Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata
Becslések szerint nagyjából 5000 francia él Magyarországon, közülük 2000-2500-an Budapesten.
Döntő többségük magyar házastársuk miatt telepedett le itt; vannak, akik kis részben magyar származásúak, ezért kötődnek az országhoz; de előfordul olyan is, aki annyira megszerette a várost, hogy úgy döntött, ideköltözik.
Joël Le Pavous az első kategóriába tartozik: 2011-ben Bordeaux-ban tanult újságírást, ahol megismerkedett egy magyar lánnyal, aki éppen Erasmus ösztöndíjjal volt Franciaországban. A fiatal újságíró végül 2013-ban Budapestre költözött későbbi feleségéhez, és itt építette fel karrierjét. „Az elején nem ismertem senkit, Franciaországban is alig voltak kapcsolataim, ezért ismeretlenül kezdtem el e-maileket küldeni francia szerkesztőségeknek azzal, hogy Budapesten élek, és ha érdekli őket, szívesen írok tudósításokat Magyarországról.” Az évek során egyre több sajtóorgánumnak írt cikkeket, mostanra pedig a Courrier International és a L’Express francia hetilap, a Le Soir belga napilap, valamint a Le Temps svájci napilap budapesti tudósítója.
A Francia Intézet (fotó: Mohai Balázs)
Félicie de Gérando apai ágon részben magyar származású. Párizsban magyar nyelvészetet és történelmet tanult egyetemen, majd 1986-ban Budapestre költözött. Jelenleg a Gustave Eiffel Francia Gimnázium könyvtárosaként dolgozik. Szerinte Budapest és Párizs sokban különbözik egymástól: más az életmód, az atmoszféra, az emberek, de Budapestnek van egy különleges sármja, amit nagyon megszeretett. „Gyakran járok a Margitszigetre, a Duna-korzóra, a Kopaszi-gátra, és szívesen reggelizem a Centrál Kávéházban” – meséli a Nők Lapja Cafénak adott interjúban.
Pierre Waline 1966-ban, 20 évesen járt először Budapesten, és első látásra beleszeretett a városba. Később többször is dolgozott itt, valamint magyar feleséget választott, akivel bár elváltak, ő mégis úgy döntött, hogy Magyarországon marad. A nyugdíjas férfi Egy francia Magyarországon címmel blogot vezet a francianyelv.hu oldalon, ahol budapesti koncertekről, operaelőadásokról, könyvbemutatókról ír francia nyelvű beszámolókat, így a franciául beszélők az ő szemüvegén keresztül is megismerhetik a város kulturális programjait.
A Francia Intézet (fotó: Mohai Balázs)
Ludovic Thiriez Budapesten élő francia festőművész, aki műveihez gyakran merít ihletet magyar textilmintákból. Egy budapesti piacon találkozott egyszer egy idős hölggyel, aki a saját maga által készített hímzéseket árulta: ő avatta be a különböző formák és színek mögött rejlő történetekbe. Elmesélte neki, hogy a magyar asszonyok a természetből merítettek témákat, a fák, a virágok formáit jelenítették meg a hímzéseken, amelyeket generációról generációra örökítettek át, hozzátéve a saját tudásukat és tapasztalataikat. A francia festő kisgyerekeket ábrázoló portréin felbukkanó magyar népi motívumok a felnőttkorba való átlépést és a két korszak közötti hidat szimbolizálják.
A Budapesten élő franciák rendszeresen szerveznek társalgási esteket, valamint péntekenként a Margitszigeten találkoznak a népszerű francia golyójátékot, pétanque-ot játszani. A gyerekeknek is többféle lehetőségük van francia nyelvű programokon részt venni. A Petits Mousquetaires közösséget Budapesten élő francia anyanyelvű szülők alapították: francia gyerekeknek szerveznek nyelvi és kulturális foglalkozásokat. A Petit Club pedig egy francia nyelvklub, elsősorban magyar gyerekeknek, ahol a tevékenységekbe ágyazott nyelvátadás módszerével már a kisgyerekkortól segítik a nyelvtanulást, továbbá az óvodás és kisiskolás korosztálynak francia nyelvű táborokat is szerveznek.
