„A látogató tapasztalataira építünk”

A Családbarát Múzeum címet minden évben egy olyan kulturális intézmény kapja, amely magas színvonalú múzeumpedagógiai foglalkozásaival és fejlett infrastrukturális megoldásaival a kisgyermekes családoknak kínál emlékezetes kulturális élményt. Idén ezt a címet az egri Dobó István Vármúzeum nyerte el. A rangos kitüntetés jól tükrözi a múzeum elmúlt éveit meghatározó – az egri vár múltját, jelenét és jövőjét is fókuszba helyező – fejlesztéseket. A következő időszak terveiről, kommunikációs stratégiájáról és egy különleges szobor adományozásáról Novákné Mlakár Zsófiát, az intézmény igazgatóját kérdeztük.

2023-ban nevezték ki a vármúzeum szakmai igazgatóhelyettesévé, 2025. áprilisától pedig az intézmény igazgatója lett. Miben más az új feladatköre, és milyen irányelvek, változások várhatóak a következő évek során az egri vár életében?

Valóban, április 1-jétől megbízott igazgatóként, augusztus 1-jétől pedig már a minisztérium által is megerősítve vezetem az intézményt. Szakmai igazgatóhelyettesként a múzeum szakmai ágazati irányítását végeztem. A munkám a gyűjteményekkel, azok nyilvántartásaival, a kiállításokkal, múzeumpedagógiával volt kapcsolatos, most pedig az egész intézmény gazdálkodásáért is felelős vagyok – ez nagy kihívás az eddigiekhez képest. A sokféle stratégiai cél között az egyik legfontosabb, hogy a családokat, a kisgyermekes látogatókat szakmailag hitelesen és színvonalasan szolgáljuk ki. Azt látjuk ugyanis, hogy nemcsak a látogatói csoportok, de az igények is átalakulnak. Ha erre nem vagyunk tekintettel, elveszítjük a célközönséget. Az idén specifikusan átalakítottuk a programjainkat. Sikerrel zártuk a nagy nyári történelmi fesztiválunkat, az Apródfesztivált – az esemény nevében és tartalmában is jelentősen átalakult. Szerveztünk tárlatvezetéseket a kazamatákban kislámpásokkal gyerekeknek, babás–mamás programokat, élőszavas mesemondást, a népi játszótér mellett kenyérsütést – ezek minden érzékszervre ható foglalkozások, és kifejezetten a kisgyermekes családoknak kínálnak programokat. Az infrastrukturális fejlesztésben nagyon fontos lépéseket tettünk: van már baba-mama szobánk, babakocsi-tárolónk – ezeket az elmúlt években hoztunk létre. Új kezdeményezésünk az Egri mesék című mesesorozat, amely első kötetét júliusban, a Múzeumok Éjszakája alkalmából jelentettük meg Veszélyes versenyszellem címen.

Forrás: Dobó István Vármúzeum

Az iskolai csoportokra, közoktatásban résztvevőkre is figyelnünk kell, ezért idén is folytatjuk a Nemzeti Emlékezetpedagógia Programot, amelyet a Nemzeti Örökség Intézete indított útjára a miniszterelnökség támogatásával, és amelyben már tavaly is aktívan részt vettünk. Ennek keretében múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk az ország minden pontjáról érkező csoportokat. Az utazásokat a tankerületek szervezik. Tavaly közel négyezer diák látogatott el hozzánk csak ennek a programnak köszönhetően – egyéb múzeumpedagógiai foglalkozásainkon tizennégyezer diák vett részt.

A Dobó István Vármúzeum 2014 óta nemzeti emlékhely. E titulus komoly felelősséggel jár. Feladatunk és célunk, hogy a műemléképületeinket fenntartsuk, jó gazdái legyünk, és minél inkább úgy fejlesszük azokat, hogy hiteles történelmi információkat adjanak át.

Milyen felújítási munkákat terveznek a következő időszakban?

Az Építési és Közlekedési Minisztérium egyik célzott támogatása az egri vár állagmegóvására és fejlesztésére vonatkozik. Önkormányzati fenntartású intézményként ebben az önkormányzat a projekt vezető konzorciumi partnere. Munkatársaimat és engem is a szakmai fejlesztési rész kidolgozásával bíztak meg. A hosszú évekre meghatározó program első lépcsőjénél állunk most, amelybe a Tömlöc és Föld-bástya állagmegóvása, a dézsmapince és a Szép-bástya állagmegóvása, helyreállítása tartozik. Kérésemre a tervezési szakaszba bevontuk az alsó és felső várudvaroknak a kertészeti, kertépítészeti rendbetételét, és a vár északi bejáratához vezető, meglehetősen rossz állapotú út helyreállítását és a parkoló kialakítását. A következő években e munkálatok valósulnak meg, jelenleg a tervezők kiválasztása zajlik.

