Híd a történelmi múlt és napjaink kultúrateremtése között

A magyarországi K&H Bank tulajdonosa, a KBC belga bank kétágú gyűjteménye egyrészt egy nyitott reneszánsz és barokk kollekcióra, másrészt egy zárt modern anyagra építkezik. A klasszikus gyűjtemény lokációja is rendhagyó, a műtárgyaknak két eredeti, XVII. századi épület, a Snijders Múzeum és a Rockox Ház ad otthont Antwerpenben. 

„Az épületek igazi történelmi helyszínek, Nicolaas Rockox flamand politikai és kulturális személyiség és Frans Snijders festő XVII. századi otthonaként szolgáltak. A két lakóépületet 1970-ben vásárolta meg a KBC bank, mert  olyan ingatlant keresett, ahol semleges (a financiális hatástól mentes) környezetben fogadhatja ügyfeleit. Az épületek és az ott őrzött műtárgyak két évszázad életmódját vázolják fel izgalmasan, a reneszánsztól a barokkig. A Snijders&Rockoxhuis a kiindulópont, hogy párbeszédet teremtsünk a XVI. század második felének és a XVII. század első felének antwerpeni örökségével. A házak nem működnek a gyűjtemény nélkül és a kollekció sem a környezetük nélkül − ezt emeljük ki a kommunikációban is” – meséli Hildegard Van de Velde, a KBC kollekciójának kurátora és menedzsere. 

Az intézmény névadói közül Frans Snijders a barokk egyik legkiválóbb festője volt, aki elsődlegesen a csendélet- és állattematikában jeleskedett. Munkáit a párizsi Louvre és a bostoni Museum of Fine Arts őrzi. Snijders neves volt megbízható együttműködéseiről, más festőkkel való közös tervezéséről, ami jól reprezentálja a bank céljait. A gyűjtemény alaptartalmához kiválóan illeszkedik a kor mecénása, Rockox tevékenysége: „Rockox, Antwerpen egykori polgármestereként a társadalmi és politikai elkötelezettsége révén az imázst, a hálózatépítést és a vállalkozói szellemet szimbolizálja. De kulturális elkötelezettsége is szembetűnő: a kor igazi patrónusa volt, többek között Peter Paul Rubens mecénásaként működött. A személyén keresztül a helyszín inspiráló és élménydús találkozóhely is, ahol a XVII. századi művészet és a történelem közvetlenül átélhető.” 

Az intézmény nemcsak üzleti találkozók helyszíne, hanem a vállalati gyűjtemények között rendhagyó módon múzeumként funkcionál. Sőt a KBC – túllépve alapküldetésén – a Rockox Ház restaurálását is magára vállalta 2018-ban: „Antwerpen városa felkérte a bankot, hogy az épületeket részben nyissa meg a nagyközönség számára. A történelmi házak Antwerpen önkormányzatának is értéket jelentenek, és ösztönzik a további cégekkel, intézményekkel való együttműködéseket.

A társadalmi felelősségvállalás alapvető a KBC-nél, ezért evidens volt, hogy a historikus épületeket – eredeti állapotukat szem előtt tartva –  restauráltatja. De ez túlmutat a szociális kötelezettségeken, a bank fontos küldetéseként fogalmazódott meg, hogy a tradicionális kollekció mindenképp publikus legyen. A vállalat és a múzeum gondolatisága azonos: a történelmi tér olyan tanulási környezet, amelyből inspirációt meríthetünk, amely a minőség mércéje, és ahonnan a kortárs koncepció irányába fejlődhetünk” – magyarázza Hildegard van de Velde. 

A Snijders-ház (forrás: CODART)

A speciális helyzet, a muzeális funkció a művészettörténeti diskurzusba is jobban bekapcsolta a gyűjteményt, az anyag kezelője hangsúlyozza, hogy a város más múzeumaival is szoros kapcsolatot ápolnak, közös elképzelések mentén próbálják „megfogni” a külföldi látogatókat. Továbbá a múzeum független projekteket szervez, külsős kurátorokat hívnak meg, és évente egy nagy időszakos tárlatot is rendeznek. Mindemellett a kollekció magasabb rangra emelését segíti az is, hogy számos privát- és közgyűjteménytől kölcsönöznek. „A múzeum művészettörténeti hiányosságait intézményi és magángyűjtemények darabjainak hosszú távú kölcsönzéseivel pótoljuk, és reményeink szerint ezeket idővel saját műtárgyakkal fogunk helyettesíteni. A hosszú távú kölcsönzéseknek, a műtárgyak rendszeres cseréjének előnye is van: lehetővé teszik, hogy kevésbé ismert műalkotásokat hozzunk be a köztudatba.” 

