Játék a térrel

Szívesen kísérletezik, játszik a tárgyakkal Gaál Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész: az apróbb, hétköznapi eszközöket felnagyítja, míg a nagyokat kicsinyíti. Óriássá lesznek a ceruzák, nagyra nő a kávéscsésze, utóbbira ereszcsatorna kerül, felidézve egy korábbi, falusi kertben átélt vizuális élményt. Számos kisplasztika, kis- és nagy méretű köztéri szobor került már ki a mester keze alól, Tárgyjáték című sorozatának tizennegyedik darabját legutóbb a Káli Art Inn Szoborpályázatán ítélte legjobbnak a zsűri. A győztes művet és mellette még tizennégy alkotást a köveskáli art hotel kertjében láthatjuk október végéig.

Szoborpark a kertben

A Szoborpark idei megnyitója a Káli Art Innben (fotó: Szuromi Judit)

Molnár Júlia és Héjja Róbert már régóta gondolkodott rajta, hogyan lehetne a legjobban kihasználni a hátsó kertet. A házaspár dilemmája nem hétköznapi: a Balaton-felvidék egyik legszebb régiójában üzemeltetik lassan huszonöt éve a Káli Art Innt. A szálláshely neve beszédes, a Káli-medence festői környezetében található art hotel épületét már a kezdetekkor a képzőművészek pihenőhelyeként álmodták meg. Mindketten elkötelezettek művészet és a vendéglátást iránt, 2023-ban törekvéseikért Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztesei lettek.

A köveskáli, többszáz éves, patinás épület majd’ minden négyzetmétere tulajdonosai művészetpártolásáról árulkodik: a falakon a festőművészet remekei, a szobákban kisplasztikák, a kertben koncertek (játszott itt már többek között a Fesztiválzenekar is), irodalmi estek. De valami még hiányzott. – A Covid alatt sokat gondolkodtunk rajta, hogyan segíthetnénk a bajba jutott képzőművészeken, kihasználva a Káli Art Inn adottságait – kezdi Molnár Júlia. – Hiszünk benne, hogy Budapesten kívül is fontos a művészek bemutatkozási lehetőségeit segíteni. Sokat beszélgettünk arról is, hogy a kortárs szobrászművészet nem csak a régióban, de nálunk sem kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne. Magunk is csak néhány kisplasztikát tartottunk otthon, de akkor még szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy a kertünkben egy köztéri szobor méretű mű kapjon helyet.

Tóth Pál Sándor art consultant és gyűjteménykezelővel a házaspár évekkel ezelőtt, egy műgyűjtő kurzuson ismerkedett meg. Már akkor szimpatizáltak az eseményen előadóként szereplő szakemberrel, így segítséget kértek tőle saját gyűjteményük rendszerezésében is. Tóth Pál Sándor végül Júliáék magángyűjteményét leltározni érkezett Köveskálra is.

– Munka közben sorra vettük, mekkora terület tartozik a Káli Art Innhez, milyen nagy az a rész, ami tulajdonképpen még kihasználatlan – meséli Tóth Pál Sándor. – Említették, hogy a kert egy részét szeretnék a képzőművészetnek szentelni, de nem tudják, merre induljanak el.

A zsűri: Körei Sándor, Szabó Ádám, Héjja Róbert, Petrányi Zsolt, Topor Tünde, Tóth Pál Sándor és Molnár Júlia (fotó: Szuromi Judit)

A szakember azonnal előállt az ötlettel: vágjanak bele olyan művészeti projektbe, ahol gyűjteményi vásárlás is létrejöhet. A téma pedig adott volt, hiszen nem csak a terület méretéből, fekvéséből adódóan, de a régióban sem jelenik meg, senki nem tűzte még zászlajára a szobrászatot. Ráadásul míg itthon nem gyakori, Nyugat-Európában nagy hagyománya van a magánkertekben kiállított szobroknak, igaz, a Káli Art-Parkhoz hasonló, magánmecenatúra kezdeményezést, évről évre megújuló pályázati kiírást máshol nem találni.

A pályázat fontos jellemzője, hogy kevés benne a megkötés: jelentkezhet pályakezdő és már elismert művész is, benevezhető bármilyen alapanyagból készült műalkotás, műfaji megkötés nélkül. Egyetlen kitételt szabtak csupán: már elkészült művel kell jelentkezni.

Tanácskozik a zsűri. Előtérben Gaál Tamás és Palatinus Dóra munkája, a háttérben Leitner Levente alkotása (fotó: Szuromi Judit)

A beérkezett pályaművekről zsűri dönt, Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének vezetője, Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi docens, Topor Tünde, művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője, Tóth Pál Sándor, illetve Molnár Júlia és Héjja Róbert. A házaspár egy szavazattal élhet, illetve a mindenkori zsűri tagja az előző év nyertese, vagyis idén Körei Sándor. A benevezett pályaműveket először shortlistre rendezik, végül az ezen a listán szereplő tizenhárom-tizennégy alkotásból – amelyek mindegyike a kiállítás végéig látható a parkban – kerül ki a győztes. 

