Kinyílik a világsztárok gardróbja

A Magyar Zene Háza Dívák & Ikonok című kiállítása megnyitja előttünk a világsztárok gardróbját, és egy különleges időutazásra invitál a zene a divat-, és a kultúrtörténet világába. Horn Márton intézményigazgatóval beszélgettünk a tárlat kulisszatitkairól, a magyar díva-vonal fontosságáról, és az is szóba került, hogyan sikerült megszerezni Freddie Mercury ikonikus fellépőruháját.

A Dívák & Ikonok büszkesége lehetne egy divattörténeti múzeumnak is. Hogyan illeszkedik ez a tematika a Zene Háza koncepciójába?

A Zene Háza három pillérre épül: előadóművészet, zenei ismeretterjesztés-zenepedagógia, illetve a kiállítások világa. Ezek a pillérek határozzák meg a küldetésünket, és a Dívák & Ikonok kiállítás nagyszerűen illeszkedik ebbe a koncepcióba.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

Bár ez egy divatot érintő kiállítás, a hangsúly valójában nem a divaton van. A kiállítás a dívák jelmezein, személyes tárgyain keresztül a dívajelenséget mutatja be. Olyan kulturtörténeti kiállítás, amely azt a történetet meséli el, hogy hogyan változott a női előadók szerepe és világa az elmúlt kétszáz évben. Kronológiailag két részből áll. Az első fejezet a korai operadívákkal kezdődik és bemutatja a színpadi dívák, valamint a némafilmek, az emberi testet felszabadító táncosok és a korai  hollywoodi sztárok világát is. A második fejezet a modern popkultúra alakjaira fókuszál, olyan híres előadókra, akik a XX. század második felétől váltak ikonikus alakokká. A különböző részfejezetek révén pedig megérthetjük, hogy a dívajelenség mennyire sokoldalú. A tárlat nemcsak a női előadó-művészet szerepét ünnepli, hanem a nők társadalomban betöltött hatását is vizsgálja. Mert ők nem „csak” tehetséges művészek és divatikonok, hanem aktivisták, a társadalmi változások motorjai, üzletasszonyok, a női felszabadulás szimbólumai is, a showbusiness alapvetően férfiak dominálta világában.

A londoni Victoria & Albert Múzeum után először a Zene Házában látható a Dívák & Ikonok. Hogyan kerül egy ilyen neves kiállítás Londonból Budapestre?

Amikor a Zene Háza még csak papíron létezett, már akkor voltak konkrét elképzeléseink arról, milyen kiállításokat szeretnénk bemutatni az állandó kiállításunk mellett. Sokat kutattunk és utaztunk, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet. Kezdetben egy David Bowie-kiállítást szerettünk volna elhozni a Victoria & Albert Múzeumból, majd egy operakiállítást is fontolóra vettünk, de mire az épület megnyílt, ezek a kiállítások már bezártak.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

Szerencsére a múzeum kurátorával, Kate Bailey-vel sikerült nagyon jó szakmai kapcsolatot kialakítanunk, így amikor a Dívákat ott bemutatták, melynek szintén ő volt a kurátora, nem volt kérdés, hogy ez lesz az, amit elhozunk. Óriási dolog, hogy bekerülhettünk ebbe az elég szűk turnéba, aminek két európai állomása van: Magyarország és Hollandia. Ezen kívül lesz pár helyszín Ázsiában, illetve kettő Ausztráliában és Új-Zélandon. Az, hogy Magyarországra is eljutott a kiállítás, hatalmas elismerés az intézményünknek.

Gondolom, sokan sorban állhattak a kiállításért. Miért dönthettek Londonban a Zene Háza mellett?

