Életre kelő zsinagógák

A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) 2014 nyarán teremtett hagyományt: minden évben különleges koncertsorozattal térnek vissza vidéki zsinagógák elhagyatott falai közé. Az egyedülálló kezdeményezés – amelyet a BFZ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közösen szervez – célja, hogy a holokauszt után üresen maradt épületeket újra megtöltse élettel, zenével és kultúrával, erősítve a közösségi emlékezést és a zenei nevelést. 2025. augusztus 27-én Szekszárdon, augusztus 28-án pedig Kőszegen adnak ingyenes koncertet.

A program során zsidó vonatkozású szerzők művei és klezmer melódiák hangzanak el, miközben a helyi közösség tagjai élő történeteken, dallamokon és ízeken keresztül ismerhetik meg a sokszínűség és tolerancia egyedülálló örökségét. Fischer Iván így fogalmazott a zsinagógakoncertekről: „Sok faluban és kisvárosban, ahol már régóta nem él zsidó lakosság, áll még a zsinagóga. Ellátogatunk ezekre a helyekre, ingyenes koncerteket adunk. A zene becsalogatja az embereket... utána pedig a rabbi elmeséli, mi volt itt annak idején. Reméljük, hogy a szép zene és az ismertetés közelebb hozza az egykori zsidó közösség emlékét azokhoz, akik ma az épület körül élnek.”

Ács Ákos klarinétművész (fotó: Erdős Dénes)

A szekszárdi zsinagóga 1897-ben épült. A mór stílusjegyeket idéző szecessziós épületet közel hatvan éven át használta a helyi zsidó közösség, amely a második világháború pusztítása után soha nem tudott visszatérni korábbi erejéhez. 1984 óta az épület kulturális funkciót tölt be. A Művészetek Háza Tolna megye és Szekszárd város kulturális és művészeti életének jelentős tere. Imponáló homlokzata és gazdag belső tere ma már hangversenyek, kiállítások és közösségi rendezvények helyszíne.

A kőszegi zsinagógát 1858–59-ben – amikor a város zsidó közössége virágkorát élte – építették romantikus stílusban. A második világháborút követően a közösség megszűnt, az épület évtizedeken át üresen állt és lassan pusztult. A XXI. században azonban fordulat következett: 2020-ban megkezdődött a felújítása, és 2022-ben ünnepélyesen újranyitotta kapuit. Bár ma már nem vallási funkciót tölt be, kulturális térként a város egyik legfontosabb építészeti és történeti emléke, amely egyszerre emlékeztet a múlt sebeire és jelképezi a megújulás lehetőségét.

Zsinagógakoncert 2024-ben (fotó: Mágori Dániel)

A koncerteken a közönség először Aaron Copland Klarinétversenyének lassú tételét hallhatja Ács Ákos szólójával. Ezt követi Maurice Ravel Bevezetés és Allegro című darabja, amelyben a hárfa és a fúvós hangszerek varázslatos párbeszéde bontakozik ki. A program része John Williams felejthetetlen Schindler listája filmzenéjének főtémája is, amely különös súlyt kap e történelmi falak között. Az koncertek végén a BFZ művészei klezmer muzsikával idézik meg a zsidó közösségek egykori zenés hagyományait, a közösségi öröm és a tánc hangulatát. 

A zene által újraéledő terek nemcsak kulturális élményt, de történelmi felelősséget és kollektív emlékezetet is hordoznak. Az események ingyenesek, nyitottak mindenki számára, a zene erejével teremtik újra a közösséget ott, ahol az egykor működött.

A koncertekről bővebb információ és regisztráció ITT és ITT.

Nyitókép: Zsinagógakoncert 2024-ben (fotó: Hajdú D. András)

Lásd még:

„A borzongató szépségtől a sötét mélységekig” – A Budapesti Fesztiválzenekar brit diadalmenete

Klasszikusan más – Megújult arculat és izgalmas programok a Budapesti Fesztiválzenekar új évadában

Ismét a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé választották a Budapesti Fesztiválzenekart – A Bachtrack által felkért zenekritikusok szerint Fischer Iván a világ egyik legjobb karmestere

A zenehallgatás felemelő, gyógyító, vigasztaló lehet – Villáminterjú Fischer Ivánnal, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatójával

Szívügyük a zene – A Budapesti Fesztiválzenekar programjainak financiális hátteréről Erdődy Orsolya menedzser-igazgatót kérdeztük.