„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest egyik legjelentősebb műemléke, az Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült Magyar Állami Operaház korának legkorszerűbb épülete volt.
Ybl a bécsi Ringtheaterben 1881-ben kitört tragikus tűzvészből okulva növelte a vészkijáratok számát, és emeletenként független lépcsőházakat építtetett. A világon először alkalmazott vízzel működő záporszerkezetet, öntöttvas színpadgépezetet, valamint számos új technikai vívmány, például kulisszák helyett felülről mozgatott díszletelemek alkalmazását kezdeményezte. I. Ferenc József uralkodó (osztrák császár, egyszersmind magyar király) ugyan támogatta a budapesti operaház tervét, ám kikötötte: nem lehet nagyobb a bécsinél. A legenda szerint az 1884. szeptember 27-én tartott megnyitón azt mondta: „Valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”.
Andrássy út, a Magyar Állami Operaház épülete (Ybl Miklós, 1884.), 1900 (forrás: Fortepan / GGAABBOO)2022-ben, műemléki rekonstrukció után újjászületett az opera- és balettjátszás magyar fellegvára, visszanyerték eredeti pompájukat az épület csodás terei. Főhomlokzatának legfeltűnőbb eleme a két carrarai márványból faragott szfinx, valamint Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagy méretű szobra. Az előcsarnok dekorációja követi a főhomlokzat díszítésének vezérgondolatát: az európai és magyar zene kapcsolatának ábrázolását. Az olasz nemes márványokkal burkolt, gazdag színvilágú térben időzve kiválóan rá lehet hangolódni a zenei élményekre.
Az aranykazettás tükörmennyezetű főlépcsőház szép vonalvezetésű, baluszteres (oszlopos) korlátokkal kiegészülő díszlépcsőit különleges térkompozícióban helyezték el. A főlépcső ágai az előcsarnok két széléről egyenesen a földszinti nézőtéri bejáratokig vezetnek. A patkó alakú, háromemeletes nézőtér Lotz Károly monumentális, a Zene apóteózisa című kupolafreskójával, valamint az Ybl Miklós által megálmodott csillárral lélegzetelállító térélményt ad.
Lotz Károly a Zene apóteózisa című kupolafreskójával, valamint az Ybl Miklós által megálmodott csillárral (forrás: Operaház)Az első emeleti szalonokba vezető Királylépcsőn lépkedett Ferenc József és Erzsébet királyné, Sissi is. A kizárólag számukra fenntartott nézőtéri páholyon kívül külön fogadótermük, sőt, Sissinek saját titkos ajtaja is volt. A tölgyfa burkolatú, kék-arany kárpittal borított úgynevezett dohányzófolyosókon kiváló lehetőség nyílik beszélgetésre, társadalmi érintkezésre. Az Opera Caféban patinás környezetben fogyasztható el egy-egy ebéd, vacsora, a Shopból pedig magunkkal vihetünk egy kis operai szuvenírt. Az építészet és a kultúra iránt fogékony látogatók angol nyelvű vezetett túrákon is megcsodálhatják mindezt.
Fotó: Thaler Tamás / Wikipédia
A Magyar Nemzeti Balettnek is otthont adó Operaház gazdag repertoárja, alkotóinak illusztris névsora a magyar kultúra büszkesége. Számos magyar mű ősbemutatója is e történelmi falak között zajlott, itt mutatták be először például Bartók Bélától A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit, Kodály Zoltántól a Háry Jánost és a Székely fonót, Szokolay Sándortól a Vérnászt, Petrovics Emiltől a C’est la guerre-t és Vajda Jánostól a Mario és a varázslót is. Az épület arról is híres, hogy „bronzérmes”: a milánói Scala és a párizsi Opera Garnier után ez a harmadik legjobb akusztikájú operaház Európában.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: Andrássy út, a Magyar Állami Operaház épülete (Ybl Miklós, 1884.) a Hajós utca felől, előtérben a Drechsler Kávéház terasza, 1900 (fotó: Fortepan / GGAABBOO)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
