Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
A múzeum fontos célja, hogy látogatóival megismertesse, más emberek, más korokban, más vidékeken hogyan éltek.
„A magyar paraszti kultúrára asszociálnak, ha meghallják a nevét, de a Néprajzi Múzeum többre vállalkozik: a világ megismerésének fontos helyszíne szeretne lenni” – mondja dr. Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója. És valóban, a magyar népi kultúra tárgyi emlékei mellett találunk itt hatalmas nemzetközi és kortárs gyűjteményt is. A múzeum fontos célja, hogy látogatóival megismertesse, más emberek, más korokban, más vidékeken hogyan éltek; mindez milyen hatást gyakorol ránk, mai emberekre, és ez a hatás miként teremt kapcsolatot közöttünk. Így nem meglepő, hogy a Néprajzi Múzeum társadalmi múzeumként definiálja magát, és ezt a szemléletet a szakmai munkában és az épület tereiben is megjeleníti.
Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
A városligeti épület 2022 márciusában készült el. Tervezésekor a legfőbb cél az volt, hogy kapcsolatot teremtsen a körülötte lévő zöld területtel. A változatos növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák lombozatának magasságába, ezzel további zöld felületet biztosítva a pihenni vágyóknak, magasabb pontjai pedig kilátóként funkcionálnak. Ám nemcsak a múzeum külső fele működik közösségi térként, a látogatók használhatják a földszinti kávézót, az Etknow könyvesboltot, a könyvtárat, az Etnoshopot, valamint megnézhetik a mintegy négyezer darabból álló Kerámiateret – jegyváltás nélkül. Az épület különlegességei közé tartozik csipkés homlokzata, amelyet mesterséges intelligencia tervezett, felhasználva a múzeum gyűjteményének húsz magyar és húsz nemzetközi keresztszemes csipkemotívumát, ezekből létrehozva egy gyönyörű, ám sosem létezett mintázatot.
Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
A Néprajzi Múzeum társadalmi küldetést vállal időszaki kiállításaival, amelyek aktuális, világunkat érintő kérdésekre reflektálnak, ezzel azt üzenve, hogy az etnográfia jóval többet jelent a népművészet bemutatásánál. Fontos cél a tudásmegosztás, a tudásközvetítés és a látogatókkal való kommunikáció is.
Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
A múzeum tárlatának gerincét képező állandó kiállítás 2024 tavaszától látogatható, a Kerámiatér és a Zoom – Perspektívaváltás című kiállítások folyamatosan. Utóbbi egy interaktivitásra és aktív látogatói jelenlétre építő tárlat. „Olyan, mint egy digitális játszótér, ahol a múzeumhasználó rengeteg dolgot kipróbálhat. Számtalan szempontból szokatlanul mutatja meg a gyűjteményünket, lehetőséget adva arra, hogy ráközelítsünk és rácsodálkozzunk egyes részleteire” – mondja dr. Kemecsi Lajos e különleges kiállításról.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
A nyitókép forrása / fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