A Snijders Múzeum és Rockox Ház így olyan világhírű alkotók remekműveit őrzi, mint Peter Paul Rubens, Anthony van Dyck, Jacques Jordaens, és a Brueghel dinasztia. Tehát a XVI-XVII. századi flamand művészet olyan képeit vonultatják fel, melyek javarészt csak nagy múzeumokban látogathatók. Emellett jelentős ezüst- és márványszobrok, egyebek is megtalálhatók a műtárgyak között.  

Anthony van Dyck (1599-1641): Az ember fejének tanulmányozása Snijders&Rockox Ház, Antwerpen (forrás: CODART)

A KBC említett kétágú kollekcióépítésének másik alappillére a modern gyűjtemény, amely közel hatszáz, 1860 és 1990 között készült műalkotást jelent. Az anyag a belga modernekre fókuszál, főleg James Ensor, Rik Wouters, Constant Permeke and Leon Spilliaert munkáira. Ez a válogatás azonban nem nyilvános, az intézmény központjában kapott helyet. „A kollekció egyik célja, hogy diszkréten művészettel töltsük be a recepciós helyiségeket és a tárgyalótermeket. Ez a gyűjtemény ugyan nem nyilvános, de minden évben számos műtárgyat adunk kölcsön belgiumi és külföldi kiállításokra, így a modern alkotások egy része is publikus.” Ez a gyűjteménynek tehát – a kölcsönzések mellett – elsődlegesen komfort- és reprezentációs célt szolgál. 

A képanyag már nem bővül, hiszen a hosszú távú cél nem a gyarapítás. A legtöbb figyelmet az antwerpeni múzeumban található régi gyűjteményre fordítják. „Kialakítottunk erre egy elképzelést: minden lehetséges vásárlást részletesen tanulmányozunk, és csak akkor veszünk műtárgyakat a múzeumba, ha minőségi lehetőség adódik”– mondja a kurátor-menedzser, aki bízik a kölcsönzések kulturális hatásaiban. A vállalati gyűjtemény menedzselése kapcsán az az egyik reménye, hogy más európai országokban lévő albankok is gyűjtésbe vagy kurátori munkába kezdenek, így egy erősebb hálózatot építhetnek ki. „Ensor-gyűjteményünk egy részével jártam például Szófiában és Budapesten, mindenütt másképp működött a belga modernista hatás. Ahhoz azonban, hogy ezt az akciót tovább folytathassuk, kurátorokra lenne szükségünk minden egyes európai fiókban, és tapasztalatom szerint ilyen lehetőség nem áll rendelkezésünkre. Pedig a KBC alá tartozó országok különböző gyűjteményeinek építése mellett ez is izgalmas lenne.”

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Hildegard Van de Velde  Nicolaas Rockox portréja előtt (Thomas Willeboirts Bosschaert, 1641) Fotó: KBC

Lásd még:

Hosszú távú gondolkodás és következetesség – Interjú Horváth Magyary Nórával, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatójával

Dommelhof: innováció, kiemelkedő egyéniségek és minőségi művészi profil – Így támogatják a független alkotókat Belgiumban

Szolidaritás, hozzáférhetőség, innováció – A Théâtre National Wallonie–Bruxelles alapértékei

BOZAR – avagy a nyitott kapuk művészete – Ismerje meg közelebbről az Európai Kultúra Házát!

Halló, Fine Art Group? Tudnának segíteni? Van egy Caravaggióm… – Így működik a független művészeti tanácsadó csoport

A Belga Nemzeti Bank gyűjteménye a kortárs művészekre összpontosít – A kétezernél is több darabot számláló kollekció mára megkerülhetetlenné vált az ország kulturális életében

Egy biztonságos menedék a periférián – A belga Z33 komplexum a kortárs művészet, az építészet és a dizájn metszéspontja

Eurómilliók a Sablonban – A Brussels Art Square különleges világa

Mi köze volt Napóleonnak a művészethez? – A belga királyi szépművészeti gyűjtemény

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat