„A művészet nem a gazdaság peremén, hanem a szívében él” 

Idén az ACG reklámügynökség ügyvezető igazgatója kapta az Art is Business Felelős Vállalati Vezető Díjat. Blaskó Nikolett magánemberként műgyűjtő, vezetőként pedig évek óta a hazai művészeti élet és az üzleti szféra összekapcsolásán dolgozik. Hisz abban, hogy a kreativitás és a kultúra nem külön világ, hanem egymást erősítő erők, amelyek együtt formálják a jövőt. A művészet és az üzlet közötti hidakról, az inspiráció szerepéről és a közösségformáló alkotói erőről beszélgettünk vele.

Műgyűjtőként elkötelezett a képzőművészet iránti – ez az ACG tereiben is jól látható. Mi volt az első alkotás, amit megvásárolt, és milyen irányvonal mentén?

Fiatalkorom óta vonz a kortárs képzőművészet, a festészet, a szobrászat, a grafika. Mindenfajta tudatosság nélkül kezdtem gyűjteni, nem is emlékszem, mi volt az első darab, amit megvettem. Mindig olyan alkotást választok – legyen az kép vagy szobor –, ami megérint, nekem szól. Sosem az értékét nézem először. A mű mögötti érzések, gondolatok és ezek manifesztációja húz be. Mindenhol kortárs műalkotásokkal veszem magam körbe: otthon, az irodában... Sokat nézem őket, töltődöm belőlük. 

A képzőművészet mellett mely művészeti ágak töltik fel a hétköznapokban?

Érdekel a dizájn, az építészet, a belsőépítészet, a zene, a performatív művészeti ágak, a mozgókép… Mindenevő vagyok. Mégis, az egyik leghétköznapibb művészeti forma, ami leginkább hat rám: a divat. Segítségével magunkat formálhatjuk minden nap „alkotássá”: ahogyan öltözködünk, kiemeljük és kiterjesztjük a személyiségünk hangsúlyozni kívánt elemeit, megkülönböztetjük magunkat, extra jelentést adunk a rólunk kialakuló benyomásnak. 

Nagy rajongója vagyok a hazai tervezőknek, hivatalos megjelenéseken, üzleti találkozókon, fellépéseken csak magyar tervezői darabokat viselek, a „blaskoniki” Instagram-oldalamon pedig mindig jelölöm, melyik darab kitől van. Arra bátorítom az üzleti élet szereplőit, hogy vegyék és viseljék a magyar tervezők minőségi darabjait, mert amellett, hogy így egyedivé válik a megjelenésük, a hazai kreatív iparágat segítik. 

Többször szerveztünk nagyszabású, jótékony célú gardróbvásárokat, ahol a hazai tervezőket egy fontos ügy érdekében hoztuk össze az üzleti elittel. Jó érzés és büszkeség, hogy ma már egyre több nő vezető jön velem ezen az úton, mind több üzleti találkozón, kerekasztal-beszélgetésen látom a résztvevőket hazai tervezői darabokban.

Külön öröm, hogy idén a hazai felsővezetőket tömörítő Hungarian Business Leaders Forum – amelynek elnökségi tagja vagyok – a közreműködésemmel öt tehetséges, külföldi piacra lépésre érett magyar tervezőnek biztosított helyet ingyenesen a híres X-mentor programjában. A projektben az ország legtapasztaltabb üzleti mentoraitól kaphatnak üzleti felkészítést, piaci, márkázási ismereteket, amelyek elengedhetetlenek az alkotók számára. Ezért is fontosak az erős hidak a két világ között: folyamatosan adunk és kapunk egymástól – ez biztosítja az egészséges körforgást.

Blaskó Nikolett az Art is Business díjátadóján (forrás: ACG)

Ilyen hídként tekint első főszerkesztői munkájára, a TWENTY című, kortárs, inspirációs bookazine-ra is, amelyet az ACG tervezett és adott ki tavaly októberben?

Az elmúlt években számos kampányunkba vontunk be hazai művészeket, a legkülönbözőbb projekteken dolgoztunk együtt, sokszor nagy nemzetközi márkáknak. Mindez lehetőséget adott arra, hogy nagyobb nyilvánosság előtt is megmutassák magukat. Kreatív részlegünkön a kezdetek óta sok fiatal alkotó dolgozott és dolgozik ma is. 