– Az első zsűrizés rendhagyó módon történt, hiszen 2020-ban először csak a virtuális térben ültünk össze, személyesen nem is találkoztunk – meséli Szabó Ádám. – Az első forduló végére összeállt, kik szerepelnek a legjobbak között, a szűkített listán, műveiket kiállították a szálló kertjében, mi pedig egy helyszíni bejáráson készült videó alapján döntöttünk. Ehhez képest ma már sokkal könnyebb a dolgunk, bár az nem változott, hogy a győztes szoborról a megnyitó előtt döntünk, mikor már a shortlist minden pályaműve a helyére kerül a szoborparkban.

A megnyitó (fotó: Szuromi Judit)

A győztes 2020-ban és 2021-ben másfél millió forintban részesült, a díjért cserébe az alkotás a szoborparkban maradt. Ezen azonban két év után változtattak a döntéshozók.

– Az eredeti terv szerint a projekt tíz évre szólt, de az már 2021-ben látszott, hogy amennyiben megvásárolják a nyertes pályaműveket, hamar megtelik a park – magyarázza Tóth Pál Sándor. – Úgy határoztunk, csökken a díj egymillió forintra, ám a szobrot megtarthatja az alkotó. Persze, csak ha akarja, vagy ha a kiállítás ideje alatt valaki nem dönt úgy, hogy megvásárolja azt – az idén kiállított művek közül kettőt már meg is vettek. Amennyiben a művész úgy akarja, akár a Káli Art-Parknak is adományozhatja művét. Bízunk benne, hogy így nagyobb értékű művekkel is bátran pályáznak az alkotók.

Együtt pályakezdő és már befutott művész

Az alkotó és a nyertes mű (fotó: Szuromi Judit)

A megkötések minimalizálásával ösztönözni akarták a fiatal és az idősebb generációt, a különböző stílusban, eszközzel alkotókat egyaránt. Nyert már itt pályakezdő, idén pedig a szakma és a közönség által elismert, Munkácsy-díjas művész.

– A zsűrizés során nem azt nézzük, hogy valaki mennyire követi az éppen trendi áramlatokat, vagy akár a klasszikus vonalat. Nem kivételezünk egyes alapanyagokkal. Széles szakmai spektrum alapján igyekszünk dönteni. Ami persze nehéz döntés, hiszen kiváló alkotások érkeznek. Mindeközben nem úgy gondolkodunk, hogy éppen egy kiállítást állítunk össze. Az egyes műtárgyakat nézzük: tetszik, vagy nem tetszik. Mégis, amikor az utolsó tizenhárom-tizennégy alkotást egyben látjuk a szoborparkban – hihetetlen szerencse, de – jól működnek együtt, kiegészítik egymást – mondja Tóth Pál Sándor.

Gaál Tamás nem csak korábbi kiállítóként, nyertesként, de jónéhány alkotó mestereként is kötődik a Káli Art-Parkhoz. A szobrász 1988-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1987 óta kiállító művész, 1991 óta oktat, 1193 óta a Pécsi Tudományegyetemen tanít szobrászatot, a tanszékvezetői posztot két ciklusban, összesen nyolc évig töltötte be. 

Az idei legjobb (fotó: Szuromi Judit)

– Évek óta figyelem a Káli Art Inn kezdeményezést, korábban is pályáztam már, tavaly is állt itt, a parkban szobrom – meséli Gaál Tamás. – A mostani munkám egy korábbi sorozat része, úgy gondolom, köztéren is jól megállja a helyét, Budapesten ki is állították, ezért itt is jó helye lehet. Az idei szobornak – ahogyan a sorozat korábbi részeinek is – az alapja egy vizuális élmény. Évekkel ezelőtt egy falusi művésztelepen dolgoztam, az egyik reggel, kávézás során vettem észre, hogy az asztalon pihenő csésze egy síkba került a falusi ház alacsony ereszcsatornájával – ezt formáztam meg.

Szabó Ádám szerint bár voltak viták, az idei nyertest nagy egyetértésben választották: – Gaál Tamás már tavaly is nagyon közel volt ahhoz, hogy megnyerje a fődíjat. Generációjának meghatározó szobrásza, akinek az elmúlt időszakban megújult a szobrászi nyelve, friss, izgalmas munkákkal pályázott korábban is, most is.

A pályázat rangját mutatja Topor Tünde szerint, hogy az olyan nagyobb mesterek érdeklődését is felkeltik, mint Gaál Tamás. – Idén is remek alkotásokkal pályáztak a szobrászok. A nyertes mű egyszerre abszurd és játékos, olyan edényt formáz fémpántokból, amely a funkcióját nyilván nem tudja betölteni, folyadék helyett csak levegőt tart meg, miközben ott az ereszcsatorna is, ami a vízre utal – magyarázza a művészettörténész. Hozzáteszi, kifejezetten izgalmas, hogy minden évben más, új utakon, művészeti határterületeken mozgó alkotások nyernek, így a pályázat beskatulyázása gyakorlatilag lehetetlen.

