„Kell egy csapat!”

A címben idézett, szállóigévé vált mondat Sándor Pál kultikus filmjében, a Régi idők focijában hangzott el. Ezt juttatta eszünkbe az Art is Business Díj  Innovatív művészeti projekt kategóriájának élmezőnyébe jutott pályázó, a Brancs. Mert kell egy Brancs-csapat. Jó, hogy van.

A Magyarország első közösségi piacaként létrejött Brancs honlapján, a Brancsközösség.hu platformon alternatívát nyújt a művészeti, kulturális projektek megvalósítására is, külön kategóriát biztosít ennek a területnek. Az ötletek a weboldalon indított közösségi finanszírozási kampányok révén válnak pénzügyileg sikeressé; a kezdeményezések közül minden harmadik eléri a célját.

„A Brancsnál abban hiszünk, hogy a siker kulcsa egy olyan közösség, ahol a vállalkozók és a kreatív gondolkodók szabadon megvalósíthatják, amit igazán fontosnak tartanak. Olyan teret építünk, ahol minden ötlet, ami értéket adhat, esélyt kap – és ahol minden vásárlói döntésnek valódi súlya van. Küldetésünk, hogy megmutassuk: a piac ereje a közösségben rejlik. Edukálunk, mentorálunk, csökkentjük a kockázatot, és egy támogató közösséget építünk. Együtt teszünk azért, hogy az ötletek biztos alapokon, valódi igényekre építve szárnyaljanak. Nálunk mindenki szereplő, aki részt vesz ebben a folyamatban. Akár vállalkozóként, akár támogatóként csatlakozol, azzal is hozzájárulsz, hogy a világ egy nyitottabb, szabadabb hely legyen – ahol nem az határozza meg a sikert, hogy kit ismersz, hanem hogy mit teszel le az asztalra” – írja Facebook-oldalán Kövesdi Gábor, a Brancs alapítója, igazgatóságának elnöke.

Az elmúlt két évben 19 kampányban összesen 46 millió forintot gyűjtöttek. A befolyt összeget mozifilm készítésére, könyvkiadásra, színházi darab megvalósítására fordították neves szakemberek, művészeti szereplők. A kampányokat több mint 2000 civil és vállalati vásárló segítette, voltak köztük visszatérők is, akik több művészeti kezdeményezést támogattak az elmúlt időszakban.

A Brancsközösség.hu olyan innovatív fórumot kínál a művészeti szakembereknek, ahol validálhatják ötleteiket. Az alkotók projektjeinek megvalósításához szükséges tőkét elővásárlásokkal biztosítja a közönség. A Brancs erős online jelenléttel támogatja a projektek sikerességét socialmedia-felületein, hírlevélben és sajtókapcsolatok által. Egy-egy kezdeményezés országosan olvasott online sajtófelületeken is megjelenik, ami nemcsak az adott ötletek fogadtatására hat kedvezően, hanem az alkotók további kibontakozását is segíti.

„Piros pont” a Fekete pontért

Nagy sikert aratott az idén ősszel Szimler Bálint Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált Fekete pont című játékfilmje. Az első és második filmeket felvonultató szekcióban bemutatott, iskolai közegben játszódó, állami támogatás nélkül készült alkotás elnyerte a független kritikusok legjobb rendezőnek járó díját, majd Mészöly Annát a Fekete pontban nyújtott alakításáért a legjobb színésznek választotta a zsűri, Szimler Bálintot pedig különdíjjal jutalmazta. 

Mészöly Anna, Paul Mátis, a Fekete pont színészei és Szimler Bálint, a film rendezője a Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon (forrás: Locarno Film Festival)

Az alkotók közösségi kampányt indítottak a Brancson, hogy elkészülhessen a film 35 milliméteres kópiája, és az eredeti szándék szerint, celluloidról is meg lehessen nézni a Fekete pontot. A kampány minden várakozást felülmúlt, a célul kitűzött egymillió forint rekordsebességgel, alig egy nap alatt összejött, de a támogatási kedv utána sem lankadt, és végül az összeg több mint a kétszerese gyűlt össze. 