Esti egri látkép a várból (forrás: Dobó István Vármúzeum)

Milyen a kapcsolatuk a város más turisztikai szereplőivel? Van példa együttműködésre?

Egyre több. Az Eszterházy Károly Egyetem csillagvizsgálójával például jó ideje közös jegyértékesítésünk van. De ezt a területet is szeretném fejleszteni, jó néhány olyan turisztikai szereplőt látok, akikkel bővíteni szeretném a partneri hálónkat.

Mennyire kapcsolódhat a vállalati szféra egy önkormányzati fenntartású intézményhez? Vannak céges együttműködéseik, szponzoraik, támogatóik? Az anyagi forrásokon túl miben, milyen eszközökkel támogathatják a vármúzeum működését?

Igazgatói pályázatomban erre a területre igyekeztem leginkább felhívni a figyelmet. Úgy gondolom, ez a „láb” hiányzott eddig a vármúzeum stratégiájából. A többszintű partneri hálózat kiépítése nem valósult meg eddig igazán a vármegyei jogú megyei múzeumoknál – bár a nagy intézményekről nem nyilatkoznék. Mindenképpen szeretném fejleszteni ezt a területet, és már el is kezdtem a partneri hálózat kiépítését. Célom, hogy elsősorban a helyben élő vállalkozókat – legyenek nagyadózók, vagy kisvállalkozók – szólítsuk meg, de közülük is azokat, akik kifejezetten értékazonosak a szemléletünkkel, akiknek fontosak ezek a történelmi értékek. Akik akár személyes elkötelezettség okán is érdekeltek a terület fejlesztésében. Kezdünk egymásra találni és vannak jó célok, amelyek mögé és mellé odaállnak a vállalatok. Kis célokat tűzünk ki, amelyeket néhány szereplővel igyekszünk elérni, és ezekből remélhetőleg kiépül egy többszintű partneri és támogatói fokozatú hálózat. A folyamat kezdetén vagyok, de nagyon reményteljesnek és ígéretesnek tűnik.

Forrás: Dobó István Vármúzeum

Önkénteseket fogad a vármúzeum?

Abszolút. Nagyon fontosnak tartjuk a munkájukat. Tervásatásunkat, az Eger feletti Nagy-Eged-hegyi, egykori Szent Kereszt-kápolna kutatását tisztán tudományos célokból végezzük, tehát nem kapcsolódik nagyberuházáshoz, és teljes mértékben pályázatok útján finanszírozzuk. 2022 óta folyik ott a kutatás, a múzeum régészei és technikusai mellett az egész csapat lényegében teljesen önkéntes alapon működik, és szép eredményeket értünk el. De nem csak ezen a területen vannak civil segítőink: az Eger Vára Barátainak Köre abszolút civil csoportosulás. Ők a gyűjteménygyarapításban és fontos múzeumi célok elérésében támogatnak minket, mi pedig rendszeresen szervezünk számukra szakmai programokat. És természetesen vannak más civil partnereink, mint a természetvédő és kulturális csoport, a Kaptárkő Egyesület: ők számos szakmai programunkhoz társulnak, így a Nagy-Eged-hegyi kutatáshoz is.

forrás: Dobó István Vármúzeum

Mennyire van jelen a vármúzeum a közösségimédia-felületeken? Milyen kommunikációs stratégiát követnek az online térben?

Szinte mindegyik közösségimédia-platformon jelen vagyunk, illetve a saját honlapunkat is naponta frissítjük. A kommunikációnk stílusát változtatnám némileg: a látogatói élményekhez kapcsolódó pontokat szeretném megragadni. Az a személyes benyomásom, hogy a tapasztalataikra építve sokkal hatékonyabban szólíthatjuk meg őket. Tehát a látogatók által is ismert közös pontokat, tudáselemeket kell keresni – ha erre rátapintottunk, további tartalmakat tehetünk számukra érthetővé. De feltétlenül szükséges, hogy a kiállításokról és a napi programokról szóló kommunikáció az ismerősség érzését adja.

Forrás: Dobó István Vármúzeum

Milyen eszközökkel lehet vonzóvá, izgalmassá tenni több száz év történelmét, és különösen Egerét 2025-ben?

