Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
1976 februárja és októbere között a intézmény alagsorában galéria is működött.
„Az art-kino mifelénk sokáig az álmok birodalmába tartozott. Kicsit olyan volt, mint a mesebeli főnixmadár: beszéltek róla, de senki sem látta, vagy csak nagyon kevesen” – írja Kelecsényi László író, filmtörténész arról az intézményről, amiből a londoni (National Film Theather) és a párizsi (Cinémathèque Française) nagy minták hatására Budapest is szeretett volna magának egyet.
A Bajcsy-Zsilinszky úton működő mozit City néven alapították az 1930-as években, aztán az 1940-es években az idegen hangzású intézményeket a magyar döntéshozók átkeresztelték. „Hadat üzentünk az angolszász hatalmaknak 1941-ben, nosza eltűntették az összes amerikás elnevezést: Szittya lett a Cityből” – fogalmaz Kelecsényi. Szittya néven egyike volt annak a tizenkét fővárosi premiermozinak, ahol az újdonságokat láthatta a közönség, aztán újabb váltás következett. 1973. január 1-jéig kellett várni az álom beteljesülésére: a Szittyából Stúdió 73/Toldi Stúdiómozi néven új intézmény lett, ezzel Budapesten is megnyitott a főváros első művész-, illetve stúdiómozija.
A Toldi 1971-ben (forrás: Fortepan / Főfotó)
1976 februárja és októbere között a intézmény alagsorában galéria (Toldi Fotógaléria) is működött: egy fiatal képzőművész, Reha György a kihasználatlan alagsori szenespincét alakította olyan kiállítótérré, ahol a vetítés előtt szabadon lehetett nézelődni. Kifejezetten az új megoldásokra nyitott, kísérletező, kiemelkedően dolgozó amatőr és hivatásos alkotók képeit mutatták be.
Mozigépház, 1970 (forrás: Fortepan / Főfotó)
Gémes György, az intézmény legendás üzemvezetője a kellően provokatív és felforgató filmek bemutatására törekedett. A Toldiban vetítette le a főiskolások legújabb munkáit, minifesztivált rendezett közép-európai elsőfilmeseknek, és megszervezte az első Magyar Filmnapok című eseményt is. A hatvanas években alakult Balázs Béla Stúdió (BBS) – a fiatal filmesek kísérleti műhelye – egyedül a Toldiban tartott premiervetítéseket. Antal István Juszuf filmművész, esztéta így emlékezett a Gémes-féle vezetésre: „minden művészfilm bemutatóját képzőművészeti tárlattal, minirock- vagy dzsesszkoncerttel párosította össze; az artmozi-élményt ő maga úgy fogalmazta meg: egy művészfilmeket bemutató mozi minden napja legyen olyan, mint egy alternatív filmfesztivál”.
A Toldi 1970-ben (forrás: Fortepan)
Balassa Péter, a budapesti artmozi-hálózat egyik intézményvezetője 2008-ban úgy fogalmazott: „A Toldi Mozi volt az egyik legizgalmasabb hely Pesten. Rengeteg fiatal gyűlt ott esténként össze, nemcsak filmet nézni, hanem találkozni, beszélgetni, gyakran még titkos éjszakai vetítéseket is tartani.” Az éjszakai vetítések ma már nem mind titkosak, de a Toldi a mai napig emblematikus kulturális csomópont. Jelenleg is egyetemi vizsgafilmek debütáló helyszíne: a Freeszfe Egyesület filmrendező és -operatőr mesterszakos hallgatói, illetve a Werk Film Akadémia növendékei is itt mutathatják be először filmjeiket a közönségnek.
Lásd még:
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: Toldi Mozi, 1979 (fotó: Schuller Judit)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
