Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Számos nemzetközi díja mellett a Magyar Zene Háza a World Travel Awards „Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022” címet is megkapta.
Ha megkérdezünk egy budapestit, mi jut eszébe a Városligetről, biztosan megjelenik előtte a hatalmas fákkal övezett kulturális oázis; az a tudatosan kialakított élménypark, aminek a szélére múzeumi negyedet építettek. Itt van a főváros leghíresebb cirkusza, korcsolyapályája és az egyik gyógyfürdője is. Ebbe a környezetbe simul bele – Közép-Európa egyetlen zenei játszóterének szomszédságában – a Magyar Zene Háza.
Batta András zenetörténész, intézményvezető szerint „ez a világ első, komplex zenei beavatóhelye; olyan, mint egy planetárium, ahol nem csillagokat vizsgálunk, hanem hangokat”. Az épületet a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervezte, aki mindent úgy álmodott meg, hogy reflektáljon a természetre. A projekt korai munkacíme is „Zene erdeje” volt. A lyukacsos tető formavilágába egyszerre lehet belelátni pocsolyába dobott, kacsázó kavicsokat és a hanghullámok terjedését, a tetőn lévő lyukakból pedig hét fa nyúlik az ég felé. Számos nemzetközi díja mellett a Magyar Zene Háza a World Travel Awards „Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022” címet is megkapta.
Forrás: Magyar Zene HázaA komplexum három szinten működik, és a hármas szerkezet többféleképpen is megjelenik. A legfelső, lombkoronaszintnek nevezett, az épület elméjeként is funkcionáló emelet a digitális archívum, a videó- és hangstúdió és a multimédiás könyvtár helye. Utóbbi érdekessége a nyolcvan decibelig hangszigetelt, üvegfalú különterem, valamint az, hogy beiratkozás után a hangfájlok akár az otthonunk kényelméből is kölcsönözhetők.
A középső parkszinten előadó- és koncertterem is van; ez a ház teste. Az épület Európában is páratlan homlokzatát az „üvegfüggöny” adja, amit összesen 94 darab, egyes szakaszain majdnem 12 méter magas üvegpanelből illesztettek össze. Ez a belépőben azt az illúziót kelti, hogy még mindig a parkban barangol.
A föld alatti szinten (ez az épület lába) található a hangdóm: az a dómkupola, ami fényjátékok és grafikák segítségével a térhatású hangok széles repertoárját vonultatja föl, és a teljes csend, az úgynevezett siketszobahatás is megélhető. Ezen a szinten kapott helyet a nagyon interaktív állandó tárlat (Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben), ahol a látogató beépített GPS-es fejhallgatóval sétálhat, ami követi az útját, és ott látja el információval, ahol épp halad. Olyan különlegességek vannak itt, mint a Beethoven agyát mintázó installáció, amibe be is lehet menni, de nem kevésbé érdekes a sámándob, a zenei metrótérkép, a kottanyomda és a gregoriánkódex-olvasó. Batta András optimistán úgy fogalmazott: „Jó visszajelzés lenne, ha az, aki egyébként nem foglalkozik zenével, vasárnap megnézné a kiállítást, hétfőn pedig azt mondaná a munkatársainak: tudtátok, hogy Mozart postakocsin töltötte élete közel harmadát?”
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: A Magyar Zene Háza (fotó: Mohai Balázs)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
