by Helyes Georgina 2022. nov 18.

Ahol mindenki művészetbe merítkezhet

– Beszélgetés Molnár S. Szonjával, a LAVOR Collective társalapítójával

Molnár S. Szonja, a LAVOR Collective társalapítója, önmagát multidiszciplináris gondolkodónak tartja, futurisztikus gondolkodásmóddal és humanista szemlélettel.
A kísérleti galéria, melyet 2017-ben, huszonöt évesen alapított Tóth Gábor Zoltánnal, és az édesanyjával közösen vezet, egyesíti a magaskultúra eszméjét és az underground életstílusát.

A LAVOR Collective első piknikje (forrás: a LAVOR Collective Facebook-oldala)

A LAVOR Collective nem tipikus galéria. Miben tér el a hagyományos galériáktól?

Az induláskor nem egy kereskedelmi galériát tűztünk ki célnak, és nem is nonprofit kiállítótérként szerettünk volna jelen lenni a színen. Egy szalont képzeltünk el, amely megreformálja a művészet befogadását, ami betekintést enged a művészvilág színfalai mögé, ahol a vendégek kibontakozhatnak, inspirálódhatnak és otthon érezhetik magukat. Az elején még kiállításokat sem szerettünk volna rendezni, mert mindent másképpen akartunk csinálni, mint ahogy az szokás. Persze mindent nem lehet másképpen, ezért lassan visszaépítettük azokat a hagyományos elemeket, amelyektől még felismerhetően művészeti galériaként definiálhatjuk magunkat. Arra a kérdésre, hogy ki vagy mi vagyunk, még öt év után is keressük a választ. Egy biztos: sosem szeretnénk „bedobozolódni”.

A működésükben ez hogyan nyilvánul meg?

Mi az élményre fókuszálunk, és ez pont elég ahhoz, hogy egyedien különböztessük meg magunkat, a látogatók pedig másképp tekintsenek a nálunk töltött időre. Általában a galériában az emberek végignézik a kiállítást, majd egy idő után távoznak. Nálunk pont fordítva van, először megalapozzuk az élményt, majd elmerülünk a képekben. Vannak publikus és privát programjaink is. Mindent az adott kiállítás koncepciójához igazítunk, és minden apró részletre odafigyelünk. Legyen az az ital, amivel a vendégeket megkínáljuk, a zene, ami a szalonban szól vagy a koncert a finisszázson. Ezért is van az, hogy gyakran zárjuk hajnalban a szalon ajtaját.

Improvizációs főzéseket is tart a LAVOR. Ez hogyan illeszkedik a galéria ars poeticájához?

Az improvizációs főzésekre mindenki hoz valamilyen alapanyagot és azokból készítünk különféle ételeket. Azt keressük, hogy melyik alapanyag milyen szinergiában van a másikkal, és együtt kísérletezünk. Ennek a folyamatnak az alapgondolata hasonlít a képzőművészethez, hiszen ott is a kísérletezésekből születnek a művészi alkotások. Így mindenki az alkotási folyamat részese lehet, miközben mégiscsak egy galéria falai között élvezzük azt az életstílust, amit egyszerűen
„artlifestyle”-nak nevezünk.

The salon life (forrás: lavorcollective.com)

Miért LAVOR lett a galéria neve?

Diploma után egy este a barátokkal elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mit is szeretnénk csinálni valójában. Az „összművészeti lavor” egy elszólás volt, ami aztán nagyon megtetszett nekünk, mert egyszerre sok jelentést hordoz magában. Egyrészt tudunk úgy önazonosak lenni magyarul, hogy nemzetközileg is értelmezhető a nevünk. Franciául a lavoire közösségi mosodát jelent, olaszul a lavoro pedig munkát. Ahol élünk, a Kárpát-medence, ha úgy vesszük, szintén egy nagy lavór. A szalonra is úgy tekintünk, mint egy óriási lavórra, ahol mindenki „művészetbe merítkezhet”.

Milyen üzleti koncepció mentén működnek?

Az elején volt olyan indíttatásunk, hogy vonjunk be kockázati tőkét. Végül ezt elengedtük,.

Miért?

Mert egy start-up célja a gyors felívelés és az exit. A művészet nem exitorientált dolog. Mi pedig egyáltalán nem szeretnénk exitelni. Se most, se később. A start-upok kezdetét jellemző három F-ben, a Friends-Family-Fools kategóriában szeretnénk maradni, hogy mindörökre megőrizhessük a közvetlen és baráti hangulatot. Bár a vállalkozást a Széchenyi Program keretében valósítottuk meg, azonban az öt év alatt, bár rengeteget pályáztunk, sajnos semmilyen anyagi támogatást nem kaptunk. A galéria ma már fenntartja magát, ugyanakkor szükséges lenne külső forrás, hogy a tevékenységeinkhez mérten fejlődni tudjunk. Sajnos a kulturális támogatás hiánycikk.

A Covid-járványt sikeresen túlélte a galéria. Milyen terveik vannak?

Függetlenek vagyunk és hosszú távra tervezünk, ezért megengedhetjük magunknak, hogy saját tempónkban, „lassú víz partot mos” alapon haladjunk. A következő húsz évre meg vannak a terveink, így a vízió tükrében könnyebb előre haladni. Nem jellemző, hogy valaki huszonöt évesen alapít galériát, így mi vagyunk a legfiatalabbak a szektorban. Ehhez mérten, szükségünk van még érési időre. A következő tíz-húsz évben az a célunk, hogy felnőjünk a feladathoz.

Az eseményről bővebben ITT olvashatnak.

Nyitókép: Molnár S. Szonja (fotó: Vedres Ágnes)

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!