Az ilyen nagyszabású kiállítások befogadásánál alapvető dolog, hogy a befogadó intézmény megfelelő technikai feltételekkel bírjon. Ezenkívül rengeteg biztonsági és műtárgyvédelmi előírásnak kell megfelelni, mint például a páratartalom, a fénykitettség, a szállítás és a biztosítások. Nekünk például nagyobb beruházás volt az összetett vitrinpark egyedi legyártása, mivel nem rendelkeztünk ilyenekkel, mint sok más múzeum itthon. Emellett fontos volt a megfelelő szakértői csapat jelenléte, akik az egész folyamatot koordinálták, beleértve a külföldi és hazai szakembereket is.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

Ezek a feltételek nyilván más múzeumokban is adottak.

A technikai és anyagi feltételeken túl azért is dönthettek mellettünk, mert sikerült az elképzeléseinket jól prezentálnunk, és ők is úgy gondolták, hogy a Zene Háza izgalmas és innovatív helyszín, ami a zenére és a kultúrára fókuszál. Látták, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk, és hogy képesek vagyunk olyan minőségi kiállítást létrehozni, ami hozzátesz mindkettőnk brandjéhez. Arra is nyitottak voltak, hogy az eredeti kiállítást magyar vonatkozású tartalommal, hazai előadóművészek történetével bővítsük. A kiállítás megnyitóján a kurátor asszony úgy nyilatkozott, hogy ez a kiállítás még jobban sikerült, mint a londoni.

Miért akarták a magyar dívavonalat is bemutatatni, és mi alapján döntötték el, hogy mely előadók kapjanak helyet a kiállításban?

A magyar zenei és kulturális életnek is megvannak a maga ikonikus alakjai, akik méltán részei a dívák panteonjának. Azért választottuk ki ezeket a művészeket, mert úgy gondoltuk, hogy ők azok, akik a legjobban kapcsolódnak az eredeti kiállítás koncepciójához, és pályafutásuk során olyan hatással voltak a társadalomra, ami párhuzamba állítható a nemzetközi dívákéval.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

Említene néhány példát a nemzetközi és a hazai művészek közötti a párhuzamokra?

Természetesen. Nagy öröm számunkra, hogy olyan világhírű színésznők mellett kapott helyet Jászai Mari és Blaha Lujza, mint Eleonora Duse és Sarah Bernhardt. Bajor Gizi is ott szerepel, méghozzá Ingrid Bergman mellett. De az első szekcióban a nemzetközi színtérről említhetném még Marlene Dietrichet, akinek magyar megfelelője Karády Katalin. Mindketten elmenekültek egy diktatúrából, és más országban próbáltak szerencsét, miközben hazájukban már sztárok voltak. Egy másik párhuzam Marilyn Monroe és Gábor Zsazsa, akik stílusukkal és megjelenésükkel sokakat inspiráltak. Monroe ikonikus ruhája a Van, aki forrón szereti című filmből látható a kiállításon, és a látogatók nem csak a ruhát tekinthetik meg, hanem belenézhetnek a filmbe is, és meghallgathatják a hozzá kapcsolódó hanganyagot is. Medveczky Ilona és Josephine Baker is érdekes összevetés. Medveczky Ilona, aki a revütáncosok között kapott helyet a kiállításon, ugyanolyan elismert volt a maga területén, mint Baker a nemzetközi színtéren. Mindketten meghatározó alakjai voltak a szórakoztatóiparnak, és nagy hatást gyakoroltak a revü és tánc világára, Bakernek ráadásul meghatározó szerepe volt a női egyenjogúsági mozgalmakban is.

A második szekció is tartogat igazán izgalmas ruhákat és párhuzamokat. Milyen tematika mentén építették fel ezt a részt?