Húsz év távlatából tisztán látszik, mennyit kaptunk ügynökségként a hazai kortárs művészeti közegtől. Az alkotók hatnak ránk, gondolkodásunkat szervesen átszőtte a tőlük kapott inspiráció, ami aztán beépült munkáinkba, a vállalati kultúránkba. Az ACG jubileumi születésnapjára készülve kézenfekvőnek éreztük, hogy önmagunk ünneplése helyett inkább rájuk irányítsuk a reflektorfényt. 

Kötetbe gyűjtöttük mindazokat, akik szellemiségükkel, elkötelezettségükkel, gondolkozásukkal és tevékenységükkel inspirációs forrásaink voltak – és lehetnek – sokak számára.

Így született meg a TWENTY, a százhatvan oldalas, exkluzív, reklámmentes bookazine, ami az ACG szemszögéből – az én szűrőmön keresztül –, hat fejezetben új nézőpontból mutatja be a magyar művészeti élet kortalan lenyomatát, a hazai divat, képzőművészet, zene, dizájn, performatív művészetek és a mozgóképkultúra negyvenöt figyelemre méltó, tehetséges hazai szereplőjét.

A TWENTY címlapja (forrás: ACG)

A bookazine-t a Kincsem Kultban mutattuk be ügyfeleinknek, barátainknak, a gazdasági és társasági élet meghatározó szereplőinek egy olyan eseményen, amely középpontjában a kortárs művészet, a kreativitás és a technológiai fejlődés összefonódása állt. A helyszínre Zsikla Mónika kurátor az Einspach & Czapolai Fine Art kortárs művészeti gyűjtemény darabjaiból egy fiatal kortársokból álló speciális kiállítási anyagot válogatott össze a művészeket is meghívva, ami tökéletesen keretezte az eseményt. [A több mint ezer példányban kiadott magazinból azóta elkészült az online változat is angol és magyar nyelven, ITT olvashatják az érdeklődők – H. J.]

Korábban ön is festett. Hogy látja, mennyiben formálta az alkotói folyamat a vezetői identitását?

Az alkotás olyan készségeket és belső attitűdöket fejleszt, amelyek „klasszikus” menedzsmentképzéssel nem érhetők el. Az empátiára és az érzékenységre helyezi a fókuszt. A folyamat során az ember megtanul kockázatot vállalni, bizonytalan helyzetekben dönteni és hinni a saját víziójában – ugyanezekkel szembesül egy vezető minden nap. Aki valaha festett, tervezett vagy bármit alkotott, megélhette a teremtés élményét. Ez a tapasztalat egy életre beleég a személyiségbe, a vezetői identitás részeként folyamatosan ott munkál a hit, hogy a semmiből is lehet értéket létrehozni.

Blaskó Nikolett (fotó: Gregus Máté)

Miért tartja fontosnak, hogy ne csak magánemberként álljon a művészet mellé, de az ACG is támogasson kulturális kezdeményezéseket? Legutóbb például a független nagyjátékfilm, az Egykutya létrejöttét segítették.

Az értékrend kihat mindenre, amit a szervezet csinál. Vallom, hogy amit kapunk, abból kötelességünk visszaadni a társadalomnak, a jövő generációnak. Emellett meggyőződésem, hogy a kommunikáció alapvető feladata és felelőssége értéket teremteni. Óriási ereje van, és ha jól használjuk, a pozitív társadalmi változások elindításának, fenntartásának egyik leghatékonyabb és legerőteljesebb eszköze lehet. 

Az ACG alapításakor olyan intelligens, értékalapon működő, full-service reklámügynökséget képzeltem el, ami a társadalom szövetébe ágyazottan működik, kompetenciája messze túlnyúlik a klasszikus ügynökségekén. Óriási volt bennem a késztetés, hogy nagy, maradandó, értékadó dolgokat hozzunk létre.

Az Egykutya szenvedélyprojekt volt. Szinte a semmiből, az irodánkban „teremtődött” egy zseniális írásból, négy teljesen más karakterű, nagyon tehetséges fiatal alkotó kollektív rendezésében és előadásában. Több mint száz alkalommal játszották teltházzal az ACG recepcióján. Amikor felmerült a film ötlete, arra gondoltunk, hogy – mint amikor felnő és kirepül a családi fészekből a gyerek,  – milyen jó, hogy az ereje, a mondanivalója, a „világjobbító szándék”, a katarzis még több emberhez juthat el. A projekt motorja Mentes Endre, az ügynökség kommunikációs partnere volt. Ő végül Deák Kristóf Oscar-díjas rendezőre bízta, hogy új dimenzióba helyezze a történetet. Részünkről talán az volt a legnagyobb hozzáadott érték, hogy az első pillanattól hittünk benne, és megteremtettük a finanszírozását – annak minden felelősségével –, no meg a profi legyártás és a beharangozás.

