Best of Mozart, operák a vidéki Olaszországról, a magyar film történetének izgalmas pillanatai és kortárs művészeti reflexiók Ámos Imre és Anna Margit művészete kapcsán

Balga Gabriella, Brindás Boglárka, Fürjes Anna Csenge, Molnár Ágnes, Szélpál Szilveszter, Ujvári Gergely (fotó: Nánási Tamás, Ben von Matterhorn, Ligeti Edina, Nagy Attila, Szegedi Nemzeti Színház, Berecz Valter)

Best of Mozart
Időpont: 2026. június 28., 17:00
Helyszín: Magyar Állami Operaház, 1065 Budapest, Hajós utca 11.

Szerelem, vágy, féltékenység, társadalmi szerepjáték és fájdalmas önismeret – Mozart és híres librettistája, Lorenzo Da Ponte három közös remekműve az operairodalom egyik legfontosabb alkotói együttműködésének eredménye. A Figaro lakodalma, a Don Giovanni és a Così fan tutte részletei koncertszerű formában is rendkívül hatásosak, hiszen így még jobban megfigyelhető Mozart páratlan karakterábrázoló képessége, ahogy egy-egy áriában kirajzolódik Susanna okossága, Figaro ravaszsága, Donna Elvira sebzettsége, Don Giovanni féktelen energiája, Zerlina ösztönös bája vagy Ferrando lírai tisztasága.

A június 28-i előadásban az OPERA több kiváló énekese működik közre, akik közül többen korábbi Mozart-szerepeikkel is bizonyították érzékenységüket a klasszikus repertoár iránt. A műsor tematikáját adó Da Ponte-operákból Balga Gabriella az évadban Donna Annát formálta meg az operaházi Don Giovanni-előadásokban, de korábban a Così fan tutte Dorabellája és a Figaro lakodalma Cherubinója szerepében is láthatta őt a budapesti közönség. Brindás Boglárka az elmúlt évben Susannaként és Zerlinaként is színpadra lépett az Andrássy úti Ybl palotában, a Párizsi Operában pedig Barbarinaként is bemutatkozott. Fürjes Anna Csenge ugyancsak az idei évadban debütált a Figaro lakodalma Marcellinájaként, míg Molnár Ágnes az Erkel Színházban korábban Susannát, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Zerlinát is alakította Da Ponte műveiben. Szélpál Szilveszter a Szegedi Nemzeti Színházban a Figaro lakodalma Almaviva grófját, a Don Giovanni címszerepét és a Così fan tutte Guglielmóját is megformálta, Ujvári Gergely pedig korábban Don Basilióként lépett színpadra a Figaro lakodalmában. Az énekesek hangszeres partnere az esten Szennai Kálmán lesz, aki karmesterként és korrepetitorként is csaknem harminc éve segíti már a szólistákat.

A koncert különleges akusztikai helyzetben szólal meg: a leeresztett vasfüggöny hangvetőként segíti az előszínpadon fellépő énekeseket, az előadás során vetített képek és az egyedi megvilágítás bensőségesebb, szinte kamaratermi hatást teremtenek az Operaház nézőterén, további hangsúlyt adva a kivételes énekhangoknak és Mozart zseniális muzsikájának.

További információk és jegyvásárlás ITT.

Forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Mascagni / Leoncavallo: Parasztbecsület / Bajazzók operabemutató
Időpont: 2026. június 27., 20:00
Helyszín: Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Budapest

A Parasztbecsület és a Bajazzók megszületésük óta gyakran együtt kerülnek színre, teljes estés operaélményt nyújtva a közönségnek. Annak ellenére, hogy zeneileg és történetileg nincsenek közvetlen kapcsolatban, a tematikai hasonlóságok miatt remekül kiegészítik egymást. Mindkét opera a vidéki Olaszországban játszódik, a középpontban pedig a féltékenység, a szerelem, a bosszú és a becsület áll, amelyek végzetes kimenetelű tragédiához vezetnek.

Mascagni egy pályázatra írta a Parasztbecsületet, a mű pedig hamar nagy sikert aratott. A művet először 1890-ben Rómában mutatták be. Még ugyanebben az évben a magyar közönséghez is eljutott, a Magyar Királyi Operaház előadását Gustav Mahler zeneszerző vezényelte.

A Bajazzókat Leoncavallo ugyanarra a pályázatra írta, amire Mascagni a Parasztbecsületet. A Bajazzók a „játék a játékban” elvét követi, egy tragédiába fúlt színielőadásról szól. Erre utal a cím is, a bajazzo a commedia dell'arte vidám bohócának olasz neve. A Bajazzók 1892-es ősbemutatóján minden idők egyik legtehetségesebb karmestere, Arturo Toscanini vezényelt. A két darab közös vonása a naturalisztikus ábrázolásmód: hús-vér szereplők problémáit mutatják be hétköznapi történetként.

Főbb szerepekben: Barabás Zsuzsa, László Boldizsár, Farkasréti Maria, Adam Plachetka, Balogh Eszter, Kele Brigitta, Balla Sándor, Ninh Duc Hoang Long és Halász Gergely

Közreműködik: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, debreceni Kodály Kórus, Szegedi Nemzeti Színház Kórusa, Fővárosi Nagycirkusz artistái.

Karmester: Jankó Zsolt, rendező: Bán Teodóra.

Jegyvásárlás és további információ ITT.

Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből
A kiállítás megtekinthető: 2026. augusztus 23-ig
Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, 1065 Budapest, Nagymező utca 20.

