Finn–magyar történetek a nyelvrokonságon innen és túl
A finnek és a magyarok kapcsán a legtöbbször emlegetett közös pont a két nyelv közti hasonlóság, ami abból ered, hogy mindkettő a finnugor nyelvcsaládba tartozik.
Ez nem jelenti azt, hogy a magyarok és a finnek megértenék egymás beszédét, hiszen a két nyelv korai szakaszban vált szét, és onnantól kezdve külön úton fejlődött. „Ha valaki magyarul és finnül is beszél vagy tanulja valamelyik nyelvet, észre fogja venni, hogy bizonyos alapszavakon túl a nyelvtani struktúrák, a ragok és toldalékok, a gondolkodásmód nagyon hasonlóak” – mondja Tilly Anna, a FinnAgora kulturális menedzsere, aki tíz évig élt Finnországban.
A finn kultúra, tudomány és gazdaság magyarországi népszerűsítéséért dolgozó FinnAgora az 1984-ben, budapesti finnbarátok kezdeményezésére létrehozott Kalevala Baráti Körrel együtt tavaly óta finn nyelvi kávéházat működtet, valamint egy közös nyelvtanfolyamot is indítottak, de több nyelviskola is kínál lehetőséget a finn nyelv elsajátítására Budapesten. A finn irodalom közvetítését az 1960-as, '70-es évek nagy műfordító-nemzedéke után manapság új generáció vette kezébe: a fordítók munkája nyomán évente tucatnyi finn könyv jelenik meg magyarul a legkülönbözőbb műfajokban.
Kielikahvila (forrás: FinnAgora)
A Budapesten élő néhány száz fős, laza szerveződésű finn közösség magját az 1970-es évektől kezdve a vegyes, finn-magyar családok, majd a rendszerváltás után a finn nagyvállalatok (Finnpap, Elcoteq, Tikkurila és mások) képviselői adták. Hozzájuk csatlakoztak az idegen nyelvű képzéseken tanulók, az Erasmus programmal érkezők, valamint a különböző cégeknél gyakornokként dolgozó fiatalok. „A kis létszámú, de sokszínű finn közösség igényei széttartóak, hiszen a tartósan az országban élők beágyazódtak a magyar társadalomba, míg a rövidebb időt Budapesten töltő diákok, a diplomaták, a néhány éves kiküldetésben lévő üzletemberek inkább a város nemzetközi közösségéhez és programjaihoz találnak utat, gyermekeik néhány kivételtől eltekintve az amerikai iskolában tanulnak” – meséli Pap Kinga Marjatta, a helyi finn közösség egyik motorja.
A történelem során számos finn művész is megfordult Budapesten rövidebb-hosszabb ideig. „A XX. század elejének kiemelkedő finn alkotója Akseli Gallén-Kallela festőművész, aki a Lánchíd utcában és a Móricz Zsigmond körtéren is tartott fenn műtermet, valamint Yrjö Liipola szobrász, későbbi tiszteletbeli konzul, aki Kallós Ede tanítványaként a Vörösmarty-szobor zászlóvivőjének kölcsönözte ifjúkori arcélét” – emeli ki a két legismertebb kulturális figurát Pap Kinga Marjatta.
Maria B Raunio: Téli pihenés, 2006 (forrás: Maria B. Raunio honlapja)
Napjainkban is több finn művész él Magyarországon: Sirpa Hannele Ihanus szobrász 1987-ben telepedett le Mátészalkán magyar férjével, aki szintén szobrász; Antero Olin grafikusművész részben Helsinkiben, részben Budapesten él és alkot; Maria B. Raunio festőművész pedig a Dunartscom Somorjai Nemzetközi Művésztelep tagja. Ari Kupsus finn vállalkozó, mecénás a VIII. kerületben működtet művészeti galériát, kiállításokat rendez, lakásának egyes helyiségeit Budapesten alkotó művészek használják stúdióként. A gasztronómiai kultúra területén pedig Reijo Itkonen nevét érdemes megemlíteni, aki 2012-ben magyar feleségével alapított borászatot Villányban. A Rejiji Wines borai egy részét külföldre exportálja, Helsinkiben több étteremben is találkozhatunk velük.
Finnországnak 17 kulturális intézete van szerte a világon, New Yorktól Japánon át Görögországig, Közép-Kelet Európában viszont a budapesti FinnAgora az egyetlen. Többek közt a film, az irodalom, az előadó-művészet, a képzőművészet és a dizájn területén szerveznek eseményeket, amelyek a Budapesten élők és az ide látogató turisták előtt is nyitva állnak. „Fontos számunkra, hogy ne a mainstream kultúrát hozzuk el: programjainkkal inkább magasabb szintű művészeti értéket szeretnénk képviselni és egy másfajta gondolkodásmódot bemutatni” – osztja meg missziójukat kulturális menedzserük, Tilly Anna.
Forrás: Finn FilmnapokA legnagyobb kulturális projektjük az évente megrendezett Finn Filmnapok, a főváros népszerű filmfesztiválja a Toldi Moziban, ami nemcsak a finn filmek rajongóinak szól, hanem mindenkinek, akit érdekel a filmek és a finnek világa. 2023 februárjában olyan fontos társadalmi kérdésekre hívták fel a figyelmet, mint az emberi kapcsolódások, a gyász- és traumafeldolgozás, valamint az állatjogok. Másik kiemelt programjuk a Taste Finland étteremnap, amikor finn gasztronómiai különlegességekkel ismertetik meg az érdeklődőket. A budapesti Finn Nagykövetség udvara – ahol ez alkalomból pop-up éttermet rendeznek be – minden év májusában megtelik illatokkal és ízekkel: pékárukat, snackeket, borokat, kávékat és sok más finomságot kínálnak.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Lengyel, magyar – két jó barát…
Nyitottság és sokszínűség: brazilok Budapesten
Velázquez, El Greco, Goya, Murillo, filmhét, irodalom, salsa és tapas
Utazás a New York–Budapest tengelyen
Kínaiak Budapesten – egyre nyitottabbá váló közösség
Ír parádé, zene, pubok és a zöldbe öltözött Budapest
Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata
Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
A nyitókép forrása a budapesti Finn Nagykövetség
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