Tekintettel arra, hogy a magyar mozikban hat éve nem vetítettek analóg, 35 milliméteres filmkópiát, a Fekete pont Brancs-kampánya különlegesnek számított. Az analóg filmvetítés újjáélesztése nem csupán a nosztalgia oltárán áldoz, hanem művészi szempontból is unikális élményt kínál. Az alkotók ma is a 35 milliméteres filmet tekintik „igazinak”, ugyanis a digitális formátum nem mindig képes visszaadni azt a szépséget, részlet- és színgazdagságot, amit az analóg film megmutat. 

A vásárlók premier előtt láthatták a Fekete pontot az Uránia Nemzeti Filmszínházban, valamit különböző csomagok közül választhattak, amelyek mindegyike különleges élményeket és ajándékokat kínált. Az igazán elkötelezett támogatók kincset érő, 35 milliméteres képkockát is kaphattak a filmből.

Szimler Bálint és Mészöly Anna a Fekete pont forgatásán (fotó: Dan Spigelman)

Ez a sikeres kezdeményezés nemcsak a film vetítését tette lehetővé, hanem hozzájárult a magyar független filmgyártás fejlődéséhez is – írta a sajtóközleményében a Brancs. A közösségi finanszírozás révén a támogatók aktívan részt vehettek a hazai filmes kultúra gazdagításában, egyúttal maguk is egyedülálló élményekkel gazdagodhattak. Mondhatni, piros pontot érdemel a közösség.

Páratlan fotódokumentációval illusztrált napló 

Változatos projektek találtak közönséget a Brancsközösség.hu oldalon, például művészeti és gyermekkönyvek, képes albumok, színdarab és társasjátékok. 2024 áprilisában adtak hírt a sajtóban is arról, hogy történelmi és hadtörténeti kuriózummá válhat 120 darab színes, jó minőségű, publikálás előtt álló felvétel, amelyek 45 évnyi lappangás után kerültek elő. A képeket Wágner Levente készítette a doni front hátországában a II. magyar hadsereg katonájaként. A tiszt naplóját – az egyedülálló fotókkal – unokája, Rózsahegyi Barnabás 280 oldalon, közösségi finanszírozásból kívánja kiadni.

Már az előrendelési kampányban óriási érdeklődés mutatkozott a Néma hadsereg című  exkluzív napló iránt, és a 2, 2 millió forintos célösszeg 186 százalékát, 4,112 milliót sikerült a kiadására összegyűjteni. A kötet októberben látott napvilágot, és ahogy az várható volt, nagy sikert aratott, a Libri toplistáján Történelem kategóriában az előkelő 2. helyig menetelt.

Forrás: Líra

A Néma hadsereg Wágner Levente (1897–1977) I. világháborús veterán, tartalékos mérnök hadnagy hiteles doni naplója. SAS-behívóval a 205. munkavezető törzsével és mintegy 400 zsidó munkaszolgálatossal utazott a hadszíntérre. A napló az 1942. szeptember 8-ától 1943. február 19-éig tartó időszakot tárja az olvasók elé. A 120 – kiválóan retusált és digitalizált –, eddig sehol nem publikált színes fénykép segítségével nemcsak a szenvedéssel teli mindennapok elevenednek meg, hanem az élni akarás is – olvasható a könyv ismertetőjében Rózsahegyi Barnabás tollából. A 45 év elteltével előkerült napló megrázó tudósítás arról, hogyan tudja az ember a legnyomorúságosabb körülmények között is megtalálni a túléléshez szükséges hitet és reményt.

„Az olvasók nagypapám izgalmas beszámolóiból megismerhetik a doni eseményeket és a földbe vájt világot. A színes fotókat nézve szinte megérinti az olvasókat a Don folyó felől érkező, csontig hatoló hideg szél. Vagy a kiégett épületeket látva megérezhetik a füst szagát. A naplót olvasva és a fényképeket látva szemünk elé tárul egy eddig még nem ismert világ. Hisz’ ez előtt a napló előtt nem volt olyan képes beszámoló, amely ennyire pontosan nyomon követhetővé tette volna azon katonák mindennapjait, akik az utak járhatóvá tételén, a haditechnika tárolásán és a téli szálláshelyek kialakításán fáradoztak.”

