„A támogatás számunkra személyes ügy” 

Kósi Gábor és Kósiné Mihálkovics Edit, a MiKoMi Kft. tulajdonosai nyerték el az Art is Business „Forprofit mecénás” díját. A villamosenergia-iparban tevékenykedő vállalkozásukkal olyan kulturális projekteket támogattak, mint Peller Károly operett CD-je, egy edukatív YouTube-csatorna, valamint a Misi Mókus családi musical budapesti bemutatója. Az interjúban arról mesélnek, hogyan vált a művészet támogatása életük meghatározó részévé, miért kiemelt számukra a fenntarthatóság, és milyen jövőt képzelnek el a kulturális mecenatúrában.

Hogyan kezdődött az önök és a Propeller Team Kft. együttműködése? Mi inspirál egy magyar kkv-t, hogy művészet támogatásába fektessen?

Kósiné Mihálkovics Edit és Kósi Gábor az Art is Business 2024-es díjátadóján (fotó: Pixolar Photography)

Kósi Gábor: Az Operettszínház mindig is különleges helyet foglalt el az életünkben. Régebben gyakran jártunk oda, mindketten nagyon megszerettük a műfajt és az ott fellépő művészeket is. Egyik évben úgy döntöttem, oda szervezem Edit meglepetés születésnapi buliját, és kibéreltem a Kálmán Imre Teátrumot. A terv része volt, hogy azt higgye, egy előadásra érkezünk, és amikor odaérünk „kiderül”, hogy technikai okokra hivatkozva elmarad. Persze a háttérben minden gondosan elő volt készítve. A kedvenc művészei, Peller Károly és Szendy Szilvi „véletlenül” éppen arra sétáltak, és felajánlották neki, hogy készítsenek közös fotót az üres színpadon.

Kósiné Mihálkovics Edit: Amikor beléptünk, teljesen elállt a szavam. Barátok, családtagok és a színházból ismert kedvenc művészeim mind ott voltak, hogy együtt ünnepeljünk. A legnagyobb ajándék pedig az volt, hogy Peller Károly és Szendy Szilvi egy személyre szabott előadással is meglepett. Ez az este nemcsak egy születésnap volt, hanem egy barátság kezdete Karesszal [Peller Károllyal – HG], és ekkor vált a művészet iránti rajongásunk olyan emberi kapcsolattá, amelyre a mai napig támogatói tevékenységünk alapjaként tekintünk. Amikor megosztotta velünk, hogy a Propeller Team Kft. társtulajdonosaként azon dolgozik, hogy kiadjanak egy operett-CD-t, nem volt kérdés, hogy melléállunk, és támogatjuk ezt a projektet.

Az együttműködésük ezzel a CD-kiadással kezdődött, de a közös munka itt nem állt meg. Hogyan jutottak el a további projektekhez, például az Operett Tudor YouTube-sorozathoz és a Misi Mókus musicalhez?

K. M. E.: A CD-kiadás remek kezdés volt, és valóban csak az első lépés. Akkor még bele sem gondoltunk, mennyire izgalmas lehetőség rejlik az üzleti világ és a művészet összehangolásában. Mi magunk is felhasználtuk a CD-t a céges marketingünkben, például karácsonyi ajándékként adtuk ügyfeleinknek, és rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk. Láttuk, hogy mekkora munka és mennyi érték van egy ilyen projekt mögött.

K. G.: Nagyon inspiráló volt látni, hogy mennyire friss szemlélettel és profizmussal valósult meg. Karesz elhivatottsága, hogy a magyar operett műfaját életben tartsa és népszerűsítse, minket is magával ragadott. Már egy közös produkció előkészületein dolgoztunk, amikor közbeszólt a Covid. Karesz, alkalmazkodva a helyzethez, új platformot keresett küldetése számára. Így született meg az Operett Tudor edukatív YouTube-sorozat, amely nemcsak az operett iránti érdeklődést ébreszti fel, hanem fontos tanító és utánpótlás-nevelő szerepet is betölt. Rögtön felismertük a hosszú távú értékteremtés lehetőségét, úgyhogy nem volt kérdés, hogy ebben is szeretnénk részt venni. 

Egy nagyszínpadi családi musical, mint a Misi mókus, már jóval nagyobb léptékű befektetést igényel. Milyen szempontokat mérlegeltek, mielőtt újra elköteleződtek?

Részlet a Misi Mókusból (forrás: Kósi Gábor és Kósiné Mihálkovics Edit)

K. G.: Valóban jóval nagyobb léptékű befektetést igényelt, mint az addigiak. Pontosan láttuk, hogy pusztán piaci alapon nem lenne életképes egy ilyen projekt. Az, ami igazán inspirált bennünket, az ügy és az üzenet volt, amit a darab képvisel. A Misi mókus egy olyan történet, amelynek a másság elfogadása és a közösség fontossága a központi gondolata.

K. M. E.: Az üzleti terv persze fontos egy ilyen projekt esetében; szükséges ahhoz, hogy hosszú távon is életképes lehessen a produkció. De van valami, amit nem lehet számokkal kifejezni. Amikor az előadásokon hátrányos helyzetű gyerekeket látunk vendégül – mert ez is a küldetésünk része –, és látjuk a boldogságot az arcukon, az egyszerűen felbecsülhetetlen, nem lehet forintosítani. Mindenféle üzleti siker értelmetlen lenne számunkra enélkül.

