Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Nyáry Krisztián író-irodalomtörténész, egy gazdag múltra visszatekintő könyvkiadó kreatív igazgatója a magyar irodalom és múlt iránt érdeklődők számára a kávéházi kultúrát ajánlja.
Mint mondja, miközben Budapest egy kicsi és alapvetően német nyelvű városból multikulturális, de magyar nagyvárossá fejlődött, rendkívül sok művésznek adott otthont, elsősorban a mai Nagykörúton belüli területeken.
Az egyik ilyen, kávéházi hagyományokra épülő kulturális főutca a Bartók Béla út és szomszédsága (Bartók Béla Boulevard). Ennek emblematikus képviselője a ma is működő Hadik Kávéház, ahová annak idején az éppen oda költöző Karinthy Frigyes író, költő és felesége kedvéért kezdtek írók és más művészek járni. „A budapesti írók, költők, képzőművészek, köztük nagyon sok igen neves festőművész és az újságíró-társadalom is a kávéházakban töltötte a napjait – meséli a huszadik századi életről Nyáry. – A mai kávéházi kultúra vonzóságában az is benne van, hogy ez a kisugárzás közel száz évvel később még mindig érződik ezeken a kultikus helyeken.”
Nyáry Krisztián (fotó: Szalmási Krisztina)
A legtöbb művészeti kávéház a pesti oldalon volt, ahol a Nagykörút, kisebb részben a Kiskörút nyomvonalára fűződtek fel, Budán egy-két ilyen volt csupán. Némelyik azóta is kávéházként működik (például a világ legszebb kávézója címet viselő New York Café), de vannak olyanok is, amelyek helyén ma már kulturális intézményt találunk. Az Andrássy úton, az egykori Japán Kávéház helyén például ma az Írók Boltja, a Szent István körúti régi Luxor Kávéház helyén pedig a Kieselbach Galéria áll.
A művészeti jellegű kávézók között unikális a Dohány utcában található – a Rákóczi úti Fókusz Könyváruházzal „átjáróházat” alkotó – Magvető Café. A könyvesboltban elsősorban a Magvető Kiadó szerzőinek könyveit árusítják, illetve irodalmi esteket, pódiumbeszélgetéseket tartanak, de a külföldi vendégek kedvéért igyekeznek olyan magyar irodalmi műveket is kínálni, amelyeket valamilyen világnyelvre lefordítottak.
Bartók Béla út (forrás: bevasarloutca.hu)
Nyáry tapasztalata szerint a kortárs magyar szerzők közül külföldön leginkább Dragomán György és Krasznahorkai László ismert, a klasszikusok közül pedig Márai Sándor, Szabó Magda és Kosztolányi Dezső nevét ismerik a legtöbben. Európában, főként Kelet-Európában jól ismert szerző Spiró György, akinek a műveit sok szláv nyelvre ültették át. A legtöbb magyar író, akit lefordítanak, német nyelvterületen találja meg olvasóit (Esterházy Péter, Nádas Péter), de angolszász ismertségre is van példa (Dragomán György, Krasznahorkai László, Nádas Péter). „A magyar művek nagyon nehezen fordíthatók. Örülünk, hogy bár kis ország, kis nyelv a miénk, irodalmunk mégis jól szerepel külföldön” – mondja Nyáry Krisztián.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: Nyáry Krisztián (fotó: Szalmási Krisztina)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
