by Hardi Judit 2019. Aug 06.

Csak semmi megszokott!

A lassan három évtizede működő TÁP Színház szembe megy mindennel, amit a színház műfajától várhatunk.

Emlékezetes előadásokat állítanak színpadra, amelyekre pillanatok alatt elkapkodják a jegyeket. Vannak a klasszikusok, meg a TACS – TÁP Akció Csoport – előadások, mindkettőre özönlenek, minden korosztályból. Mert a TÁP Színház előadásain ritkán unatkozik a néző.

„Kilépett a színpadra és annyit mondott, Hajajjajajaj..! Aztán hazament. A közönség majdnem egy óráig várta a folytatást, de ő nem jött vissza.” Így mesélik a TÁP Színház első előadását, amire valamikor a kilencvenes évek elején került sor. A Tilos az Á-ban tette mindezt Vajdai Vilmos, a TÁP alapítója és huszonsok éve egyetlen állandó tagja. A lassan három évtizede működő színház szembe megy mindennel, amit ettől a műfajtól várhatunk. Az akkoriban a Tilos az Á-ban DJ-ző Vajdai, a Katona József Színház társulatának tagja valami mást akart, mint amit addig a kőszínházakban megszokhatott a néző és a szakma. Más is lett. Kezdve azzal, hogy itt nincs állandó társulat, van viszont erős befogadó attitűd. A TÁP afféle inkubátorszínházként működik, lehetőséget ad pályakezdőknek vagy nem színházi háttérrel rendelkezőknek, hogy kipróbálhassák magukat különböző szerepkörökben. Több rendező, színész, dramaturg látványtervező kezdte itt a pályáját. Az elmúlt évadban ketten is debütáltak rendezőként: Papp Bojána dokumentumfilmes az Anonymával, és az SZFE filmrendező szakán frissen diplomázott Nagy Lili a Kazimir és Karoline-nal.

Vajdai Vilmos szeret kísérletezni, kíváncsi a világra. A TÁP-os darabokra jellemző polgárpukkasztás is ebből a kíváncsiságból fakad: vajon meddig mehet el ez a műfaj? Az úgynevezett „rossz színház”-i technika is ebből fejlődött ki, amire példa a Minden Rossz Varieté című előadásuk. A darab hoszszú éveken át volt a TÁP „zászlóshajója”. Az üzenet? Merjél hibázni, rossz lenni, nem baj, ha kínos, ha kinevetnek! A gátlásokat oldja a darab, emlékeztetve, hogy nem tragédia a hiba, hanem igazi, élő és mindeközben színházi pillanat is. Az így gyűjtött tapasztalatot a civil életben is alkalmazhatjuk, nem véletlen, hogy a társulatot céges tréningekre is hívják ezzel a formával.

A TÁP mint brand, egyet jelent a váratlannal. Repertoárjukon van az Alvószínház, ahol a darab során a szereplők elaltatják a nézőket; a korábbi performanszokból összegyúrt Virtuális Valósággal a színészek – különböző „analóg trükkökkel” – képzeletük legkülönbözőbb tájaira juttatják el a nézőket. A Korrup Schőn című előadásukat, ahol a színészek a nézők közt ülnek, egy vászonra vetítve láthatjuk. Még a klasszikusnak számító mű, az Utas és Holdvilág színpadi adaptációja sem hagyományos a TÁP értelmezésében, de nem csak azért, mert hatórás az előadás. Úgynevezett playback színház készült belőle, a színészek egy lassan húsz éve rögzített és kultikusnak számító Utas rádiójátékra tátognak a színpadon. A látványos díszlet pedig folyamatosan változik, alakul a jelenetek közben, egyik jelenetben élőben készül egy festmény a színpadon. A képzőművészet és a színház más TÁP-os produkcióban is összekapcsolódik.

A társadalmi szerepvállalást, a kiállást társadalmi egyenlőtlenségek, a civilek elnyomása, a politikai visszaélések ellen szintén fontos feladatának tartja a csapat.

Független színházként a TÁP előadásait sem láthatjuk mindig ugyanazon a színpadon. Játszanak a Jurányi Házban, a Trafóban, a MU-ban, ezen kívül számos ad hoc és repertoáron lévő előadást visznek fesztiválokra, külső helyszínekre. Amennyire szórakoztató tud lenni egy váratlan helyzet, egy meghökkentő fordulat a színpadon, annyira jelent komoly nehézséget hosszú távon a kiszámíthatatlanság egy színház életében. Az utóbbi években nagyon komoly verseny alakult ki a nézőkért, de ebben a küzdelemben nem csak a független társulatok mérkőznek meg egymással, hanem kőszínházak, kiállítóterek, mozitermek, koncerthelyek... Sajnos, itthon luxusnak számít a kultúra, és a jegyek az elmúlt évben sem lettek olcsóbbak. A kiszámíthatóságnak egy jól felépített brand fontos eleme. A nézők sokszor nem egy konkrét előadásra jönnek, hanem az ismerősségért, mert jól tudják, hogy mire számíthatnak. A TÁP-ban paradox módon arra, hogy nem tudják, mire számíthatnak.

Ha további információra kíváncsi a TÁP Színházzal kapcsolatban, látogasson el a társulat honlapjára.

Megjelent: 2019. augusztus

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!