A Francia Intézet (fotó: Mohai Balázs)
A francia nyelv és kultúra magyarországi népszerűsítése kapcsán kikerülhetetlen szereplő az 1947-ben alapított magyarországi Francia Intézet, ami Budapest egyik legrégebbi külföldi kulturális központja. A nyelviskola mellett moziterem, könyvesbolt és kávézó is várja a francia kultúra iránt érdeklődőket a Lánchíd közelében, a Fő utcában található épületükben. Legismertebb programjuk az idén tavasszal 13. alkalommal megszervezett Frankofón Filmnapok, de az év többi részében is számos különböző, francia kultúrához kötődő eseménnyel készülnek: könyvbemutatókat tartanak, francia zenekaroknak és színházi produkcióknak biztosítanak fellépési lehetőséget, amelyekről honlapjukon és Facebook-oldalukon lehet tájékozódni.
A Francia Intézet szervezésében megvalósuló programok mellett a legtöbb budapesti fesztiválon, eseménysorozaton és kulturális térben is gyakran jönnek szembe francia produkciók. A Compaigne XY, az egyik legismertebb francia újcirkusz csapat áprilisban a harmadik produkcióját mutatta be a magyar közönségnek. Az eredetileg fizikusnak tanuló, majd építésznek készülő, végül színházi társulatot alapító Aurélien Bory-t sem kell bemutatni a budapestieknek, hiszen a Compaigne 111-gyel tavasszal már nyolcadik alkalommal léptek fel a Trafóban.
Forrás: Tilos Rádió A magyar közélet iránt érdeklődő Budapesten vagy a világon bárhol máshol élő franciák és franciául beszélők több forrásból is tájékozódhatnak az aktualitásokról. Az online olvasható Le Journal Francophone de Budapestet, vagyis a budapesti frankofón újságot önkéntesek írják és szerkesztik, cikkeikben a mottójuk szerint a magyar hírek lényegét olvashatjuk franciául. Budapest legismertebb közösségi rádióján, a Tilos Rádión több különböző nyelvű adás hallgatható. Minden második szombaton délután fél 5-től fél 6-ig franciául szól a rádió: a Mauvaises ondes, vagyis a Rossz hullámok című műsor főként közéleti és politikai hírekről szól, de előfordulnak kulturális témák is.
A rádióműsor egyik szerkesztő-műsorvezetője Joël Le Pavous, aki amellett, hogy rádiózik és francia nyelvű lapoknak tudósít, 2019-ben egy könyvet is kiadott Magyarországról: a Dictionnaire insolite de la Hongrie, vagyis a Szokatlan magyar szótár magyarországi érdekességekről, különlegességekről szól a magyar feltalálóktól kezdve az etyeki Korda Filmstúdión át a helyi szokásokig. „A könyv egyszerre szótár és útikalauz a magyar politikáról, kultúráról, turizmusról – mondja a szerző. – A szótár A-tól Zs-ig tartalmaz szószedeteket, mivel Gábor Zsazsa magyar színésznőt és a zsíroskenyeret semmiképp nem hagyhattam ki.” És hogy a magyar érdekességeken túl milyen helyszíneket ajánl a francia újságíró a Budapestre látogató turistáknak? „A János-hegyi libegőt mindenképp próbálják ki, meseszép a kilátás. A helyiek körében ez megszokott program, de a turisták ritkábban jutnak el ide. Érdemes körülnézni a Budapesti Nyári Fesztivál kínálatában, de a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Budapest Parkban is ki lehet fogni jó koncerteket.”
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: a Francia Intézet (fotó: Mohai Balázs)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
