerveztük 2024-ben a debreceni MODEM-mel és Rockenbauer Zoltán kurátori közreműködésével a 100 év természet. Tájképek és csendéletek az MBH Bank gyűjteményéből című kiállítást. 2025 őszén Sopronban nyílt egy másik válogatás Örökzöld. Régi és kortárs művek az MBH Bank gyűjteményéből címmel. E két kiállítás a banki gyűjtemény klasszikus és kortárs anyagát is használta, és a természet erejére mutatott rá kétféle nézőpontból, két kurátor szemével. A HAB-nak tehát kulcsszerepe volt a tárlatok létrejöttében, hiszen célunk, hogy a gyűjtemény közkinccsé válhasson és a nagyközönség is megismerhesse ezeket a remekműveket.
Hogyan került közelebbi kapcsolatba a művészettel?
Tizenhat évesen a gimnáziumi csereprogrammal egy tanévet tölthettem Új-Zélandon. A családban, akiknél laktam, az édesanya festett. Nagyon támogató közeg volt, az iskolában művészeti órákra jártam, elvarázsolt a művészet, életre szóló élményeket szereztem. A művészet szeretete és az új-zélandi családdal való kapcsolat is megmaradt, később meglátogattak, itt Budapesten.
Nagyon szeretem a családi HAB Napokat és az alkotóműhelyünk kreatív foglalkozásait, amelyeket Kovács Réka képzőművész vezet. Kellemes élmény bejönni ide ezeken a szombati programokon: telt ház van, a látogatók a kiállításokat nézik, a gyerekek, családok lent alkotnak a műhelyben. Ilyenkor a ház vibráló hangulata azonnal magába szippant. Jó látni, amikor élő, aktív térbe érkezünk, és büszke vagyok arra, hogy a megnyitása óta eltelt időben értékes találkozóhellyé vált a HAB.
Nyitókép: Olajos Anna (forrás: HAB)
Lásd még:
Kihirdették a 2025-ös HAB Díj nyerteseit – A szakmai zsűri több mint százötven pályázatból választotta ki a legjobbakat
Újabb városban nyílt kiállítás az MBH Bank vállalati műgyűjteményéből – A tárlatnak a soproni Liszt Ferenc Kulturális Központ ad otthont
A művészet mindenkié – Az MBH Bank kultúrát támogató tevékenysége
Új kortárs művészeti központ nyílik az Andrássy úton – 2023 nyarától saját kiállítótérrel és rendszeres időszaki kiállításokkal jelentkezik a Magyar Bankholding újonnan létrehozott művészeti központja.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.


A HAB épülete (forrás: HAB)
A közös többszörös című grafikai kiállítás plakátja. A képen Pomykała Karol Egy irány. Személyes tér 5. című alkotásának részlete (forrás: HAB)
Müller Péter előadást tart a HAB-ban, mögötte Jina Park Jennings kutyája Csodaországban című alkotása (fotó: Komróczki Dia)
Részlet a Kitaposott ösvényen túl című kiállításból. A falon Mihael Milunović Álmaink teste című alkotása, mellette Martin Gerboc Dick, A Krisztus tekintetét álló ember portréja és A tulajdonságok nélküli ember portréja című művei, illetve Richard Stipl: Bolid című installációja (forrás: HAB)
Olajos Anna (forrás: HAB)
Családi nap a HAB-ban