K. G.: Az is fontos szempont volt, hogy ismertük azoknak a művészeknek az elkötelezettségét, akik szerepeket vállaltak a produkcióban. A támogatás részünkről személyes ügy – nemcsak a művészet iránti elkötelezettségünkről szól, hanem arról is, hogy olyan emberekkel hozhatunk létre valami különlegest, akiknek a munkáját nagyra becsüljük.

K. M. E.: Számunkra az ember legalább olyan fontos, mint maga a projekt. Nem lehet leválasztani az ügyet arról, aki mögötte áll. Amikor olyan emberekkel dolgozunk, akikkel őszintén szimpatizálunk, az ügy is sokkal közelebb kerül hozzánk. Ettől válik az egész szívügyünkké.

Részlet a Misi mókusból (forrás: Kósi Gábor és Kósiné Mihálkovics Edit)

Cégük a villamosiparban tevékenykedik. Milyen tapasztalatokat, szemléletet tudtak ebből kamatoztatni a kulturális projektekben?

K.G.: A fenntarthatóság a cégünkben kiemelten megjelenik, része az üzleti stratégiánknak és működési gyakorlatunknak. Ez a szemlélet a kulturális támogatásainkban is megjelenik. Amikor arról értesültünk, hogy Karesz tervezi a Misi Mókus budapesti bemutatóját, természetes volt számunkra, hogy megvásároljuk a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban korábban használt díszleteket és jelmezeket, ahelyett, hogy újakat készíttettünk volna. Ezzel nemcsak költséghatékonyabb megoldást alkalmaztunk, de a meglévő elemek újrahasznosításával a produkció ökológiai lábnyomát is csökkentettük.

K. M. E.: Ezen felül nálunk abban is megmutatkozik a fenntarthatóság, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat tudatosan és hatékonyan használjuk fel. Továbbá a gödöllői telephelyünkön tárolási lehetőséget biztosítunk a produkció kellékeinek. Hiszünk abban, hogy a kultúra támogatása és a környezettudatos szemlélet kéz a kézben járhat.

Hogyan látják a hazai KKV szektor szerepét a kultúra támogatásában? Milyen változásokat tartanának fontosnak ezen a területen?

K. G.: A nagy multinacionális cégeknél bevett gyakorlat, hogy kiveszik a részüket a kultúra támogatásából, hiszen az anyaországokban ennek már régi hagyománya van, amit itthon is meghonosítottak. Ezzel szemben a hazai kis- és középvállalkozások között ritkaságnak számít, ha komolyabban támogatnak egy előadó-művészeti projektet. Mi azért is vágtunk bele, mert szeretnénk megmutatni, hogy egy kisebb cég is sokat tehet a kultúráért, ez nem csak a nagyvállalatok kiváltsága.

K. M. E.: Úgy látjuk, hogy a gyerekeknek szóló projektek különösen háttérbe szorulnak, nagyon ritkán vannak a támogatás fókuszában. Üzletileg is nagyobb rizikót jelentenek, hiszen a gyermekelőadásokra jellemzően csak nyomott árakon lehet jegyeket eladni. Emiatt ezek a projektek anyagilag kevésbé vonzóak. Éppen ezért a támogatásunk itt még komolyabb vállalásnak tekinthető, hiszen nemcsak a kultúra mellett tettük le a voksunkat, hanem egy olyan terület mellett is, mely része a társadalmi felelősségvállalásnak.

Mit jelent önöknek az Art is Business Díj elnyerése?

Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület elnöke, Kósi Gábor és Kósiné Mihálkovics Edit és Sófi József biológus, a Forprofit mecénás kategória 2023-as díjazottja (fotó: Pixolar Photography)

K. G.: Nagy megtiszteltetés számunkra, hiszen megerősít bennünket abban, hogy a kultúra mint értékteremtő folyamat támogatása szükségszerű, és egy kisebb vállalkozás is sokat tehet ezen a téren. Ez a díj arra ösztönöz minket, hogy továbbra is elkötelezetten álljunk olyan projektek mellé, amelyek társadalmilag és emberileg is sokat adnak.

K. M. E.: Ez a díj egyfajta visszajelzés is, hogy jó úton járunk. Reméljük, ez más vállalkozókat is inspirál, és egyre többen tekintenek úgy a művészetekre, mint közös ügyünkre, amelyben mindannyian szerepet vállalhatunk.

A cikk 2024. decemberében, az Art is Business 33. lapszámában jelent meg.

Nyitókép: Kósi Gábor és Kósiné Mihálkovics Edit

Lásd még:

A fenntartható kultúra prioritás – Átadtuk az idei Art is Business Díjakat

„Nem dolgozni megyek be a munkahelyemre, hanem alkotni” – Interjú Jamniczky Tímeával, a JCDecaux Hungary Zrt. vezérigazgatójával

„Az én kiállításom a játszótéren van” – Interjú Kő Boldizsár képzőművésszel