A Landesberg-palota történetéről szóló tárlat nyílt Szegeden
Az állandó kiállítást egy középiskolás diák rendezte.
Egy szegedi gimnazista, Hitri Egon arra használta fel a nyári szünetet, hogy kiállítást szervezzen annak a háznak a történetéről, amelyben él. Kezdeményezését az egész lakóközösség támogatta: a költségek egy részét a társasházi alapból fedezték. A Landesberg-palota múltját bemutató tárlat megnyitóján az építtető dédunokája, Lányi Pál is jelen volt – írja a Délmagyar.
Hitri Egon úgy döntött, felkutatja annak a belvárosi háznak a történetét, amelybe nemrégiben költözött a családjával. A több mit egy évszázados Landesberg-palota lépcsőházában kiállítást rendezett a fellelt dokumentumokból és fotókból.
Hitri Egon (fotó: Sándor Júlia/Délmagyar)
– A kutatómunka már egy éve zajlik – mesélte a Radnóti Gimnázium történelem tagozatára járó fiatalember. – Amikor kiderült, hogy ide költözünk, szerettem volna megismerni a ház múltját, így még nem is laktunk itt, amikor a hozzá kötődő dokumentumokat kikértem a levéltárból. Aztán ahogy egyre több volt az információm, egyre szerteágazóbban kezdtem kutatni. Digitális adatbázisokban éppúgy kerestem, mint a Móra Ferenc Múzeumban és a Somogyi-könyvtár helytörténeti gyűjteményében. Nyár elején pedig jött az ötlet, hogy az összegyűlt anyagokból akár egy kiállítást is rendezhetnénk.
Fotó: Faragó István
A József Attila sugárút 8. alatti házat Landesberg Mór építtette. Homlokzata eredetileg nem így nézett volna ki, a tervező, Magyar Ede halála után módosították az eredeti elképzelést. Magyar Ede terve, amelyre Egon talált rá, látható a lépcsőházi tárlaton, csakúgy, mint számos fotó, sőt egy festmény is az építtetőről, valamint korabeli hirdetések az épület kiadó lakásairól, gyászjelentések a lakókról, régi számlalapok, továbbá az építtető egyéb vállalkozásaihoz köthető dokumentumok.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
A kiállítási anyag színesítéséhez hozzájárult Landesberg Mór dédunokája, Lányi (született Landesberg) Pál is. A lakóközösség támogatta Hitri Egon kezdeményezését: a költségek egy részét a társasház állta.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
A tárlatot különleges eseménnyel avatták fel: a ház belső udvarán ingyenes összművészeti ünnepséget tartottak. Dobó Ferenc Levente szobrászművész meglepetéssel, Marton Árpád író, költő saját verseinek szavalatával készült, a zenét a Szegedi Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese, az AranyEzüst Quartett szolgáltatta.
Az állandó kiállítás valószínűleg bővül majd, és a tervek szerint a kellemes hangulatú belső udvaron máskor is lesznek hasonló rendezvények.
Részlet Lányi Pál kiállításmegnyitó beszédéből
A palotát Landesberg Mór dédapám építtette, és 1911-ben, apám születése évében kapta meg a lakhatási engedélyt. Aki tervezte, az nem más, mint „Szeged Gaudija”, Magyar Ede, a „magyaros alföldi szecesszió” mestere, városunk számos csodapalotájának tervezője. Elég talán csak a – szegediesen szólva – a ló faránál álló REÖK-házra, a Dugonics térre néző Ungár-Mayer palotára és a Valéria tér és Tábor utca sarkán álló Goldschmidt-házra vagy a Tiszatáj folyóirat egy 1973-as számának műtörténeti elemzésére utalnom. Csizmadia Edit kutató könyvtáros szecessziós épületeket ismertető sétáira és kamarakiállításaira is szeretettel gondolok, hiszen azt is tőle tudtam meg, hogy dédapám ennyire kiváló építészre bízta családi lakhelyének megtervezését és fölépítését.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
Landesberg Mór (1854–1919) cementgyáros, nagy tekintélyű építési vállalkozó aszfaltkeverő és burkolólapokat gyártó üzeme Szegeden a Bocskai utca 10-12-ben volt, ennek a területén létesült államosítás után a DÉLÉP Vállalat. Hírlett, hogy az árvíz után az első szilárd burkolatot a cég adta a Széchenyi térnek: a Landesberg Cementgyár aszfaltozta a főtér teljes területét 1882-ben. Dédapám a Szegedi Zsidó Hitközség építőbizottsági tagjaként afféle létesítményi vezetőként irányította az új zsinagóga, a hitközségi épület és a temetői ravatalozó (cinterem) fölépítését.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
Landesberg Mór kezdeményezte 1894-ben a Szegedi Jótékonysági Egyletet. Célja a szegény iskolások és családok segélyezése volt. 1900-ban megnyitották a népkonyhát és a hajléktalanok menhelyét.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
Dédapámat kortársa, a világhírű tudós főrabbi, Löw Immánuel ekként búcsúztatta 1919. szeptember végén bekövetkezett halálakor: „(...) Amikor ez az Isten háza épült, a terméskövet pótló műrészek oszlopai, a kupolaboltozatok csipkéi a te gondosságodból kerültek ki és állják másfél évtized óta az idő viszontagságait, mert nem kereső vállalkozás, hanem szívbeli föladat volt néked megalkotásuk. És mennyire szeretted ezt az örökzöld ültetvényest a templom körül! Ezüstfenyőit védted hernyójárás, pusztítás ellen. Részt vettél árváink otthonának alapításában és fenntartásában. Az emberiesség világszövetségének meggyőzött, tevékeny híve voltál.”
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
A kiállítás képanyagát hat fő blokkba tagolták. Ezek egyike a családról szól, a másik megjeleníti Landesberg Mór életútját, a harmadik az általa alapított és működtetett gyár tevékenységét gyűjtötte össze. Látható néhány dokumentum a Zsidó Hitközség köreiben betöltött szerepeiről, majd a Balástya határában bérelt pitricsomi földek és a később Gedóban működött Landesberg-telep pár képét jelenítik meg. Végül a leggazdagabb rész magáról a házról és építőművészéről, Magyar Edéről mutat be szépségeket.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
Hitri Egon, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója már a házba költözésük előtt kapcsolatot keresett velem a Facebookon, hogy minél többet megtudjon a ház történetéről. Olthatatlan kíváncsisága a levéltárig űzte, és az Arcanumról, meg még ahonnan csak lehet, mindenféle tudáselemet megszerzett a házról. Ennek a fáradhatatlan kutatásnak és a házban élő idősebb lakótársak összefogásának köszönhetjük ezt a szép estét és a multikulturális élményt. A hónap folyamán az egyik hétvégén tárlatvezetést is tart majd, ahol a háztörténet részleteibe még alaposabban beavatja az érdeklődőket.
Forrás:Hitri Egon Facebook-oldala
„Én még Landesberg néven jöttem a világra! Ezzel a zárszóval fejezem ki nagy hálámat a rendezvény megvalósításáért” – mondta Lányi Pál szenior gazdaságfejlesztési kutató.
Nyitókép:Molnár Miklós régiségkereskedő (forrás:Hitri Egon Facebook-oldala)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