A második részben már a popzene alakítja a dívajelenséget, ahol a dívák már tudatosabban építik a karrierjüket, brandjüket, fontos társadalmi ügyeket képviselnek, formálják a közvéleményt, és nem utolsósorban üzletasszonyokká is válnak. Rihanna, Adele és Beyoncé például tökéletes megtestesítői ennek. Nem véletlenül kezdődik ez a rész Rihannával, aki saját kozmetikummal is előrukkolt, és akinek többek között a MET-gálán viselt, püspöksüveggel megfejelt, provokatív páparuhája és a több mint kétszázezer Swarorvski-kristályból készült jelmeze is látható. Adele is emblematikus alakja a tudatosságnak. Egy talent show-ban tűnt fel, és hangos sikerei után bátran tartott ötéves szünetet, amikor nem jelent meg a médiában. Az a Vivienne Westwood tervezte sárga ruha, amiben először adott interjút, és amivel az angol és amerikai Vogue címlapján egyszerre szerepelt – amire előtte még soha nem volt példa –, szintén látható a kiállításon. Mellettük Rúzsa Magdi képviseli a magyar vonalat, aki talán a legismertebb és legnagyobb popdíva ma Magyarországon. Fiatal előadó, ő is egy tehetségkutatónak köszönhetően, az ismeretlenségből robbant be az élvonalba, azóta is állócsillag, emellett szintén nagyon tudatosan építette és építi karrierjét, miközben hármasikreket nevel.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

Lady Gaga, Billie Eilish és Björk is helyet kapott a második szekcióban mint az extravagancia és a különleges művészi önkifejezés nagykövetei. Lady Gaga extravagáns, Grammy-díjátadón hordott, levendulaszínű estélyije, Billie Eilish 2019-es Glastonbury Festivalon viselt ikonikus androgün szettje, amit a Beatles klasszikus rajzfilmje, a Sárga tengeralattjáró ihletett, és Björk különleges, természet ihlette ruhája is megtekinthető. A hazai extravagáns énekesnők közül Péterfy Bori egyedi, világítós fellépőruhájával képviselteti itt magát.

Üzleti szempontból milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár egy ilyen nagyszabású kiállítás megrendezése? Egyáltalán, milyen nagyságrendű a költsége?

Nyilván nem olcsó egy ilyen kiállítás megvalósítása. Az elsődleges cél azonban nem csak az, hogy üzleti vállalkozásként tekintsünk a kiállításra, hanem hogy olyan kulturális tartalmat hozzunk létre, amely a látogatóknak élményt és ismereteket ad. A megvalósítás nagy beruházást igényelt a részünkről, amire befektetésként is gondolhatunk, és nem csak anyagi értelemben. Ahogy már említettem, le kellett gyártatnunk az óriási vitrinparkot, és be kellett szereznünk a projektorokat. De ezeket a későbbi kiállítások kapcsán már fel tudjuk használni, ott nem jelentenek majd újbóli kiadásokat, és persze a kulturális misszió volt a fő célunk.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

Egy ilyen kiállításra nem is lehet üzleti lehetőségként gondolni?

De, lehet benne üzleti lehetőség. Fontos, hogy az állami finanszírozású kulturális intézmények törekedjenek a jó gazdálkodásra és lehetőség szerint a nagy bevételekre, de csupán ez nem határozhatja meg a szakmai döntéseket. Ha csak a profit lenne a lényeg, akkor valószínűleg mondjuk, egy TV Show-helyszínt kellene csinálnunk a Zene Házából, mert abból nyilván több bevétel származna. Mi közfeladatot is ellátunk, és azon belül kell úgy gondolkodnunk, hogy abból próbáljuk meg kihozni a maximális bevételt. Az a lényeg, hogy minden, amit csinálunk, olyan magas színvonalat képviseljen, amire jó szívvel költjük az állami forrásainkat is.

