Nyitott alkotóterek a Népszigeten, a cimbalom művészete a BMC-ben, zenés bibliai képeskönyv a Baltazár Házban, családi dráma a Szkénében és Nemes-retrospektív Debrecenben

Forrás: a Népsziget Kult Facebook-oldala

Népsziget Kultfeszt
Időpont: 2026. május 15–16.
Helyszín: Népsziget, 1044, Budapest, Zsilip utca 9.

Újra kinyílnak a közönség előtt a régi MAHART Hajójavító épületei a Népszigeten, ahol alkotóterek és szerelőműhelyek osztoznak a dunai panorámán. Az izgalmas helyszínen sajátos hálózatot alakítottak ki képzőművészek, festők, szobrászok, fotósok, keramikusok, dizájnerek és zenészek: az elmúlt években egymás után vették be magukat az egykori ipari telep zugaiba. Önálló munkájuknak köszönhetően műteremtömbbé változott a sziget indusztriális szelete, amelyet szorosabb-lazább kapcsolataik tartanak össze.

A Népsziget Kultfeszt ezeket a kulturális formációkat és az ő összetartásukat ünnepli két napon keresztül. A közösség erejét és a hely különleges szellemét hangsúlyozva egy közös kiállítással készülnek az itt alkotó művészek, de sok más program is lesz majd: az összművészeti fesztivál koncertekből, workshopokból, könyvbemutatókból, fényfestésekből és artistamutatványokból áll. Akad majd néhány jó falat és egy-egy finom ital is.

A korábbi évek hagyományát folytatva az esemény alatt nyitott műtermek várják a látogatókat, hogy beleshessenek az alkotás folyamatába. Ismerjük meg a város egyik legizgalmasabb alkotóhelyét!

Az eseményen való részvétel ingyenes.

Részletes programlista ITT.

Lukács Miklós (fotó: Dusa Gábor)

A cimbalom művészete – a reneszánsztól egészen a kortárs reflexiókig
Időpont: 2026. május 16., 18:00
Helyszín: Budapest Music Center (BMC) – Könyvtár, 1093 Budapest, Mátyás utca 8.

A nemzetközileg is elismert cimbalomművész, Lukács Miklós a Budapest Music Center Könyvtárában mutatja be legújabb, különleges dramaturgiájú szólóprogramját. Az est egyetlen hatalmas zenei ív, amely a delphoi himnuszoktól a kortárs improvizációig vezeti a hallgatót, hidat építve korok, stílusok és generációk között.

Az esemény belső utazásra hívja a közönséget. A művész az elmúlt évszázadok zenéin keresztül egészen napjainkig vezeti hallgatóit, hidat teremtve a múlt és jelen között a cimbalom sokszínű, egyedülálló hangzásával. A műsorban a cimbalom kilép a magyar és kelet-európai hagyományok megszokott kereteiből, és bizonyítja: teljes értékű szólóhangszerként helye van a világ bármely koncerttermében. „Nem hűséges átiratokat készítettem, hanem arra figyeltem, hogyan akar megszólalni egy-egy zene a hangszeremen. Ez a koncert egy belső út, ahol minden zene rokonává válik a másiknak – nem időben, hanem jelenlétben” – fogalmaz Lukács Miklós.

Lukács Miklós (fotó: Sepsi Botond)

A program rendkívül széles skálán mozog: az ókori görög himnusztól kezdve a reneszánsz táncokon és Bartók-műveken át egészen Kurtág György kompozícióig és saját szerzeményekig ível. A koncert különlegessége a kompozíció és az improvizáció egyensúlya: a rögzített műveket az adott pillanat szülte rögtönzések, improvizációk kötik össze, újragondolva a hangszer hangszíneit és játékmódjait.

Az est egyik legmeghatározóbb vonulata a személyes emlékezés. A műsorban elhangzik többek között az id. Lukács Miklós emlékére írt Kurtág-mű, valamint a művész saját, édesapjától búcsúzó kompozíciója, a Remnant. Emellett felcsendül a nemrég elhunyt mester, Eötvös Péter előtt tisztelgő Aura is.

A rendezvény díjtalan, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

További információ ITT.

Jelenet a darabból (forrás: Baltazár Színház)

BIBLIA SHOW – zenés bibliai képeskönyv
Időpont: 2026. május 16., 19:00
Helyszín: Baltazár Ház, 1033 Budapest, Zsófia u. 7.

