A pelikán, Kör-relációk, Дeva x Platon Karataev, Kobayashi Ken-Ichiro jubileuma
– Az Art is Business e heti kulturális ajánlója
Radnóti Színház (1065 Budapest, Nagymező u. 11.)
Bemutató: 2024. május 10. 19:00
A pelikánt Ördög Tamás rendezésében mutatja be a Radnóti Színház. A modern dráma egyik nagy úttörője, August Strindberg darabja az emberi természet kíméletlen tanulmánya, sebészeti precizitással a psziché mélyére hatol, hogy feltárja egy családon belül a hamis illúziók működtetésének hatásait. A családtagokat Tóth Ildikó, Major Erik, Sodró Eliza és Bányai Kelemen Barna, a Katona József Színház színésze alakítja.
August Strindberg (1849–1912) a mai napig az egyik legnagyobb hatású svéd író, Ingmar Bergman filmrendező nagy kedvence, számos műfajban alkotott. Folyamatos harcban állt magával és a világgal, üldözési mánia gyötörte, miközben a szenvedély művésze volt. Utolsó alkotói szakaszában azt kutatta, hogyan lehet a színházat közelebbi hozni a nézőhöz. Ezért 1907-ben megalapította kísérleti kamaraszínházként az Intim Színházat, amely három évig működött. Rövid idő alatt négy kamaradarabot írt, köztük A pelikánt, amely Magyarországon A máglya címmel vált ismertté.
Ördög Tamás – aki nem először dolgozik a svéd drámaíró műveivel – a strindbergi eszmékhez hűen az eszköztelenségre törekszik, a puszta színészi jelenlétre és a történetben rejlő feszültségre támaszkodik. „Hiába született meg több mint száz éve a darab, semmit sem veszített az aktualitásából. A történet egy családot vesz górcső alá, miközben azt vizsgálja, hogyan lehet boldogulni az életben, hogyan lehet jól gyereknek és anyának lenni, hogyan lehet túlélni és vállalni magunkat. Nagyon erősen jelen van benne az igazságkeresés: a szereplők maguk is keresik az élet igazságait, boldogok akarnak lenni” – árulta el a rendező.
A pelikán, Tóth Ildikó és Bányai Kelemen Barna (fotó: Dömölky Dániel)
A pelikán egy diszfunkcionális család életébe enged betekintést. Ma divatos kifejezéssel abuzív szülőnek neveznénk az anyát, aki mindenkit manipulál maga körül, és közben saját magát tünteti föl áldozatként. Halálra gyötri férjét, fizikailag és érzelmileg is bántalmazza a gyerekeit, kijátssza őket egymás ellen. Az apa halála után a – már felnőtt – gyerekek szembesülnek az igazsággal, és nem hajlandóak tovább hazugságban élni, ezért végzetes lépésre szánják el magukat. A gyermekeit saját vérével tápláló pelikán az önfeláldozó szülői szeretet szimbóluma, a címadása éppen ezért ironikus, hiszen ez a pelikán a gyermekei vérét szívja.
Az anyát alakító Tóth Ildikó szerint: „Strindberget nem érdekli, hogy ez a nő miért lett olyan, amilyen, a családban betöltött szerepe egyszerű alapállítás. Rendkívül nárcisztikus, önző, aki képtelen az empátiára és a szeretetre, a saját lelki-testi kényelmét próbálja kiszolgálni. Mártírnak állítja be magát, szerinte ő mindent megtett, amit a világ megkövetel egy anyától: vezette a háztartást, feláldozta magát a gyerekeiért. Ezért véli úgy, hogy neki minden jár.”
Fia, Fredrik – az őt alakító Major Erik szavaival élve – „mindent megtesz, hogy felhívja a környezete figyelmét arra, hogy bajban van. De hiába. Így magában vívja tovább a saját harcát, míg végül eljut arra a pontra, amikor már nem lehet tovább hazudni, de az igazság is elviselhetetlen.” Az újdonsült vőt alakító Bányai Kelemen Barna Axelje egy minden hájjal megkent férfi, aki hozományvadászként kötött érdekházasságot a saját szeretője lányával. Ám Gerda, a felesége mit sem sejt erről a viszonyról. „Nagy élethazugságban él, és a lehető legtovább létezik ebben a hipnotizált állapotban, éppen ezért lesz nagy fordulópont, amikor feleszmél az álomvilágból” – meséli Sodró Eliza, Gerda megformálója.
A színművet Kúnos László fordította, dramaturg Hárs Anna, a díszletet Izsák Lili, a jelmezeket Ignjatovic Kristina tervezte.
Kör-relációk (forrás: Élőkép Színház)
Élőkép Színház: Kör-relációk
– rekonstruált bolygóállítások a színpadon
Filozofikus vizuális színház (105 perc)
2024. május 14. 19:00
Kettőspont Színház (1092 Budapest, Ráday u. 39. fszt 1.)