Tisztelet a hősöknek

„A haditudósítókat megszégyenítő precizitással megírt napló kézzelfogható közelségbe hozza a nyolcvankét évvel ezelőtti történéseket, és segít azokat megérteni. Wágner Levente, ahogyan barátai hívták, Lóci, mindenben megtalálta a szépet, ami feledtetni tudta a borzalmakat. A hazulról kapott egy kilogrammos csomagban, a »bennszülöttek« apró kedvességeiben, a táj szépségében, a cári időket idéző ortodox templomokban vagy a korabeli szovjet haditechnika újításaiban. Sosem hagyta el magát, még ott kint is tanult.

Lóci gyorsírással írt le mindent, és évekkel később itthon gépelte le a naplót, melyet mi változatlan formában adunk közre. Az eredeti napló színes fényképeket nem tartalmazott, sem hadtörténeti dokumentumokat, sem térképeket – ismertette Wágner Levente unokája. – Ezeket már mi készítettük el. Amivel még izgalmasabbá és jobban érthetővé váltak a nyolcvankét évvel ezelőtti történések.

A naplóban leírtak főbb adatai: 5390 megtett kilométer, ebből 4140 vasúton, 900 teherautón, körülbelül 350 gyalogosan. 76 helység, a 156 nap alatt számos életveszélyes helyzet. A leghidegebb napon -42 °C.”

Rózsahegyi Barnabás azoknak is ajánlja a könyvet, akiknek a családjában voltak ilyen névtelen hősök. Ők a doni borzalmakat túlélve évtizedekig senkivel sem beszélhettek azokról a traumatikus eseményekről, amelyeket ott átéltek. „Legyen ez a könyv egy főhajtás előttük, hiszen 1972-ig büntetendő cselekmény volt pusztán a »doni csata« megemlítése is. Tisztelet a hősöknek!  Mert ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak!”

A Néma hadsereg című kötet elkészítésében többek között Ványai Márton történész (a korszak egyik kutatója, aki könyvet is írt a doni katasztrófáról), Málik Zoltán, a fővárosi levéltár levéltárosa és Rakk Gyula okleveles térképész voltak Rózsahegyi Barnabás segítségére, a könyv grafikai munkái Jeney Zoltán művészeti vezető nevéhez fűződnek.

A Brancs a honlapján interaktív módon népszerűsíti a könyvet, szövegrészleteket, képeket, videókat közöl, a közreműködők csapatát is bemutatja. A website-on keresztül is segíti, hogy a termék rátaláljon a vásárlóközönségre.

A közösségi finanszírozás jól működő alternatíva 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulturális, művészeti projektek tőkeszerzésének nem csupán anyagi, hanem szociális értelemben is hasznos módja a társas finanszírozás. Erősíti az együvé tartozás érzését, és nem utolsósorban büszkeséggel tölti el a támogatókat, hogy részt vettek egy-egy jó ötlet megvalósításában. Több projektbe is szívesen invesztálnak, így hosszabb távon is részesei az éltető kultúra fenntartásának. 

A Brancs-stratégia szempontjából lényeges, hogy az ötletgazdákat a kreativitásukra építve vonják be a kampányokba; minél szélesebb körben bemutatják az alkotókat, illetve aktuális projektjüket mind a potenciális vásárlóknak, mind a sajtónak. Szintén fontos stratégiai elem, hogy kommunikációjukban kiemelik a közösségi élményt, és hangsúlyozzák a társadalmi szerepvállalás fontos voltát. 

A nyitóképen a Brancs-csapat: Murvai Tamás, Szilágyi-Messzinger Krisztina, Kövesdi Gábor alapító, az igazgatóság elnöke, Garai-Keczer Csilla, Falussy Péter és Nagyné Czuri Eszter (fotó: Brancs Közösség)

Lásd még:

Több független, mint állami – Tavaly először került kevesebb NFI-s, mint független nagyjátékfilm a mozikba

„Nem is akartunk megoldást kínálni” – Beszélgetés Szimler Bálint rendezővel

Közösségi finanszírozással gyűjt fotóalbumra a Pictorial Collective – A dokumentarista fotós kollektíva kilenc tagja a Magyarországon található Petőfi utcák 266 ezer lakóját fotózta az elmúlt másfél évben

Kamaszharc: Egy fiú lelkének színpadi utazása – Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét

Több mint négymillió forint gyűlt össze közösségi finanszírozással Bukta Imre katalógusára – Nagy sikerrel zárult a Brancs platformján indított közösségi kampány, amely Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című katalógusának előfinanszírozására indult