A Baltazár Színház visszatér a megújult színházterembe. Az előadás a Biblia show című album dalaira épül, de Kováts Kriszta ezúttal nem énekesként, hanem rendezőként jegyzi a produkciót. A dalok szövegét író Fábri Péter pedig rövid dialógokkal fűzte össze a Wolf Péter zenéjével megszólaló dalokban elmesélt történeteket.

Jegyvásárlás ITT.

Bíró Panna Dominika, Márfi Márk, Katona Péter Dániel, Péterfy Bori, Gellért Dorottya és Pataki Ferenc az előadásban (fotó: Éder Vera)

Bíró Zsombor Aurél: Könnyű nekem a föld
A következő előadások időpontjai: 2026. május 18., 19:00 és június 9., 19:00
Helyszín: Szkéné Színház, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., II. em.

Családi történet Magyarországtól 1307 kilométerre – írja a színlap az Orlai Produkció legújabb darabjáról. Csongor egészen Dániáig menekül, hogy láthatatlan lehessen, hogy azt az életet élhesse, amit igazán szeretne, amiben önazonos lehet, és amit otthon nem engedhet meg magának. De a „haza” (a család) ott is utoléri, nincs menekvés az otthoni elvárások, a megbélyegzés, a mutyik elől. „Az én fiamból nem lesz csóró migráns, aki a dánok után takarítja a vécét egy életen át” – mondja az apa a feleségének. „Én nem fogok egy olyan házasságban megrohadni, mint a tiétek” – feleli a lány az anyjának. „Neked bejönnek az arab férfiak?” – néz az apa a lányára. „Identitáspolitikai alapon hergelnek a munkásosztály ellen” – veti oda a lány az apjának. Szívszorító, nagyon magyar történet (a záporozó poénokon sírva vigadunk) egy aprócska (ám még így is nagyon drága) koppenhágai albérletben.

Az író Bíró Zsombor Aurél, a rendező Máté Gábor. A színpadon: Katona Péter Dániel (Csongor), Pataki Ferenc (Miklós), Péterfy Bori (Erzsébet), Gellért Dorottya (Regina), Bíró Panna Dominika (Szilvi), Márfi Márk (Vaszilij).

További információ és jegyvásárlás ITT.

Nemes Csaba: A magyarok nem ismerik egymást, 2013 (forrás: MODEM)

Nemes Csaba: Folyamatos múlt
A kiállítás megtekinthető: 2026. július 12-ig
Helyszín: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, 4026 Debrecen, Hunyadi János u. 1–3.

A kiállítás a művész három és fél évtizedes munkásságának eddigi legátfogóbb bemutatására vállalkozik, a kilencvenes évek eleji neokonceptuális művektől az elmúlt években készült absztrakt festményekig. A kiállítás kronologikus sorrend helyett négy, az egész pályán végighúzódó tematikus szál mentén tekinti át az életművet, különféle korszakokból származó művek közötti váratlan párhuzamokra és ellenpontokra, akár több évtizedes távlatban kirajzolódó konceptuális stratégiákra és visszatérő motívumokra is építve.

Nemes Csaba művészetének meghatározó vonása a mindenkori jelen társadalmi, politikai, illetve kulturális folyamataira adott kritikai reflexió, és az ennek megfelelő aktuális művészeti forma keresése, a festészet, a rajz és a fotó mint fő médiumok mellett a legkülönfélébb eszközökhöz nyúlva az animációs filmtől a fametszeten és hivatalos szerződésen át a LEGO-szobrokig.

Nemes Csaba: Making Painting 27, 2023 (forrás: MODEM)

Ezek a jelen-reflexiók visszanézve egy történelmi ívet rajzolnak ki, a pályakezdéssel egybeeső rendszerváltás éveinek vizuális és társadalmi átalakulásaitól a 2006-os októberi eseményekig, a 2008-as cigánygyilkosságoktól a menekültválságig, a 2014-ben induló Eleven Emlékműtől a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as blokádjáig.

A négy szekció egy Filmfolyosóval egészül ki, amely Nemes videómunkáiból mutat be húsz évet átfogó válogatást.

Kurátorok: Don Tamás és Zemlényi-Kovács Barnabás.

További információ ITT.

Nyitókép: Nemes Csaba: Apja neve nincs: Építkezés technikája, 2010 (forrás: MODEM)