„Hídember”

A bécsi Collegium Hungaricum (CH) a magyar kultúra, oktatás és tudomány legjelentősebb közvetítője Ausztriában, valamint a magyar–osztrák kulturális kapcsolatok motorja. A Klebelsberg Kuno kultuszminiszter nevéhez fűződő bécsi intézetalapítás első lépése a Bécsi Magyar Történeti Intézet létrehozása volt 1920-ban, majd 1924-ben nyílt meg a Collegium Hungaricum a volt nemesi gárdapalota épületében, Lábán Antal igazgató vezetésével. A Trautson-palotaként is ismert csodás épület a XVIII. századtól a magyar királyi testőrség székhelye volt, és sok neves magyar testőr-értelmiségi lakott ott. A Collegium Hungaricumban pedig a legjobb értelemben vett elitképzés volt a cél, számos későbbi híres tudós gyarapította ott tudását és kapcsolatrendszerét.

Az épület 1933-ban (forrás: CH Wien)

A nagy múltú intézet célja ma a kulturális örökség és a kortárs, innovatív művészeti tendenciák széles körű bemutatása, a magyar és ausztriai kulturális szereplők együttműködésének erősítése, valamint az Ausztriában élő magyar közösség támogatása. Számos koncertet, előadást, kiállítást és egyéb programot szervez, valamint könyvtárat is fenntart. Méhes Mártont, a CH vezetőjét többek között arról kérdeztük, hogyan ünneplik az intézmény fennállásának századik évfordulóját.

Milyen programokat szerveznek az évforduló alkalmából?

A Collegium Hungaricum 1924 őszén kezdte meg munkáját, ezért idén is elsősorban az év második felében lesznek a centenáriumi programjaink. Valójában már júniusban megkezdjük a jubileumi sorozatot: egész hétvégés nyári ünnepünkön mindenki számára kitárjuk a ház kapuit, három napig számos program lesz kicsiknek és nagyoknak, majd egy osztrák és magyar élőzenés, 1960-as évekbeli retrópartival zárul a hétvége, hiszen a Hollandstrassén 1963 óta áll az intézet, és ez is a történetünk része. Ősszel ünnepélyes megemlékezés is lesz szimpóziummal egybekötve. Készülünk még interjúsorozattal, kiadványokkal és egy olyan kiállítással, amely vizuális történeti visszatekintés és kortárs művészeti reflexió is lesz egyszerre. Mindamellett egész évben jelentkezünk majd különböző „sztorikkal” és színes hírekkel az elmúlt száz évből, amelyek bizonyítják, hogy a Collegium Hungaricum története tökéletesen leképezi a XX. század történelmét. Csak kevesen tudják például, hogy 1925/26-ban József Attila is lakott egy darabig az intézetben, s szegénynek koszt-kvártély ellenében takarítania kellett... A történet persze ennél összetettebb, de az majd kiderül a publikációinkból.

A CH Wien épülete 1969-ben (forrás: Fortepan)

Tudomásunk szerint a Collegium Hungaricum a legrégebbi külföldi tudományos-kulturális intézet Bécsben. Osztrák partnereinknek el szoktam mondani, hogy ez az ő történetük is, és ezzel egyet is értenek. Ezért izgalmas ez a centenárium. A CH 100 programsorozat ezen kívül remek együttműködési lehetőséget nyújt a berlini Collegium Hungaricummal, hiszen mindkét intézetet 1924-ben alapították. Programjainkat precízen egyeztettük egymással, és a kommunikációban is építünk egymásra, illetve a Budapest–Bécs–Berlin háromszögre.

Az épület mai formájában (fotó: Kovács Attila, CH Wien)

Honlapjukon azt írják, „Rendezvényeinkkel közös munkára szeretnénk ösztönözni a magyar és az osztrák művészeket”.  Mennyire sikerült ezt a célkitűzést megvalósítaniuk? 

Az általunk kezdeményezett vagy támogatott projektek között sok olyan van, amelyik dialóguson, közös munkán alapul. Ilyen volt a Ligeti 100.101 kísérleti számítógépes zenei projekt budapesti, berlini és bécsi partnerekkel. De ilyen lesz a fent említett CH 100 kiállítás is idén ősszel. Mindamellett szinte minden programunk esetében azt keressük, miként köthetjük össze releváns témák mentén a két ország kultúráját, az embereket. A jelenleg zajló Szittya Emil: Az avantgárd vagabondja és összművésze című kiállításunk nem csak nemzetközi együttműködés eredménye, hanem azért is érdekes, mert Szittya különleges alakja és élettörténete Magyarországot Ausztriával, Franciaországgal és még más országokkal is szorosan összeköti.

Szittya Emil-kiállítás (fotó: Kovács Attila, CH Wien)

Az ausztriai magyar közösség számára milyen programokat ajánlanak a mindennapokban?

