A múzeum, a művészet és az építészet esszenciája

Miként definiálható a múzeum? Mitől válik mindenki számára gondtalan kikapcsolódást, feltöltődést nyújtó helyszínné? Beszélhetünk-e ezen kulturális intézményekről gazdasági szereplőkként? Milyen kapcsolatot ápolnak a vállalati szférával? Többek között e kérdésekről beszélgettek meghívott vendégeink az Art is Business első ArkForum első alkalmán. 

A múzeum, a művészet és építészet esszenciája címmel megrendezett eseményre különleges helyszínen, a ResoArt Villában került sor. A Kőrössy Albert Kálmán által tervezett épület az elmúlt évtizedekben kizárólag irodaként funkcionált, ma azonban a „Gyűjtő Házaként” ismert: a szecessziós épületben látható ugyanis a Resonator Kft. és a ház tulajdonosa, Szabó András műgyűjtő különlegesen szép és gazdag Zsolnay kerámia gyűjteménye. A telt házas esemény vendégeit Csalló Krisztina, a ResoArt Alapítvány alelnöke és Balogh Máté András, az Art is Business ügyvezetője köszöntötte. Majd Költő Magdolna, a Resonator Kft. gazdasági vezetője mutatta be a rendezvénynek otthont adó épületet és mesélt az ott kiállított páratlan műtárgyakról.

Csalló Krisztina és Balogh Máté András

Költő Magdolna

Ezután Tomasz Fudala, építészettörténész, kurátor, a Varsói Modern Művészetek Múzeuma munkatársa mutatta be a tavaly ősszel megnyílt intézményt. (A szakemberrel készült interjúnkat hamarosan olvashatják.)

Tomasz Fudala online jelentkezett be és tartotta meg prezentációját.

Az alkalom kerekasztal-beszélgetésének résztvevői Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Gutowski Robert építész, Vizi Katalin, a MODEM igazgatója és Blazsetics Ferenc, Senior Architect Center of Excellence, a VELUX munkatársa voltak. A beszélgetést Kovács Dániel művészettörténész, muzeológus vezette.

Blazsetics Ferenc, Vizi Kata, Gutowski Robert, Baán László és Kovács Dániel

A múzeum fogalmát a résztvevők több szempontból közelítették meg. Baán László elmondta, hogy a hagyományos működési elveken túl, miszerint az intézmény különböző tárgyakat, emlékeket gyűjt, megőriz, kutat és kiállít, mára már számtalan más funkciót, eseményt, feladatot is ellát – nem csak művészeti, de társadalmi diskurzust is folytat. Természetesen az adott intézmény profiljától is függ, hogy milyen társművészetekkel dolgozik együtt, példaként említette a Szépművészeti Múzeum immár tíz éve zajló, a képzőművészetet, az irodalmat, a táncművészetet és a színházat ötvöző Textúra programsorozatát. A változó világ és az intézmények sokféle funkciót betöltő szerepét az építészeknek is látniuk, érteniük kell, mondta Gutowski Robert. Kiemelte: látogatóként számára a múzeum a hely, ahol elveszhet a művek között, belefeledkezhet az izgalmas programokba, workshopokba, miközben az ott töltött idő alatt egyfajta iránymutatást is kap az alkotások által. Vizi Kata szerint fontos az is, hogy a múzeum közösségi élményt adjon. Mert ma már egy-egy ilyen kulturális intézmény nem csupán tárlatok helyszíne, de helyet kap az épületben könyvtár, könyvesbolt, kávézó, shop, akár multimédiás terem is. A XXI. századra ugyanis egy sor olyan térrel egészültek ki a múzeumok, amelyek az edukáció mellett a közösségi programokat, társas kapcsolódásokat is támogatják. Blazsetics Ferenc hozzátette: nem feledkezhetünk meg a generációkon átívelő értékközvetítő, hagyományőrző szerepről sem. Mint mondta, a művészet iránt érdeklődő szülei gyerekkora óta vitték különböző kiállításokra, számára is természetes tehát, hogy hasonlóképpen tesz apaként.

Gutowski Robert és Baán László

És hogy mitől érzi jól magát a látogató? Baán László szerint a múzeum feladata, hogy átadja a generációkon átívelő tudást, de látnunk kell azt is, hogy az elmúlt bő kétszáz évben formálódott intézményrendszer átalakulóban van, ehhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Ami viszont nem változik, hogy a látottak értelmezését a múzeumnak kell segítenie. Jellemző, hogy e tekintetben az intézmények is egyre inkább élnek a digitális világ eszközeivel. A Szépművészeti – bár használnak képernyőt és különböző multimédiás segédletet – célja azonban, hogy a látogató nem a telefonjában, hanem a kiállított tárgyakban merüljön el, így továbbra is hagyományos múzeumi megoldásokban gondolkodnak.