Hogyan látja, milyen hatással van a vállalati kultúrára, ha a cégnél kiállítások, színházi előadások kapnak helyet?

Meggyőződésem, hogy a művészet iránti elkötelezettség – beépülve a vállalati kultúrába – rengeteg inspirációt és energiát ad az üzleti és a menedzsmenti gondolkodáshoz. A modern művészet rendkívül hatékony eszköz a kreativitás előmozdítására. Arra tanít, hogy merjünk másképp gondolkodni: megkérdőjelezni a feltételezéseket, felrúgni a paradigmákat, új ötleteket indukálni és kitolni vagy lerombolni a határokat. Az ACG irodájában a művészet nem dekoráció, hanem a márkánk fizikai megtestesülése: megmutatja, kik vagyunk. Fontos, hogy ne munkaállomásokat hozzunk létre, hanem inspiratív, ösztönző teret. A színházi előadások, a koncertek, a kiállítások befogadása pedig még ennél is többet jelentenek. Cégként teret adni ilyen eseményeknek a közösségépítés egyik legerősebb formája, ha pedig kinyitjuk ezt a világ felé – ahogyan az Egykutyával is tettük –, közvetlen közönségkapcsolatokra, visszajelzésekre tehetünk szert „valódi” emberekkel. Mindez rengeteget ad nekünk ügynökségként. 

Mit jelent önnek az Art is Business FelelősVállalati Vezető Díja?

Megerősítést abban, hogy jó úton járunk, hogy lehet és érdemes hidat építeni az üzlet és a művészet között. Hiszek abban, hogy a kreativitás és a kultúra nem a gazdaság peremén, hanem annak szívében léteznek, hogy nem külön világok, hanem egymást inspiráló erők, amelyek együtt képesek formálni a jövőt. 

Az ilyen elismerések jelentősége, hogy rajtuk keresztül ügyek válhatnak láthatóvá, eredmények példává. Fontosnak tartom, hogy a jövő vezetői is lássák: az üzleti befolyás felelősség is – lehetőség arra, hogy figyelmet, teret és lehetőséget adjunk fontos, társadalmat érintő témáknak. Ez a díj nemcsak nekem, hanem mindazoknak is szól, akikkel együtt dolgozom ezen az úton: elkötelezett kollégáimnak az ACG-ben, a fiatal tervezőknek, a művészeknek, az alkotóknak, akik velem együtt mernek álmodni. Az ő bátorságuk, tehetségük és hitük inspirál minden nap.

Blaskó Nikolett az Art is Business Díjátadón (forrás: ACG)

Hogyan mérhető egy-egy művészeti együttműködés sikere? 

Egy együttműködés akkor igazán jó és értékes, ha minden érintett fél profitál belőle. Mi ügynökségként inspirációt, büszkeséget, értékes referenciát, munkavállalói elkötelezettséget nyerünk vele, a művész pedig figyelmet/láthatóságot, ismertséget, megbecsülést, anyagi elismerést. Ehhez fontosak a jó kapcsolódási pontok, a kellő körültekintés,  a hitelesség, ami a művészt szakmailag és anyagilag is tudja erősíteni. A sikeresség mérőszáma ezen túl leginkább az együttműködés hatásában, az attitűdváltásban, a piaci, társadalmi visszhangban mérhető.

A cikk a 2025 decemberében kiadott, nyomtatott Art is Business magazinban jelent meg.

Nyitókép: Blaskó Nikolett (fotó: Gregus Máté)

Lásd még:

Mecénások, vállalati támogatók és kulturális finanszírozás 2025-ben is – Hetedik alkalommal adtuk át az Art is Business Díjakat

Videóbeszélgetés Blaskó Nikolettel, az ACG reklámügynökség alapító tulajdonosával, ügyvezető igazgatójával – Hoztam kávét, 3. évad 8. rész

A kortárs művészet élmény, amit meg kell élni