A koncertjeink szervezésénél is így gondolkodunk. Nem akarunk nagyon magas jegyárakon nagy neveket elhozni, hanem olyan unikális dolgokat szeretnénk műsorra tűzni, amivel még nem találkozott a közönség, persze ettől még nagyobb nevek is megfordulnak nálunk, de a minőség az elsődleges szempont. Fontos, hogy ne zárt elefántcsonttoronyként működjünk, hanem közösségi térként, ahová be lehet jönni, körbe lehet nézni, akár anélkül is, hogy jegyet kellene váltani az épület megismeréséhez, átéléséhez. Erre a gondolatra is építjük fel a brandünket. Ha valakinek például szerda ebédidőben vagy péntek este van szabadideje, akkor tudja, hogy ide jöhet, mert a pincétől a padlásig változatos és izgalmas programokat talál. Legyen szó különleges zenei workshopról, koncertsorozatról, épületbejárásról, könyvtárról, szabadtéri eseményről, családi programról, zenepedagógiai foglalkozásról, beszélgetésekről, különleges pop-up kiállításról az előtérben vagy tematikus tárlatvezetésekről.

Fotó: Palkó György / Magyar Zene Háza

A kiállítás mentén is számos eseményt, interaktív programot szerveznek.

Mindig arra törekszünk, hogy az adott év témája megjelenjen a többi programunkban is, így a dívák tematikája is számos formában visszaköszön a rendezvényeinken. Az egyik ilyen program a Díva Exkluzív sorozatunk. Meghívjuk a még alkotó magyar dívákat, akik exkluzív tárlatvezetést is tartanak, és egy beszélgetésre is sor kerül velük. Párhuzamosan elindítottuk az Ifjú Díva programot az Erste Bank támogatásával, tehetséges fiatal előadóművészeknek nyújtva ezzel megjelenési lehetőséget a házban, de számtalan egyéb, a témához kapcsolódó programmal jelentkezünk. Ezenkívül indítottunk egy felhívást, ahol feltörekvő zenészeknek adunk több területen is lehetőséget: a  Színpadra fel!  programra közel százötven zenekar jelentkezett, a Jövő zenészei a zeneiskolák növendékeinek ad bemutatkozási lehetőséget, Kalapot le! programunk pedig az utcazenészeknek nyújt platformot az épület körül.

Mire a legbüszkébb a kiállítással kapcsolatban?

Nehéz erre válaszolni, mert nyilván már az, hogy létrejöhetett a tárlat, fontos nekünk. A kiállításban férfiikonok is megjelennek. A londoni kiállításon ebből a szekcióból Freddie Mercury méltó megjelenítése nagyon hiányzott nekem. A kurátor asszony elárulta, hogy a Sotheby's-ben pont akkor volt egy nagy aukció, amelyen eladták Freddie házát és vele a több ezer tárgyát. A gyűjtők mindent felvásároltak, és az ügyletek nem zárultak le a kiállítás megnyitásáig, ezért sajnos nem tudták kölcsönkérni a megfelelő tárgyakat. Azonban amikor az itthoni tárlat előkészítésére sor került, a kurátor jelezte, hogy szívesen összehoz minket azzal a gyűjtővel, akinél Freddie budapesti Queen-koncerten viselt fellépőruhája van. Olyannyira jól sikerült ez a találkozónk, hogy odaadta a teljes szettet: a pólót, a kabátot, a cipőt. Ez az 1986-os szett nemcsak azért fontos pontja a kiállításnak, mert Magyarországon jelenti a legtöbbet –  hiszen a vasfüggöny óta ez volt első nagy nyugati koncertek egyike Budapesten –, hanem azért is, mert itt egyszerre ért össze a külföldi szál a magyarral. Freddie Mercury „Tavaszi szél vizet áraszt"-előadása örökre beírta magát a magyarok szívébe, és élő bizonyítéka annak, hogy a zene képes összekötni nemzeteket, kultúrákat, generációkat. Ez a kiállítás is ezt a szellemiséget, a zene univerzális nyelvét, szerepét és erejét közvetíti.

Nyitókép: Horn Márton (fotó: Mohai Balázs)

Lásd még:

„Nyarat csinálunk a Magyar Zene Házával” – Interjú Batta Andrással és Horn Mártonnal

Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben – Számos nemzetközi díja mellett a Magyar Zene Háza a World Travel Awards „Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022” címet is megkapta.