Ír parádé, zene, pubok és a zöldbe öltözött Budapest
– Interjú dr. Szegedi Joó Mariannával, az Ír Nagykövetség kulturális attaséjával
A Budapesten élő viszonylag kis létszámú, de annál aktívabb ír közösség és a kulturális élet egyik mozgatórugója Írország Nagykövetsége, ahol dr. Szegedi Joó Marianna már huszonkét éve dolgozik mint kulturális attasé. Szerinte az ír pubok – és budapesti változataik – hangulata semmi máshoz nem fogható.
Amikor elkezdett a nagykövetségen dolgozni, sokkal több ír lakott Magyarországon, mint manapság. Mi változott?
A 2000-es évek elején Írország gazdasága dübörgött, és ugyanebben az időszakban az egyébként hagyományosan Amerika vagy Ausztrália felé utazó írek érdeklődése Európa, ezen belül is Közép-Kelet Európa felé fordult. A legtöbben először csak turistaként érkeztek Magyarországra, de a kiváló klíma, a sokszínű kultúra és gasztronómia miatt sokan ide is költöztek, a fővárosban vásároltak lakást. Ez a tendencia a 2008-as világválság hatására lecsengett. Most nagyjából 1000-1500 ír nemzetiségű ember él Budapesten. Ennek a kis budapesti kolóniának a magját az Állatorvostudományi Egyetemre járó ír diákok adják, akik a tanulmányaik hat éve alatt stabil budapestivé válnak. A közösség másik részét pedig az ír üzletemberek teszik ki. A fiatalok GAA sportklubbot szerveztek, és rendszeresen találkoznak, túráznak együtt.
Fotó: Russel SkidmoreAz ír zene és tánc az elmúlt húsz-harminc évben világszerte hatalmas népszerűségnek örvend. Magyarországon mikor jelentkezett az ír láz?
A 90-es évek közepén robbant be az Eurovíziós Dalfesztiválon Michael Flatley és tánccsapata. Akkora sikert értek el, hogy ezután éveken keresztül mindenki ír sztepptáncot akart járni. A 2000-es évek elején három ír sztepptánccsoport is aktívan működött Magyarországon, Zimborán Gáborék pedig azóta is tanítanak ír táncot az Oktogon Tánc Centrumban. A hagyományos ír népzene magyar képviselői (Bran, M.É.Z., Firkin, Greenfields) mellett meg kell említeni Jamie Winchestert is, hiszen ő a legismertebb ír származású zenész, dalszerző a budapesti zenei színtéren.
A sztepptánc után az ír kultúráról a legtöbbeknek Szent Patrik napja jut eszébe. Hogyan ünneplik Budapesten március 17-ét?
Az írek legnagyobb ünnepére minden évben az Ír-Magyar Üzleti Kör (az IHBC) szervez bált és felvonulást ír zenével, tánccal, ételekkel és italokkal. A „parádé” évről évre egyre több – zöldbe öltözött – résztvevőt vonz. Emellett éveken keresztül ikonikus fővárosi épületek (a Halászbástya, a Müpa, a Citadella, a Szabadság-szobor és a Lánchíd) is zöld díszkivilágítást kaptak Szent Patrik napja alkalmából.
A Lánchíd kivilágítva Szent Patrik napján (forrás: az Embassy of Ireland, Hungary Facebook-oldala)
Az irodalom kevésbé látványos, mégis fontos területe a két ország közötti kulturális kapcsolatoknak.
Az angolul olvasható ír költészet, dráma és próza sokakat érdekel Magyarországon, ráadásul számos kortárs szerző könyvét magyarra is lefordították – a kiváló magyar műfordítóknak és a világszínvonalú egyetemi írlandisztikaoktatásnak köszönhetően. Írország Nagykövetsége 2017 óta szervez könyvklubot, ahol havonta egyszer kortárs ír könyvekről beszélgetnek. Az elsőkönyves szerzők jelentős részét sikerült meghívni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál elsőkönyves szekciójába, aminek köszönhetően már hét fiatal író járt Budapesten. Emellett a budapesti színházak műsorában is általában találunk ír darabot: Martin McDonagh különösen népszerű a Katona József Színházban, a Radnóti Miklós Színházban és az Átriumban.
Az ír pubok a budapestiek és az itt élő ír közösség életében is központi jelentőségűek és számos kulturális programnak adnak otthont. Minek köszönhető az egyediségük?
Egy ír pubban mindig szól a zene, közvetlen beszélgetés folyik, tele van a hely élettel – ez elsősorban az írek vendégszeretetének és barátságosságának köszönhető. Természetesen mindegyik kocsmában vannak kivetítők, ahol élőben közvetítik a fontos rögbi- és focimeccseket, amelyeknek szintén nagy a közösségszervező ereje. A legrégebb óta Budapesten működő ikonikus intézmény a Becketts, hasonlóan fontos a Jack Doyle’s, ahol sokszor Írországból érkező utcazenészek zenélnek, pár éve működik a fiatalok kedvenc helye, a Davy Byrne’s, a James Joyce pub pedig 2023 elején nyílt meg.
A James Joyce pub Budapesten (forrás: a James Joyce Pub Facebook-oldala)
Milyen helyszíneket ajánlana a tipikus látnivalókon túl egy Budapestre érkező ír turistának?
Sokan szeretik a lóversenyeket – nekik a Kincsem Parkba mindenképp érdemes ellátogatniuk. A fürdőkultúrába pedig minden ír beleszeret. Alig lehet őket kihúzni a medencéből: jó eséllyel találkozhatunk vizes fürdőruhát a vállukra vetve sétáló ír turistákkal valahol a Rudas és a Széchenyi fürdő között.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata
Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
A nyitókép Russel Skidmore felvétele.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