Miközben kiemelten fontos számunkra a kulturális együttműködés, célunk, hogy Magyarország érdekeinek megfelelően lehetőleg minél több osztrák véleményformálót, meghatározó személyiséget érjünk el pozitív üzeneteinkkel. A magyar közösségeknek pedig olyan programokat kínálunk, amelyeken keresztül segítjük az anyaországhoz való nyelvi-kulturális kötődést, az identitás megőrzését. Óriási népszerűségnek örvend a Gyermekkuckó sorozatunk, amelyre elsősorban a kisgyermekes magyar (vagy vegyes) családokat várjuk. Újszerű és sikeres kezdeményezés az őszi AchtUngarn szabadtéri, összművészeti fesztivál a Práterben, amelyet a magyar szervezetek rendeznek és amelyet intézetünk is örömmel támogat.

Kulturális Fővárosok Nyári Fesztiválja, 2023 (fotó: Kovács Attila, CH Wien)

Aki látogatóként kulturális dőzsölésre vágyik Bécsben, igencsak sokféle csábításnak van kitéve: MuseumsQuartier (MQ), Leopold Museum, Belvedere, Albertina, Kunst Haus Wien, és még sorolhatnánk. Hogyan tudnak versenyezni ezekkel a kulturális erődítményekkel? Egyáltalán, szükséges-e versenyezniük, vagy éppen ellenkezőleg: elegendő vonzerő a másfajta kulturális csemege ígérete?

Természetesen nem az Albertinával vagy a Leopold Múzeummal kell versenyeznünk. Az viszont már érdekessé tesz bennünket, hogy miképpen tudunk viszonyulni – sajátos magyar tartalmakkal – akár az osztrák intézmények tárlataihoz, témáihoz. Az említett Szittya Emil-kiállításunk például remekül illeszkedik az idei bécsi Arnold Schönberg és Karl Kraus Évhez: Amikor Szittya a XX. század elején Bécsbe jött, Karl Kraus köreihez kapcsolódott. De ugyanígy kiváló alkalom az együttműködésre az EU Duna Régió Stratégiájának idei osztrák elnöksége, amely egybeesik a magyar EU-elnökséggel. Ebben a regionális együttműködési keretben nagy potenciál rejlik, és néhány „dunás” rendezvénnyel ehhez a CH is hozzájárul, terveink között szerepel például a Blue Danube Film Festival, amely filmes hidat épít Budapest, Pozsony és Bécs között.

Kulturális Fővárosok Nyári Fesztiválja, 2023 (fotó: Kovács Attila, CH Wien)(fotó: Kovács Attila, CH Wien)

Kiválóan együttműködünk a budapesti Osztrák Kulturális Fórummal. Folyamatos párbeszédben vagyunk: segítjük egymást és rendszeresen tapasztalatot cserélünk. Mi több, közös kezdeményezésünk is van, mégpedig a Fresh Eye – Budapest, Bécs, Belgrád street art fotó projekt, amelyben összehozzuk a három város művészeit, és mindhárom helyen lesz kiállítás 2025-ben.

Kulturális diplomáciai szolgálatot, egyfajta értékképviseletet lát el a Collegium Hungaricum élén. A művészet erejével épít hidakat?

A Bécsben született és elhunyt Széchenyi Istvánhoz ugyan nem mérném magunkat, de valóban hidakat építünk. Szem előtt tartjuk a magyar érdekeket, és úgy gondolom, éppen azért vagyunk itt a helyszínen, mert otthon bíznak bennünk: tapasztalatunkat, kapcsolatrendszerünket, helyismeretünket jól felhasználva el tudjuk dönteni, hogy az adott helyi körülmények között hogyan lehet a leghatékonyabban építeni azokat a bizonyos kulturális-szakmai-emberi hidakat. 

A Dizájn határok nélkül című killítás, 2023 (fotó: Kovács Attila, CH Wien)

2023. júniusi kinevezése óta mit szűrt le, hogyan hat a művészet és a kultúra ereje a politikára, a gazdaságra a gyakorlatban?

Konkrét példával élve: a 2023-as év kiemelt témája a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kulturális és turisztikai promóciója volt. A Veszprém–Balaton 2023 és a Bad Ischl–Salzkammergut 2024 program együtt szerepelt a Collegium Hungaricum által szervezett Kulturális Fővárosok Nyári Ünnepén Bécsben, majd ősszel a Buch Wien nemzetközi könyvvásáron is. Megtaláljuk a közös témákat, összehozzuk a szereplőket, és ez oda-vissza hatással van, valamint jó kommunikációra ad alkalmat minden esetben. Idén már az eredményeket és a fenntarthatóságot fogjuk bemutatni, például májusban a Ways of Earth című projekten keresztül, amely a Veszprémi Művészetek Háza kulturális főváros projektje japán és Bad Ischl-i partnerekkel. Abból, hogy 2024-ben ismét egy osztrák település Európa kulturális fővárosa, számos egyéb együttműködés is adódik. A két nagy kulturális projekt egyébként több közös vonást mutat, ilyen például a regionális kiterjesztés: míg Veszprém a Balaton régiót vonta be az évadba és a fejlesztésekbe, addig Bad Ischl a Salzkammerguttal közösen lép Európa színpadára.

