Van Gogh élete és remekművei a mozivásznon, Haydn legjobbjai, egy képzeletbeli találkozás Olaszországban és elveszettnek hitt és újonnan azonosított Strobl-alkotások

Exhibition on Screen: Vincent van Gogh – Új látásmód
Időpont: 2026. július 16-tól
Helyszín: országszerte a mozikban

A David Bickerstaff rendezésében, Phil Grabsky produceri közreműködésével készült, 90 perces alkotás az amszterdami Van Gogh Múzeum különleges engedélyével enged betekintést a világ egyik legismertebb és legkedveltebb festőjének életébe és munkásságába. Az angol nyelven, magyar felirattal látható film HD-minőségben, nagy vásznon tárja a nézők elé Van Gogh legendás festményeit és rajzait.

Az Exhibition on Screen-sorozat epizódja nem csupán a műveket mutatja be kivételes részletességgel, hanem a művész életét övező mítoszokat és félreértéseket is árnyalja. A film alkotói exkluzív hozzáférést kaptak a Van Gogh Múzeum gyűjteményéhez, galériáihoz és archívumához, valamint interjúkat készítettek az intézmény vezető kurátoraival, kutatóival és művészettörténészeivel. A dokumentumfilm így egyszerre kínál látványos moziélményt és hiteles művészettörténeti utazást, amely közelebb visz Van Gogh személyiségéhez, gondolkodásához és alkotói fejlődéséhez.

A filmben olyan ikonikus művek kerülnek középpontba, mint a Napraforgók, a Krumplievők, az Íriszek, a Van Gogh szobája Arles-ban sorozat darabjai, valamint a művész önarcképei. A festmények közelképei, a szakértői értelmezések és Van Gogh leveleinek részletei együtt rajzolják ki az érzékeny, művelt és szenvedélyesen kereső alkotó portréját.

További információ ITT.

A Budapesti Vonósok

XXIX. Haydn Fesztivál
Időpont: 2026. július 17–19.
Helyszín: Esterházy Kastély, 8500 Pápa, Fő tér 1. és Zsinagóga, 8500 Pápa, Petőfi Sándor u. 24–26.

A Budapesti Vonósok idén 29. alkalommal rendezi meg Haydn Fesztiválját – az eseménynek Fertőd/Eszterháza után hatodik éve Pápa városa ad otthont. Zenekari koncertek, kiváló szólisták, kamarahangversenyek és zenetörténeti előadások garantálják a kulturális feltöltődést.

A péntek esti nyitóhangverseny szólistája Bogányi Bence, aki Mozart B-dúr fagottversenyével és meglepetésdarabokkal bizonyítja be, milyen izgalmas szólóhangszer a fagott. Másnap, szombaton a Sárik Péter Trióé a főszerep, akik a Budapesti Vonósokkal közös Bartók-műsorukat adják elő. Vasárnap a Jazzation énekegyüttes lesz a zenekar vendége, közös műsorszámuk Vivaldi: A négy évszak hegedűverseny ciklusának egy friss, nem mindennapi értelmezése, Bornai Tibor szövegével és Pejtsik Panna zenei feldolgozásával. A hegedűszólót Pilz János, a Budapesti Vonósok Liszt-díjas koncertmestere játssza.

A hétvége további kínálata: kamarakoncertek a kastélyban Haydn muzsikájával, zenetörténeti előadás és koncert a Zsinagógában Mácsai Jánossal, aki egyben a háromnapos fesztivál házigazdája is lesz.

A fesztivál programjai – a „kastélytörténet és kamarakoncertek” kivételével – ingyenesek, támogatói jegyek az előadások helyszínén elérhetők.

Részletes program ITT.

Kézrészlet a Házastársak szarkofágjáról, Villa Giulia Etruszk Múzeum, Róma (fotó: Francesca Todde)

Francesca Todde: IUZZA – A láthatatlan jelenlét képei
A kiállítás megtekinthető: 2026. augusztus 23-ig
Helyszín: Mai Manó Ház – ProjectLab Galéria, 1065 Budapest, Nagymező utca 20.

A tárlat Goliarda Sapienza kultikus olasz író életművéből kiindulva az emlékezet, az irodalom és a táj egymásba fonódó rétegeit vizsgálja. A személyes és költői hangvételű projekt nem dokumentarista életrajzi rekonstrukció, hanem képzeletbeli találkozás története. A cím az író gyermekkori becenevére utal, és olyan vizuális narratívát jelöl, amely az életmű és az életrajz töredezett, rejtett kapcsolódási pontjait kutatja. Todde munkája a szavakat képekké alakítja, miközben egy belső utazás történetét meséli el Szicília tájain keresztül.

Goliarda Sapienza a XX. századi olasz irodalom egyik legkülönlegesebb és legnehezebben besorolható alakja volt. Cataniában született progresszív, antifasiszta családban, ahol a szabadság és a függetlenség eszméje korán meghatározta gondolkodását. Színésznőként kezdte pályafutását, később azonban az írás vált legfontosabb önkifejezési formájává. Művei a női autonómia, a vágy és az identitás kérdéseit vizsgálják, miközben saját életének tapasztalatait rendkívüli nyíltsággal építette be alkotásaiba. Fő műve, Az öröm művészete csak halála után vált nemzetközi sikerré, és mára az európai irodalom egyik kultikus regényeként tartják számon.

Sapienza az 1960-as években (forrás: Goliarda Sapienza Pellegrino Archívum)

Todde számára Sapienza alakja nem csupán irodalmi inspiráció, hanem az emlékezet és a hiány metaforája is. A fotográfus néhány fennmaradt archív felvételt kiindulópontként használva az írónő életének helyszínein készített új képeket. Munkája nem a múlt rekonstruálására törekszik, hanem egy személyes, szinte telepatikus kapcsolat lehetőségét vizsgálja. Az IUZZA projekt középpontjában a láthatatlan jelenlét tapasztalata áll. A fotókon a test, a táj és az idő rétegei egymásba olvadnak, miközben az alkotó megfakult nyomok, ősi emberi, állati és ásványi lenyomatok után kutat. A képek egyszerre idézik fel Sapienza univerzumát és teremtenek önálló, érzéki világot, amelyben a múlt nem lezárt történetként, hanem folyamatosan újraíródó emlékezetként jelenik meg.

A Lachea-sziget, és az Aci Trezza (Catania) partjainál fekvő Faraglioni-sziklák az első tengeralatti lávakitörések során keletkeztek, amelyek évezredek egy alatt hatalmas vulkáni képződményt hoztak létre (fotó: Francesca Todde)

A kiállítás szervesen kapcsolódik Francesca Todde hosszú távú művészeti gyakorlatához, amely a kapcsolatok láthatatlan dimenzióit, valamint az empátia és az együttélés különböző formáit kutatja.

Kurátor: Kereszty Anna

További információ ITT.

Strobl Alajos az Epreskertben a készülő szegedi Széchenyi István-emlékmű mellett. Marianne Strobl / Strobl József felvétele, 1912
(forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem; Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény)

A halhatatlanság forrása
A kiállításmegnyitó időpontja: 2026. július 22., 18:00
A kiállítás látogatható: 2026. július 23. és szeptember 19. között
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, 1062 Budapest, Andrássy út 69.

Strobl Alajos a magyar szobrászat meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan ikonikus alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút és a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű. Művészi pályája mellett pedagógusként is maradandó örökséget hagyott maga után: 1885-től a Mintarajztanodában tanított, majd a Szobrász Mesteriskola vezetőjeként generációk művészképzését formálta. Közel négy évtizeden át dolgozott az Epreskertben, amely ma is a magyar művészeti oktatás egyik meghatározó helyszíne.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem a Strobl-emlékév kiemelt eseményeként rendezi meg A halhatatlanság forrása című nagyszabású kiállítást. A kiállítás egyik legnagyobb szenzációja, hogy a nagyközönség most először láthat számos, a Strobl család és magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrot. Ezek a törékeny művek az elmúlt évszázadban ritkán szerepeltek kiállításon, ugyanakkor különösen közel hozzák az alkotói folyamatot: közvetlenül őrzik Strobl gyors, lendületes szobrászi gesztusait és első gondolatait.

Strobl Alajos: Lotz Károly, Károlyi Sándor és Mikes Árminné Bethlen Klementina portrészobrai tanítványok munkái között az MKE Szobrászrestaurátor műtermében (fotó: Borovi Dániel, forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteménye)

Ugyancsak kuriózumnak számítanak azok a művek, amelyek évtizedeken át rejtőztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében. A kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült azonosítani több olyan szobrot, amelyekről korábban nem volt ismert, hogy Strobl Alajos alkotásai. Az azonosítás levéltári dokumentumok, korabeli fényképek és családi hagyatékok összevetésével történt. A most bemutatott, újonnan felfedezett művek között található többek között Rauscher Lajos építész, a Mintarajztanoda (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem) épületének tervezője, valamint gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja is.

Hans Temple: Strobl Alajos a műtermében, 1886
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (fotó: MNG, forrás: MKE)

A kiállítás 45 szobron keresztül ad átfogó képet az életműről. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek.

Kurátorok: Erős Apolka és Borovi Dániel.

További információ ITT.

Nyitókép: Strobl Alajos Erzsébet királyné mellszobrát faragja a veszprémi Érseki palota számára. Strobl Alajosné(?) felvétele, 1904. A Strobl család tulajdona (forrás: MKE)