2026-ban ünnepeljük a magyar filmgyártás 125. évfordulóját, amelyhez kapcsolódva a Mai Manó Ház a Nemzeti Filmintézet (NFI) együttműködésével rendezett nagyszabású kiállítást. 

Legendás filmek, ikonikus színészek, kulisszák mögötti pillanatok, valamint ritkán látott stand- és werkfotók idézik meg a magyar filmtörténet alkotásait a kezdetektől egészen napjainkig. Többek között olyan kultikus filmek világába kaphat bepillantást a közönség, mint a Körhinta, az Egri csillagok, A tanú, a Szerelem, az Egészséges erotika és A Pogány Madonna, a magyar mozi ikonikus pillanatait ezúttal a kamerák mögül, egy eddig ritkán látott nézőpontból felfedezve.

Schandl Teréz: Körhinta, 1955 (forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

A filmforgatások egyik legizgalmasabb pillanata, amikor elhangzik a rendező szava: Felvétel!  – a felszólítás egyszerre jelzi a mozgókép születését és a fényképezőgép exponálását is. A kiállítás címe erre a kettősségre épít: a film és a fotográfia nemcsak technikai rokonságban állnak, hanem a magyar kultúrtörténetben is szorosan együtt fejlődtek az elmúlt másfél évszázad során.

A stand- és werkfotózás a filmtörténet láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen kísérője. Ezek a felvételek egyszerre szolgálták a filmek népszerűsítését, dokumentálták a forgatások folyamatát, és gyakran önálló művészi értékkel is bírtak. Megőrizték a színészek játékát, a rendezői koncentrációt, a stáb mindennapjait, a díszletépítés és a filmkészítés fizikai és szellemi munkáját – sőt olyan pillanatokat is, amelyek a vásznon soha nem jelentek meg, mégis elválaszthatatlanul hozzátartoznak a magyar film történetéhez. Egyetlen jól komponált fotó képes a teljes film atmoszféráját sűríteni: drámát, érzelmet és történetet foglalni egyetlen pillanatba. A werkfotók pedig a kulisszák mögé engednek betekintést, feltárva a mozgókép születésének láthatatlan, mégis esszenciális mozzanatait.

Inkey Alice: Égigérő fű, 1979 (forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

A kiállítás két szinten bontja ki ezt a különleges vizuális örökséget. Az első emeleten, a Mai Manó Ház válogatásában hét ikonikus magyar film stand- és werkfotói idézik meg a hazai mozi emlékezetes korszakait. Láthatók Schandl Teréz képei a Körhintáról (1955), Gáspár Miklós fotói az Egészséges erotikáról (1985), Inkey Tibor munkái az Egri csillagok (1968) forgatásáról, Inkey Alice felvételei A Pogány Madonna (1980) és az Égigérő fű (1979) kulisszái mögül, Markovics Ferenc érzékeny képei a Szerelem (1970) világáról, valamint Domonkos Sándor fotói A tanú (1969) forgatásáról. Ezek a képek nem csupán dokumentumok, hanem önálló vizuális alkotások is, amelyek a magyar fotóművészetet gazdagítják. 

Rajnógel Imre: Foto Háber, 1963 (forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

A második emeleten az NFI Filmarchívum kurátorai által összeállított tárlat tágabb panorámát kínál: a magyar filmmel egyidős hazai standfotós szakma előtt tiszteleg.

Kurátorok: Baki László (Mai Manó Ház – Magyar Fotográfusok Háza, 1. emelet) és Kurutz Márton, Sipőcz Mariann, Szállás Gabriella (a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai, 2. emelet)

További információ ITT, jegyvásárlás ITT.

Látogatók az Angyal szállt el... című kiállításon (fotó: Deim Balázs, forrás: a Ferenczy Múzeumi Központ Facebook-oldala)

Angyal szállt el… – Kortárs művészeti reflexiók Ámos Imre és Anna Margit művészete kapcsán
A kiállítás megtekinthető: 2027. január 3-ig
Helyszín: Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum, 2000 Szentendre, Bogdányi u. 10.

Az Angyal szállt el… című kiállítás Ámos Imre és Anna Margit szellemiségét megidézve kortárs művészek munkáin keresztül vizsgálja, miként dolgozhatók fel és tehetők hozzáférhetővé művészeti eszközökkel azok a traumák, amelyek egyszerre történelmi meghatározottságúak és mélyen személyesek.

Bukta Imre installációja az eltűnt hagyományok és megszűnt közösségek romjain túlélő emberek drámáját mutatja be, Fajgerné Dudás Andrea pedig az özvegység és a veszteség tapasztalatából kiindulva hozza létre helyspecifikus műegyüttesét. Szabó Klára Petra az elválás és a férfi–női kapcsolat felbomlásának kérdéseit dolgozza fel, míg Flohr Zsuzsi saját családi legendáriumán keresztül a holokauszt generációkon átívelő hatását térképezi fel konceptuális munkájában.

A kiállítás két filmen (Petényi Katalin – Kabay Barna: Ámos, a magyar Chagall), illetve számos dokumentumon és fotón keresztül idézi fel Ámos Imre és Anna Margit életútját és művészetét.

Kiállító művészek: Bukta Imre, Fajgerné Dudás Andrea, Flohr Zsuzsi, Szabó Klára Petra.
Kurátor: Szabó Noémi

További információ ITT.

Nyitókép: Fotó a Felvétel! című kiállításból: Markovics Ferenc: Szerelem, 1970. A képen Törőcsik Mari (forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)