Ebben az előadásban az Élőkép Színház szereplői saját bolygóállításaikat hozzák el, belső világaik törékeny, csodálatos, humoros, feszült vagy megindító jeleneteit, melyeken keresztül lépésről lépésre bontakozik ki a válasz a feltett kérdésre. Az előadást mindenkinek ajánlják, aki külső megfigyelőként szívesen betekintene énrészeik viszonyaiba, és belehallgatna filozofikus párbeszédeikbe, amelyekkel kifejezik hogylétüket, érzéseiket és gondolataikat. Könnyen lehet, hogy ezekben a megfigyelő önmagára ismer.
Énrészek: Sipos Orsolya, Gergelyi Júlia, Bérczi Zsófia
Alkotók, színpadi adaptáció: Sipos Orsolya, Gergelyi Júlia, Hrotkó Csenge, Bérczi Zsófia
Zeneszerző: Tóth Szabi
Fej-szimbólumok: Bérczi Katalin
Jelmez: Fodor Krisztina
Fénytechnikus: Selmeczi Mercédesz Alma
Koncepció, látványtervezés, rendezés: Bérczi Zsófia
Támogató: SÍN Kulturális Központ, Műhely Alapítvány
Дeva x Platon Karataev (forrás: Budapest Park)
2024. május 16. (csütörtök), kapunyitás 18 órakor
Budapest Park (1095 Budapest, Fábián Juli tér 1.)
Ezen az estén két különálló, két teljes értékű koncerttel várják a közönséget . Először Дeva, majd a Platon Karataev lép színpadra.
A négytagú Platon Karataev és a szóló előadóként ismertté vált, koncertjein azonban zenekarral kiegészülő Дeva zenéje elsőre úgy tűnhet, nem sok helyen keresztezi egymást, hiszen ha a dalok eredetére koncentrálunk, teljesen más felállással és eszközökkel készülnek. Mégis van bőven közös az alternatív/art rock csapat és a lágy, ambientes elektronikus zenei előadó művészetében: mindkettejük munkásságát gyönyörű természeti képek szövik át, és arra ösztönzik a hallgatót, hogy a világ zaját hátrahagyva, a mindennapokból kiszakadva lélekben egy ősi földre vagy akár földöntúli helyekre vándoroljanak.
Ezen kívül Дeva és a Platon Karataev is népes külföldi rajongótáborral bír, és mindketten számos nemzetközi elismerést zsebeltek már be. És ha mindez nem lenne elég, 2024-ben mindketten új dalokkal készülnek, amelyekből egészen biztosan hallhatunk majd jó néhányat május 16-án a Budapest Park színpadán.
Kobayashi Ken-Ichiro (fotó: Kelemen Gegő)
A MÁV Szimfonikus Zenekar és Kobayashi Ken-Ichiro jubileumi koncertje
2024. május 25. 19:00
Erkel Színház (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.)
1974 tavaszán rendezte meg a Magyar Televízió az első nemzetközi karmesterversenyét, mely akkor nemzetközi viszonylatban is rendkívüli eseménynek számított. A több fordulóból álló verseny első részében a MÁV Szimfonikus Zenekar játszott, a karmesteri dobogóra pedig minden jelentkező fellépett, így ez tartott a leghosszabb ideig. A verseny győztese az akkor 34 éves, japán Kobayashi Ken-Ichiro lett, akit lenyűgöző karmesteri teljesítménye, valamint szerény, kedves személyisége miatt pillanatok alatt szívébe zárt a közönség és a vele együtt fellépő zenekarok muzsikusai is.
Kobayashi számára fényes nemzetközi karriert indított el a verseny, talán ő maga sem tudja, hány zenekar élén állt fél évszázados sikertörténete során. Egy valamit azonban tud és ezt soha nem mulasztja el megemlíteni, hogy az a zenekar, amelyet életében először vezényelt szülőhazája határain kívül, az a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar volt. A fél évszázados kölcsönös megbecsülés és barátság jeléül Kobayashi Ken-Ichiro 2014-től a zenekar tiszteletbeli vendégkarmestere.
Fotó: Kelemen GergőRagyogó pályája ötvenedik évfordulójának tiszteletére a Maestro újra a MÁV Szimfonikus Zenekart vezényli Budapesten, ráadásul két egymást követő estén: 2024. május 24-én a Zeneakadémián és május 25-én az Erkel Színházban.
Kobayashi Ken-Ichiro fontosnak tartotta, hogy a koncert a műsorában szereplő művek, mint Rossini, A sevillai borbély – nyitánya és Csajkovszkij V. szimfóniája mellett Liszt Esz-dúr zongoraversenye is elhangozzon, melynek előadásához a japán-magyar származású Kaneko Miyuji Attila zongoraművészt hívta meg. A fiatal szólista 1989-ben született, édesapja japán, édesanyja magyar. Hatéves korában költözött Magyarországra, ahol öt év alatt hét országos versenyen 16 díjat nyert. Mesterdiplomáját 2014-ben szerezte meg a Tokyo College of Music-on. Magyarországon és Japánon kívül fellépett az Egyesült Államokban, Kínában, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Romániában, Görögországban és Csehországban. Tehetségét 2013-ban Idemitsu-díjjal ismerték el Japánban.
Nyitókép: A pelikán, Tóth Ildikó (fotó: Dömölky Dániel)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
