Gótikus pixelek Kölnben
A kölni székesegyház ma a kortárs művészetet kedvelők zarándokhelye.
A középkori templom modern ólomüveg ablakát a világ egyik legtöbbet kereső művésze készítette. A gótikus mestermű építése 1248-ban kezdődött, több szakaszban zajlott, és 1880-ban fejeződött be. A több mint hét évszázad alatt az egymást követő építők ugyanabban a hitben és az eredeti tervekhez abszolút hűen dolgoztak.
A kölni székesegyház a keresztény világ egyik legkiemelkedőbb gótikus építészeti remekműve. Eredetileg a francia gótikus stílus ihlette, amelyet később a kölniek még grandiózusabbá és magasabbra álmodtak. A 1880-ban a székesegyház vált az akkori világ legmagasabb épületévé. 157 méteres magasságával ma Európa második, a világ harmadik legmagasabb temploma. A toronyból lenyűgöző kilátás nyílik Kölnre és a környező vidékre.
A katedrális nemcsak Szent Péternek és Szent Máriának, hanem a Három Királyok ereklyéinek is otthona, amelyeket a XII. században Milánóból vittek Kölnbe, és egy aranyozott sírban őriznek. A kincstár értékes műtárgyakban gazdag, ott látható például Szent Péter ereklyetartója és lánca, valamint a Gero-kereszt, a nyugati világ legrégebbi épen maradt életnagyságú keresztje.
A kölni székesegyház (forrás: DZT / Udo Bernhart)
A kölni dóm – történelmi és építészeti jelentőségének köszönhetően – felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Kivételes belső értékein és művészeti remekművein túl tanúbizonyságot tesz az európai kereszténység erejéről és kitartásáról. Ez a katedrális a világ legtökéletesen megtervezett és minden részletében következetesen és kompromisszumok nélkül kivitelezett temploma.
Gerhard Richter ólomüveg ablakai
A modern művészet és a hagyományos építészet találkozása érdekes fordulatot vett, amikor Gerhard Richterre, a híres német festőművészre esett a választás, hogy tervezzen egy ólomüveg ablakot a kölni székesegyház számára. Az 1932-ben született Richter absztrakt és fotórealista műveiről ismert, akit a kortárs vizuális művészet egyik legjelentősebb alakjának tartanak. Ma a világ egyik legjobban kereső élő művésze. Absztrakt műveiben a szín, forma és kompozíció játékával kísérletezik, gyakran nagy méretű, színes vásznakon. Kilencvenhárom évesen is aktívan alkot, leginkább kölni stúdiójában készít új műveket.
Gerhard Richter ólomüveg ablakai a kölni székesegyházban (fotó: Gyémánt Balázs)
A dóm néhány ablaka a II. világháborúban megsemmisült, azokat a háború után egyszerű üvegablakokkal helyettesítették, és nagyon világosnak bizonyultak. Richter 2006-ban egy különleges, számítógépes algoritmus segítségével generált, 11 ezer 500 azonos méretű négyzetből álló, színes mozaikot alkotott, amely teljesen új megvilágításba helyezte a katedrálist. A déli kereszthajó ablaka egy pixelesre felnagyított színes képre emlékeztet.
A művész 72 színt választott, főleg olyanokat, amelyek a dóm középkori ablakaiban is megtalálhatóak voltak. A templom kérése az volt, hogy a színek ne legyenek vakítóak, ha a nap átsüt rajtuk. Ezután véletlenszerű számgenerátor segítségével rendezte el a színes négyzeteket. Az eredmény egy különleges, a liturgikus terekben szokatlan és modern alkotás lett. Igazi kuriózum a „megszokott” vallási jeleneteket ábrázoló templomi ablakok sorában. A színes pixelek fényjátéka a templomtérben magával ragadó.
Fotó: Gyémánt BalázsHabár Richter kiemelkedő művész, szokatlan választás volt őt felkérni egy ilyen jelentős munkára. Sokan nem hittek benne, mások azonban dicsérték spirituális és művészi érzékét. Ráadásul élete nagy részét Kölnben töltötte, három gyermeke ebben az épületben keresztelkedett meg, és kettőjük a kórusban is énekelt. Richter idejét, pénzét és energiáját áldozta a munkára, de a templomnak így is adományokat kellett gyűjtenie a projekt megvalósításához. Több mint 1200 ember adományozott összesen 370 ezer eurót, és végül 2007 augusztusában felavatták az új ablakot. Színei nem hordoznak szimbolikus vagy metaforikus jelentést. A műalkotás templomon kívül nem utal semmire képileg. Richter csak a dizájnra és a folyamatra összpontosított, miközben a templom kontextusában megvalósuló lélegzetelállító hatást hozott létre.
Gerhard Richter kiállítása a Museum Barberiniben Potsdamban (fotó: Gyémánt Balázs)
A modern művészet és a templomi ólomüveg ablakok ötvözése nemcsak Kölnben, hanem szerte a világon több helyen is megfigyelhető, ahol kortárs alkotók újragondolták a hagyományos vallási témákat. Richter továbbfejlesztette művészi kifejezési formáját 2020-ban a tholey-i (Saar-vidék) bencés apátságban, amely Németország legrégibb kolostora. Újabb lenyűgöző ólomüveg ablakokat készített, amelyek nagy valószínűleg a művész utolsó nagyszabású művei.
A kölni „pixeles” ólomüveg 2007-es átadásán a templom bíborosa nem vett részt, mondván, a Bibliához nem kapcsolódó absztrakt alkotás inkább illik egy mecsetbe, mint katolikus templomba. Ez a mondat bizonyult a legjobb reklámnak: a régi hívők és zarándokok mellett új látogatók is érkeztek a templomba. A kölni dóm a kortárs művészetet kedvelők új úti céljává vált.
Lásd még:
Raktárnegyed kultúrára hangolva
A német 51 / 51 érv Németország mellett
Utazás kultúrában: így csinálják a németek
Nyitókép: Köln, városközpont a Hohenzollern híddal, a katedrálissal és a vasútállomással naplementekor (forrás: Getty Images / Matthias Haker Photography)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
