by Helyes Georgina 2023. Oct 17.

A táncművészet otthona

A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként szolgálja a magyar kultúrát.

Befogadószínházként közel negyven professzionális magyar társulattal dolgozik együtt. Repertoárja lefedi a hazai hivatásos táncművészet teljes spektrumát a néptánctól a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, nagy együttesektől a kisebb tánccsoportokig. Évente közel 300 előadást tartanak.

Olyan világszínvonalú előadásokat bemutató együttesek váltják egymást a színpadon, mint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Szegedi Kortárs Balett, a Frenák Pál Társulat, a Duna Művészegyüttes, Duda Éva Társulata és a Budapest Táncszínház. A magyar táncegyüttesek hangos hazai és nemzetközi és sikerei után, 2001-ben kapott saját épületet és emelkedett kőszínházi rangra a magyar táncművészet, új otthonába, a Millenáris Parkba pedig 2019-ben költözhetett. 

A Nemzeti Táncszínház épülete (fotó: Hlinka Zsolt)A Nemzeti Táncszínház épülete (fotó: Hlinka Zsolt)

6950 négyzetméteres épülete Buda egyik egyedülálló kulturális színterévé lett, melyet a volt GANZ Villamossági Művek transzformátorcsarnokának eredetileg háromhajós, hatalmas belső terekkel bíró ipari épületéből alakítottak ki. Kiemelték a meglévő ipari műemlék épület erényeit, és úgy alakították át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma igényeinek is. A rendkívül impozáns, statikai bravúrokat felvonultató épületet a legmodernebb színháztechnikával szerelték fel. A különleges építészeti megoldásokban bővelkedő épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, ahol a nézőtér összes ülőhelyéről ugyanolyan tökéletesen látszik a táncművészek lábainak minden mozdulata. A nagyterem mobil nézőtérének tervezésére egy magyar céget kértek fel, amely többek között a New York-i 9/11 Memorial Museum részére is készített székeket, míg a kisteremben a Peter Zec és Otl Aicher által alapított Red Dot Design-díjas székek fogadják a nézőket. Az épület előcsarnoka a park látogatói számára is nyitott közösségi tér szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézóval.

A színház legfontosabb feladata a hazai táncművészet képviselete, valamint menedzselése itthon és külföldön. Művészeti tanácsának tagjai a magyar táncélet olyan kiválóságai, mint a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtője, a kilencvenes éveiben  járó,  Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, Novák Ferenc „Tata”, a szintén Kossuth-díjas Bozsik Yvette, Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas táncművész, Velekei László, a Győri Kortárs Balett vezetője, és Zsuráfszky Zoltán a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója.

 „A függönyön is lógnak az emberek”

A táncművészet doyenje, a szakmai berkekben, sőt a közönség körében is Tatának becézett, a tánc minden ágazatában sikeres Novák Ferenc „saját” színházaként tekint az intézményre. Úgy érzi, a hosszú évtizedek után megérdemelte. „Nagyszerűen alakították át a gyárépület üvegcsarnokát olyan multifunkciós színházi térré, amelyben mindent elő lehet adni. Európai színvonal, zsinórpadlás nélkül is tökéletesen használható színpad, gyönyörű öltözők, kényelmes nézőtér – isteni hely, nekünk a világ csodája! A közönség is nagyon szeret ide járni, a 'függönyön is lógnak' az emberek, mert változatos és sokrétű a program a néptánctól a kortárs táncig“  – mondja.

Novák Ferenc Tata (fotó: Korniss Péter)Novák Ferenc Tata (fotó: Korniss Péter)

Novák szerint az 1970-es években berobbanó táncházmozgalom óta lenyűgözik a hazánkba látogató vendégeket a magyar néptáncegyüttesek, amelyek attól különlegesek, hogy a világon egyedüli módon összegyűjtött magyar tánckincset továbbgondolják, néptáncnyelvezettel színházat táncolnak. Ars poeticája: „A folklórból nekünk nem imitálnunk kell a paraszti kultúrát, hanem annak elemeiből ugyanolyan műveket kell létrehoznunk, mint azt teszik a kortársak a film, a képzőművészet, az irodalom és a zene területén”. Mint mondja, a dramatizált táncelőadások koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Úgy véli, korosztálya gondolkodásmódja a művészetek közül közelebb állt a filmhez, míg a kortárs együttesek inkább irodalmi adaptációkat visznek a táncszínpadra.

Örömmel tapasztalja, hogy a hazánkba érkező vendégeket érdekli a magyar tánckultúra és a magyar néptánc. Fontosnak tartja, hogy a Nemzeti Táncszínházban a táncművészet minden ágazata meg tudja magát mutatni a balett-tól a modern kortárs táncig. „Lehetőséget kell biztosítanunk a tehetséges alkotóknak és együtteseknek – a kezdőknek is –, akik hazánkban alkotnak. Hál' istennek  sokan vannak.”

A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként. 

Lásd még:

„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával

Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ

Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál

„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával

Szemrevaló galériák Budapesten

„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten

Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on

Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.

Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog

Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben

Trafó – színház a senki földjén

A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával

„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”

Fürdőző Budapest

Budapest, a kávéváros

Budapest, a szórakoztató város

Nemzeti művészet

Az új korszak mecénásai

Társas körökkel a kultúráért

Ipari fejlődés

Új lehetőségek a tömegközlekedésben

Építészeti megújulás

Budapest születése

Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint

Nyitókép: a Nemzeti Táncszínház épülete (fotó: Hlinka Zsolt)

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!