„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”

Kőszeghy Flóra építészmérnök és képzőművész. Építészként a budapesti Telekom és T-Systems Székházának egyik tervezője volt. Festészete elméleti síkon is kapcsolódik építészeti munkáihoz: ez meglátszik a kompozícióban és a kiemelés mozzanataiban is.


Szerinte a főváros azért izgalmas, mert olyan helyeken bújik meg a kultúra, ahol nem számítunk rá. A nagy múzeumok mellett ugyanis virágoznak az underground jegyében működő nonprofit kiállítóterek és önszerveződő művészeti közösségek: „Mindez a kísérletezés és a határok feszegetése miatt is érdekes, ugyanakkor az a sajátos hangulat is átjárja, amelyben a múlt rendszer nyomai még jelen vannak. Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer. Nem kapcsolódik szervesen a globális trendekhez. Sajátos világában a keserűség, a humor, az életöröm és a szarkazmus egyszerre van jelen. Kivételes tehetségű zsenik dolgoznak a felszín alatt, alig látható módon, de a budapestiek tudják, hol találják meg őket” – mondja.

Kőszeghy Flóra (fotó: Schöff Gergely)

Kőszeghy Flóra szívesen ajánlja a Jurányi házat és a Trafót, ahol leginkább színházi és táncművészeti előadásokat láthatnak az érdeklődők. A képzőművészet szerelmeseinek az Artus Stúdiót, a Budapest Art Factoryt, a Partizán Galériát, valamint az Art Quarter Budapestet (AQB) ajánlja figyelmébe – mindegyik helyszín régi ipari épületekben található, ahol a tulajdonosok kiállítótereket és műtermeket alakítottak ki. A kereskedelmi galériák közül az acb Galériát és a Molnár Ani Galériát, a nonprofit szcénából pedig a Fészek és a Trafó tárlatait ajánlja.

Kőszeghy Flóra: Bending

Csaknem hat éve tagja az Art Quarter Budapest csapatának. „El sem tudom képzelni milyen lenne az ottani közösség és szellemi műhely nélkül alkotni. Rengeteg inspiráló művész vesz körül, akik a maguk területén sikeresek és egyéni utakat járnak be” – mondja. A közösség régóta ott dolgozó tagjai mindig számíthatnak egymásra, ugyanakkor izgalmas találkozni az újonnan érkezőkkel és a külföldi művészekkel is. „Művészként az ember nagyon magányos tud lenni. Könnyű belefeledkezni a munkába, ugyanakkor egy ilyen helyen, mint az AQB, mindig van valaki, akivel egy jót beszélgethetünk. A tulajdonos és a művészeti vezetők nagyon fontosnak tartják azt a fajta összetartást, ami miatt ez a hely egyre népszerűbb a látogatók és a művészek körében is” – teszi hozzá.

A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként. 

Lásd még:

Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ

Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál

„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával

Szemrevaló galériák Budapesten

„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten

Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on

Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.

Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog

Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben

Trafó – színház a senki földjén

A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával

„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”

Fürdőző Budapest

Budapest, a kávéváros

Budapest, a szórakoztató város

Nemzeti művészet

Az új korszak mecénásai

Társas körökkel a kultúráért

Ipari fejlődés

Új lehetőségek a tömegközlekedésben

Építészeti megújulás

Budapest születése

Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint

Nyitókép: Kőszeghy Flóra: Cirven, olaj, vászon, 2020 (részlet) (forrás: Kőszeghy Flóra)