A látogatókban két erős impulzus dolgozik. Az egyik a hiteles, a helyszínen szerzett élmény. A hitelességet ezesetben a vár és az itt őrzött tárgyak jelentik. Életreszóló élményt jelenthet, amikor az ember rádöbben, hogy olyan fegyvert lát, amit valószínűleg elsütöttek 1552-ben, vagy megtekintheti a szemöldökfát, amely Oláh Miklós idejében az egykori gótikus püspöki palota építményének része volt. A másik fontos dolog: mindenki oda megy szívesen vissza, ahol személyesen szólították meg. Ennek az egyik része nálunk a múzeumpedagógia és a tárlatvezetések, történeti interpretációk. Nagyon sokat nyom a latba, hogy a vármúzeumban dolgozók személyisége, elszántsága, érdeklődése megragadta-e a látogatót. És ilyen értelmében nálunk mindenki, aki a frontszemélyzet területén dolgozik – legyen tárlatvezető, múzeumpedagógus vagy jegyértékesítő – nagyon fontos szerephez jut.

Milyen szálak kötik Egerhez?

A Bükk-hegységből származom, Répáshutáról. Családegyesítés okán jöttem Egerbe dolgozni, hat éve élek itt a családommal. Korábban Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban dolgoztam. Azt gondolom, hogy valaki egri vagy sem, az kevésbé születés kérdése, inkább az számít, hogy miként tudja a várost érintő kérdéseket hitelesen képviselni.

Popovits Zoltán szobrászművésszel (fotó: Balogh Tibor)

Október 17-én az egri szobrászművész, Popovits Zoltán alkotásával bővült a vármúzeum gyűjteménye. Meséljen erről a különleges műről! Mikor és kiben vetődött fel a szobor ajándékozásának az ötlete?

A felajánlás Popovits Zoltán részéről érkezett. A Ziffer Sándor Galéria vezetője, múzeumunk művészettörténésze, Halászné Szilasi Ágota hosszú ideje a háromévente megrendezett akvarell triennálé, illetve a kortárs képzőművészeti tárlatok kurátora. Ez utóbbi kiállításokon többször szerepelt Popovits Zoltán, aki nem mellesleg felesége, Hibay Éva révén nagyon jó kapcsolatot ápol a múzeummal, hiszen Éva több ízben adományozta már a múzeumnak családja történeti dokumentációt, tárgyi emlékeit. Dinasztiájuk komoly polgári értékrendet képviselő család Egerben, hagyatékuk nem kis része már a múzeumba került. Adományozói hajlandóság jellemzi a családot – ez nagyon becsülendő és tisztelendő. Popovits Zoltán a tárlataink gyakori szereplője, jó a kapcsolata a Szabad Szalon Egyesülettel is, amely vezetője szintén Halászné Szilasi Ágota. A közöttünk lévő együttműködés révén kerülhetett hozzánk az alkotás.

Popovits Zoltán Hősies táj című alkotása (fotó: Balogh Tibor)

Miként kötődik a várhoz a mű?

Tavaly adtuk át az egri vár történetét bemutató új állandó kiállításunkat, amely utolsó helyiségében egész tematikai egységet szenteltünk a vár kultuszának: ebbe illeszkedik Popovits Zoltán szobra is. Művészettörténeti megítéléséről nem szeretnék beszélni, mert nem én vagyok a hiteles és szakavatott ebben – a művet Wehner Tibor művészettörténész méltatta az átadáskor. A szobor az állandó kiállításon kapott helyet, hiszen a várat ma is övező kultuszt bizonyítja: még 2025-ben is számos alkotót megihlet ez a történelmi emlékhely. Végtelenül kedves és megtisztelő, hogy a művész nekünk ajándékozta a szobrot.

Nyitókép: Novákné Mlakár Zsófia (forrás: Dobó István Vármúzeum)

Lásd még:

Miskolc: élet a városban

Győr: Miért megy oda mindenki?

Az ezerarcú művészváros: Szentendre 

Paradigmaváltás a turizmusban – Cikksorozatunk első részében a hatékony városmarketingről beszélgettünk Bódis Gábor és Kovács Balázs turisztikai szakemberekkel

„A piaci szereplők együttműködése sokszorosan megtérül” – A partneri kapcsolatokban és a kulturális turizmusban rejlő erőről beszélgettünk turisztikai cikksorozatunk második részében Bódis Gábor és Kovács Balázs turisztikai szakemberekkel