
A kudarc keserű komédiája
– Csehov keserű komédiája a meg nem élt lehetőségekről és az önámításról Szabó K. István rendezésében
Idén év elején elsöprő sikerrel mutatták be a Soproni Petőfi Színházban Csehov Ványa bácsiját, parádés szereposztással. A címszerepben Széles Tamást láthatjuk, a professzort Kovács Frigyes, feleségét, Jelenát Dienes Blanka kelti életre, Asztrovot Szabó Sipos Barnabás, Szonyát Tary Patrícia alakítja, Vojnyickaját Szőcs Erika, Tyelegint Pintér Gábor, Marinát pedig Horváth Zsuzsa játssza. A népszerű darabot most az eSzínház ’26 Fesztivál nézői is láthatják: az előadás 2026. szeptember 27-ig tekinthető meg. A rendezővel, Szabó K. Istvánnal beszélgettünk.
„A Ványa bácsi Csehov legérzékenyebb, és legösszetettebb drámai műve. Számos kérdésfelvetés mellett a legfontosabb talán az, hogy miként éljünk? Hogyan haladjuk meg a hétköznapok rutinját, mihez kezdjünk álmainkkal, milyen célokat tűzzünk ki magunk elé, és merjük-e követni életigazoló ösztönünket, vagy beleragadunk a cselekvés felelőssége alóli felmentések kusza magyarázatába. Azt gondolom, ezek a kérdések, vagy problémafelvetések mit sem vesztettek aktualitásukból” – meséli a darabról Szabó K. István, Jászai Mari-díjas rendező.
És valóban: noha a mű 1897-ben jelent meg, a néző egy percre sem érzi távolinak a színpadon életre kelő történetet, noha a díszlet, a borús színpadkép és a jelmezek – leszámítva Ványa és Szonya extravagáns, színes modern ruháit – a hagyományos csehovi világot idézik. Mégis, Szabó K. Istvánnak köszönhetően nagyon is modern rendezést láthatunk.
A szereplők mindegyike szenved, mégsem lépnek, inkább benne ragadnak a gyűlölt élethelyzetben. Nem lépnek, mert félnek – véli a rendező. „Félnek a kudarctól, miközben egész életük egy kudarchalmaz: meg nem élt helyzetek, frusztrációk, testképzavar, önámítás, bűntudat. A professzornak nehéz elfogadni azt, hogy öregszik, fiatal, dekoratív feleségének azt, hogy a házassága üres, perspektívamentes, szerelem helyett szánalom vezérelt. A doktor világmegváltó terveket sző, de kifog rajta egy rutinműtét, Szonja képtelen saját érzelmeit megfogalmazni, Ványa bácsi pedig belerokkan a sziszifuszi szolgálatba, sűrű lamentációk közepette. Ezek az emberek egyszerűen életképtelenek. A kudarc apoteózisát tárják elénk, és egy kicsit büszkék is magukra. Ez segíti őket a túlélésben.”
És mindez a kínszenvedés, mint mondja, végtelenül szomorú és végtelenül nevetséges is. Nem véletlenül került a színlapra és az online felvétel nyitóképére is a felirat: „keserű komédia”. „Mindenki a nagy nyereményre vágyik, de senki sem hajlandó befizetni a lottószelvényre. Ennek a történetnek a tragikuma csak a komikumán keresztül értelmezhető, ezért aztán abszurd” – mondja Szabó K. István.
Jelenet az előadásból (fotó: Fodor Regina, Soproni Petőfi Színház)
És hogy mit adhat az online közvetítés a nézőknek? „Azt gondolom, hogy az élő színházi élmény nem helyettesíthető. A kamera, bár néha olyan részleteket is megragad, amelyek felett elsiklik a színházi néző figyelme, még érzékeny közvetítőként is egy technikai akadály az élő energia előtt. A színházi élmény lényege a színpad és a néző közötti dinamikus áramlásban van, mely lüktető valóságként köti össze a színpadi gondolatot a nézőtérrel. Ettől függetlenül, egy figyelmesen rögzített előadás a képernyőn keresztül is érvényesülhet, még akkor is, ha csak részben, ha ügyesen vezetett a néző figyelme” – magyarázza. „A színház illékony művészet. Mulandó és megismételhetetlen. Két egyforma reprezentáció nem létezik, bármennyire is pontos lenne az előadás. Az előadás felvétele lenyomat, memento. Visszanézhető, elemezhető, didaktikai, vagy művészet antropológiai szempontból is fontos dokumentum. Ez az előadás, a visszajelzésekből ítélve, a Soproni Petőfi Színház meghatározó alkotásává vált. Örülök, hogy együtt dolgozhattam ezzel a nagyszerű alkotó csapattal, és annak is, hogy az előadássorozat lejátszása után, ebben a formában valamiféle utóélete lett” – teszi hozzá.
Az előadás megtekinthető ITT.
Nyitókép: Szabó Sipos Barnabás és Dienes Blanka az előadásban (forrás: eszinhaz.hu)
Lásd még:
Mi marad meg a végén? – Háy János Elem című novellájának színpadi adaptációja az eSzínház Fesztivál ’26 műsorán
Klasszikusok új nézőpontból, kortárs történetek közelről: jön a 6. eSzínház Fesztivál – Az Art is Business idén is különdíjat ad át
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.