Az első év nyertese, Cseh Lili alkotása úgy illik a falusi környezetbe, hogy közben ellenpontozza azt: a buszmegállóra hasonlító mű teteje nyitott, így beülve kilátunk a szabad égre. Utána Énzsöly Kinga nyert, a grafikával határos szobrászművészetet bemutatva: vékony fém acélszálakon állnak kis vízililiom, lótuszvirág levelekre hajazó formák, amelyek együtt vízszintbe kerülnek, emlékeztetve a Balaton közelségére, miközben már-már meditatív állapotba ringatják a nézőt. Körei Sándor 2023-as győztes szintén formabontó művel lett a legjobb. A szobor talapzatán plexi téglatestbe zárt gyönyörű növényeket láthattunk – a művész az élőt integrálta a halott anyagba.

Ezért fontos ez a kezdeményezés Topor Tünde és Szabó Ádám szerint is: a Káli Art-Park megmutatja, milyen sokszínű a kortárs szobrászat, milyen izgalmas irányokban kísérleteznek a művészek.

Távol a szigorú fehér falaktól

Molnár Júlia szerint a szoborparkba érkező látogatók reakciói hűen tükrözik, hogyan is áll a közönség a kortárs szobrászművészethez. Aki csak „beesik”, nem feltétlen érti, ám a legtöbben kíváncsian járják körbe az alkotásokat, a szakma szereti, a hozzáértők pozitív élményekkel távoznak, aki teheti, vásárol is. Az értő befogadást megkönnyítendő tárlatvezetéseket is tartanak, ahol még közelebb kerülhetnek a művekhez a látogatók.

Tóth Pál Sándor a szoborparkot a kortárs művészetek iránt érdeklődő, nyitott, kíváncsi embereknek ajánlja. Azoknak, akik szeretnék megélni a szobrászat térélményét, eltávolodva a kiállítóhelyek kicsit szigorúbb, fehér falú világától.

Leitner Levente és műve, a Lucky Fountain szintén a legjobb tizennégy közé került (fotó: Szuromi Judit)

– Színvonalas válogatás állt össze, a szobrászok többségét ismerem, tudom, hogy aki ide bekerül, az remek szakember – mondja Gaál Tamás. – Ide független munkák kerülnek, nincsen semmilyen megkötés, még annyi sem, mint egy tematikus kiállításon. Több köztéri szobrot alkottam, és mindig nagy a nyomás a megrendelő részéről. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy át tudom vinni az akaratomat, olyan munkát nem is vállaltam, ahol pontosan megmondták, mit kell csinálni, milyen művet várnak tőlem. Legutóbb például az egyik nyugat-dunántúli település vezetője keresett fel, kérte, készítsek egy Nemzeti Összetartozás Emlékművet. Bár a polgármesternek is volt egy elképzelése, kértem, hadd tervezzem meg, amit én gondoltam. Két hét múlva vittem is a rajzokat, le volt nyűgözve. Elfogadta a képviselő-testület is, kiállítva is nagy siker lett, örültek neki.

Kozma Anita Több sebből vérzik című alkotása is látható az Art-Parkban (fotó: Szuromi Judit)

A művész hozzáteszi, a fenti történet nem túl gyakori: a köztéri szobrok java részénél a megrendelő dönt, ha vállalja a munkát, akkor jellemzően a polgármesterek, képviselő-testületek ízlését kell követni az alkotónak. Ha tetszik neki, ha nem. Nos, ennél a pályázatnál ilyesmiről szó sincs. Autonóm munkák kerülnek a parkba, ami Topor Tünde szerint üdítő lenne egyéb köztereken is.  – Azt tapasztalom, hogy néhány nagyszerű kivételtől eltekintve a magyar köztéri alkotások legtöbbször a zsáner szobrászat irányába mutatnak és egyáltalán nincsenek összhangban azzal, ami a mai magyar kortárs szobrászat – magyarázza a művészettörténész. – Itt azonban találkozhatunk mindazzal, ami a művészeket érdekli, az alkotások tökéletes összhangba kerülnek a környezetükkel, egymással. Ha valaki tudni akarja, merre halad a kortárs szobrászművészet, ajánlom, látogasson el Köveskálra, a szakma legizgalmasabb műveit láthatja itt.

Nyitókép: Gaál Tamás és a zsűri, előtérben a nyertes mű (fotó: Szuromi Judit)

Lásd még:

A Káli Art Inn méhecskéje szorgosan dolgozik, és közben mosolyog – Az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese

Káli Art-Park: értékmegőrzés magánmecenatúrával – „Nagyon örültem a pályázatnak, mert végre magánmecenatúra!”