Veszprém–Balaton 2023 a bécsi Collegium Hungaricum homlokzatán. Kovács Balázs, Müller Mihály és Méhes Márton (fotó: Kovács Attila, CH Wien)

Mennyire kapnak szabad kezet az ötleteléshez, és azok megvalósítását hogyan támogatja a magyar kormány?

Magyarország tekintélyes, 26 intézetből álló kulturális diplomáciai intézményhálózatot tart fenn a világban. A szakmai programkeretet a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosítja. 2022 óta megduplázódott a bécsi CH programokra fordítható éves pénzügyi kerete, ami óriási előrelépés. Ezzel együtt próbálunk a több pénz mellé még többet szerezni, vagyis együttműködésekből és szponzorációból legalább még 30 százaléknyi hozzáadott értéket teremteni. Ez a gondolkodásmód abszolút egybevág azzal, amit mi egyébként is képviselünk, vagyis, hogy a programjainkat a legtöbb esetben kooperációban hozzuk létre, ami nemcsak a közös finanszírozás, hanem a célközönség elérése szempontjából is előnyös. Büszkék vagyunk arra, hogy 2023-ban a programkeretünk 90 százalékának megfelelő értékben sikerült szponzori, valamint partneri (pénzbeni és természetbeni) hozzájárulást szerezni.

Fotó: Kovács Attila, CH Wien

Ami pedig a programtervezést illeti: minden intézet önállóan állítja össze az éves programtervét. A minisztérium a 2024-es program tervezéséhez készített egy átfogó programajánlót, ami nagy segítség, de egyik javaslatot sem kötelező elfogadni. Ezen kívül van néhány alapelv, amely abban segít, hogy a Magyarország szempontjából igazán releváns kulturális prioritások érvényesüljenek az intézetek programjaiban. Ilyen például az „innováció és fenntarthatóság” és a „közös közép-európai gyökereink”, amelyek jegyében Bécsben és Ausztriában nemcsak lehet, hanem kifejezetten érdemes is programokat szervezni.   

Abban szeretnénk élen járni, hogy a dizájn, a technológia, a kreativitás és az innovatív, fenntartható művészet-kultúra terén elért eredményeink (amelyekből bőven van), ismertté váljanak Ausztriában is, és így új együttműködési projektek, felsőoktatási csereprogramok és üzleti kapcsolatok jöjjenek létre. Stratégiai együttműködésbe kezdtünk a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, Bécsben pedig a Vienna Design Weekkel (vagyis a Dizájn Hét Fesztivállal). Ezen célok megvalósításához nagy felhajtó erőt ad Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja, valamint a Rubik-kocka feltalálásának idei, 50. évfordulója, ami ráadásul egybeesik alkotója, Rubik Ernő 80. születésnapjával. Őszre tervezett nagyszabású bécsi Rubik-rendezvényünk a fentiek jegyében a magyar innováció európai ünnepe lesz.

Méhes Márton a Balaton + Retro CH kiállításon (fotó: Kovács Attila, CH Wien)

Mint az intézmények általában, a Collegium Hungaricum sem egyszemélyes vállalkozás, jóllehet, az ön neve fémjelzi a munkásságukat. Hogyan néz ki az intézmény, illetve az ön munkáját támogató magyar csapat egy-egy tipikus napja?

Egy kicsi, de lelkes és profi csapattal dolgozom az intézetben – néha úgy érezzük, hogy hegyeket mozgatunk meg páran, de a végén a sikeres rendezvények minden erőfeszítésért kárpótolnak. Persze a napi munka egy része nem sokban különbözik sok más munkahelyekétől: Rengeteg e-mail, Excel-táblázat, koncepciók, dokumentumok gyártása, telefonok és találkozók... Ami viszont biztosan más: a kulturális diplomácia soha nem unalmas, mert nincs két egyforma rendezvény vagy projekt, ráadásul számos nagyon érdekes emberrel találkozhatunk mindkét országból. Én magam különösen nagy kitüntetésnek élem meg, hogy ennyi fantasztikus művésszel és tudóssal találkozhatok és dolgozhatok együtt a munkám részeként. Csak néhány példa az utóbbi hónapokból: Frenák Pál, Bujtor Balázs, Szabó István, az osztrákok közül a híres író Franzobel és a közkedvelt színésznő Mercedes Echerer. Ha pedig mindehhez hozzáveszem a Collegium Hungaricum 100 éves évfordulóját, akkor azt kell mondanom: a kulturális területen jelenleg ez az egyik legszebb és legkülönlegesebb feladat!

Nyitókép: Méhes Márton (fotó: Kovács Attila, Collegium Hungaricum Wien)

Lásd még:

Láng Annamária: „Nem a szavak megértésén dől el a színház” – A bécsi Burgtheater társulatának egyetlen magyar tagjával beszélgettünk.

Laboratórium a demokratikus életért – Interjú Elisabeth Schweegerrel, az Európa Kulturális Fővárosa Bad Ischl – Salzkammergut programsorozat művészeti vezetőjével