Blazsetics Ferenc és Vizi Kata

Gutowski Robert II. János Pál pápát idézte: „a múzeumok a kultúra templomai”, kiegészítve a neves építész, Tadao Ando kijelentésével, miszerint „a múzeumok az építészet templomai”. A néhai egyházfőhöz hasonlóan a szakember is úgy gondolja, ezek az intézmények nem csupán műalkotások gyűjteményei, hanem olyan helyek, ahol a látogató művészetnek köszönhetően valamiféle iránymutatást is kap. Ezt az élményt kell támogatnia az épített környezetnek, a különböző tereknek is, amelyeknek természetesen meg kell felelniük egy sor funkcionális előírásnak is, de fontos az is, hogy a termek és a kiállított műtárgyak egységet alkossanak, így múzeumok a lelki és szellemi gazdagodás helyszínei is legyenek.

Vizi Kata, Gutowski Robert és Baán László

Vizi Kata szerint nem szabad megfeledkeznünk az akadálymentesítésről sem – fizikai, érzékszervi és értelmi akadálymentességet kell biztosítaniuk ezeknek az épületeknek ahhoz, hogy az oda látogatók jól érezzék magukat, hogy igazi élmény legyen a múzeumban eltöltött idő, feltöltődve, új tudással gazdagodva távozzon onnan mindenki. A szakemberek mind egyetértettek abban, hogy mindez sokkal többet jelent rámpák kihelyezésénél. Például baba–mama szobákat, szoptatófoteleket, a segítő kutyákra is gondoló szolgáltatásokat, az egyszerűsített leírásokat. Mindezek és egyéb kezdeményezések teszik mindenki számára hívogató hellyé a múzeumokat. Baán László jó példaként említette a bécsi Szépművészeti Múzeum és Természettudományi Múzeum „Ich bringe meine Eltern ins Museum” (magyarul: „Elhozom a szüleimet a múzeumba”) kezdeményezését, amely során az intézménybe látogató iskolás csoportok tagjai távozáskor ingyenes belépőt kapnak, hogy szüleikkel térhessenek vissza. Ezzel vonják be azokat a felnőtteket, akik kevésbé nyitottak a kultúra iránt, vagy attól félnek, nem elég tájékozottak ahhoz, hogy a gyerekeiket egy ilyen helyre vezessék be – így megcserélődnek a szerepek: a kicsik mutatják be a felnőtteknek, amit korábban láttak, hallottak. 

Blazsetics Ferenc, Vizi Kata és Gutowski Robert

Blazsetics Ferenc emlékeztetett rá, hogy a természetes napfény és a friss levegő biztosítása már legkorábbi múzeumok építésekor is alapfeltételek voltak, ma azonban a technológia adta lehetőségeknek köszönhetően akár egy ablaktalan épület is lehet remek kiállítótér. Mégsem gondolja, hogy ez lenne a helyes irány, szükségesnek látja az évszázadok alatt gyűjtött építészeti tudást és bátorságot felhasználva a modern kor eszközeivel és szakmai rafinériával olyan pluszt adni, amelynek köszönhetően az épület önmagában is művészetté válik.

A kérdésre, miszerint értelmezhető-e gazdasági szereplőként egy múzeum, Vizi Kata válaszában emlékeztetett, hogy ezek az intézmények azon túl, hogy kiállítóterek, munkahelyek is, amelyek – az intézmény méretétől függően – több tucat, vagy több száz ember megélhetését biztosítják. Emellett a kreatív ipart is támogatja, foglalkoztatva például nyomdászokat, grafikusokat, időnként tolmácsokat. Nem feledkezhetünk meg a múzeumok és a turizmus összefonódásáról sem – egy-egy nagyobb kiállítás a vendégéjszakák számát is növelheti.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy mind több magánszemélyben fogalmazódik meg a társadalmi felelősségvállalás gondolata, és hogy érdemes támogatni a kulturális intézményeket. Hasonlóképpen nő azon gazdasági szereplők száma is, akik megértik: a művészet patronálása számukra is hasznos, hiszen fontos marketingerővel bír – pozitív élményt hagy a látogatóban, amikor látja egy-egy vállalat logóját a múzeum támogatói mögött.

Az est tárlatvezetéssel zárult: Költő Magdolna és Csalló Krisztina mutatta be az érdeklődőknek a ház páratlanul gazdag Zsolnay-gyűjteményét.

Nyitókép: A ResoArt Villa (forrás: ResoArt Villa)

Lásd még:

Az építészet, a művészet és a kreativitás elválaszthatatlan egysége – Interjú Noemi Riteával, a VELUX cégcsoport magyar és román piacért felelős vezetőjével

Zsolnay és Egry a nagyközönségé – Szabó András és Költő Magdolna gondozza a Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány, azaz a ResoArt kezelésében lévő magángyűjteményüket

Budapest egyik legszebb szecessziós villájában nyílt Zsolnay-kiállítás