„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
– Interjú Grecsó Krisztiánnal
A Szegváron született Grecsó Krisztián író, költő és dalszerző, akinek a regényei megjelentek arabul, csehül, németül, horvátul, lengyelül, szlovénul, törökül és oroszul is.
Milyennek látja Budapest kulturális, azon belül irodalmi-színházi életét?
Még viszi a lendület, de baj van vele. A kultúra olyan, mint a mezőgazdaság: ha nem ápolják, nevelik, védik a földet egészében, a gaz nem áll meg a telekhatáron.
Grecsó Krisztián (fotó: Falus Kriszta)
Milyen a személyes viszonya a fővárossal?
Nekem Budapest közel harminc kisváros békés együttélését jelenti. Szeretem, hogy a kerületeknek van saját arcuk, hangulatuk, atmoszférájuk. Mi Újlipótváros és Angyalföld határán élünk, a Pannónia malom működött a házunk helyén, egy saroknyira még húsz éve is ipari terület volt. Gyárak, sínek. Munkásemberek álmodtak itt szép életet. Folyton változó, befogadó kerület ez, ahol mindig sokféle világ keveredett. A díszpolgári cím [Budapest XIII. kerületének díszpolgára] nagy tisztesség, és azt is jelenti: megérkeztem ide. Büszke vagyok rá!
Milyen irodalmi élményt ajánlana egy külföldi számára Budapesten?
Szerintem akkor teszi a legjobban, ha kóborol és hagyja működni a fantáziáját. Meglesz az Ulpius-ház élménye a Várban, csak elég Szerb Antalt kell hozzá forgatni, de Krúdy Pestje is lélegezni fog, vágtat a vörös postakocsi, Márai kárhoztatott Budája is odakacsint. Olvasni kell, meg egy jó térkép sem árt és némi figyelem. Szerencsére vannak vezetett séták is, amelyek fontos helyeket érintenek. [A Várnegyed-beli Hunfalvy utca – Ilona lépcső sarkánál van egy mesebeli műemléképület, álmaink Ulpius háza, ahol a – legenda szerint – Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye kezdődik.]
Az Ulpius villa a Hunfalvy utcában (forrás: pestbuda.hu)
Hogyan érzékelteti a mai Budapest hangulatát egy Grecsó-mű?
Ez két műben is olvasható. A Pál utcai fiúk színpadi átírása [a Vígszínházban futó zenés játék], ami tisztelgés Molnár Ferenc előtt, arról szól, hogy mit jelent szeretni egy várost és benne a hazát. Nagyon más tükröt tart a Katona József Színházban a Tíz eszkimó, ahol a sorsukat keresik a város felső tízezréhez tartozó emberek.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani”
– Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: Grecsó Krisztián (fotó: Falus Kriszta)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
