New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
A New York Kávéház 1894-ben nyitotta meg a kapuit a kávéimádók előtt a New York-palota földszintjén, a Nagykörúton.
A gyönyörű épület hamar az irodalmi és művészeti élet központjává vált: művészek, írók, költők, hírlapírók törzshelyeként írta be magát a magyar kultúrtörténetbe. Kialakításakor kifejezetten olyan, tágas belső tér létrehozására törekedtek, amely magában rejti a kisebb egységekre való tagolás lehetőségét is. Az impozáns kávézó 2011-ben és 2012-ben is elnyerte „A világ legszebb kávéháza” címet a U City Guide értékelése alapján, emellett a Fővárosi Közgyűlés által adományozott Budapest Brand díjjal (2014) is büszkélkedhet.
A kávéházba belépve – még a XXI. században is – szinte a bőrünkön érezzük a magyar irodalomtörténetet, ami nem is csoda, hiszen az épület egykor a legnagyobb magyar írók, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Weöres Sándor kedvenc helye is volt. A feljegyzések tanúsága szerint a kávéházi karzaton született meg a világszerte ismert Pál utcai fiúk története is, Molnár Ferenc tollából.
A New York Café korabeli népszerűségéhez központi elhelyezkedése és a nyugodt alkotómunkát támogató légköre mellett az is nagyban hozzájárult, hogy az írók fillérekért kaphattak „írótál”-at, később pedig tollat és tintát is kérhettek az alkotáshoz. Krúdy Gyula elbeszéléséből tudjuk, hogy a – számukra eleinte szintén biztosított – „kutyanyelv”, vagyis a hosszában kettéhajtott és szétvágott A/4-es formátumú papírlap azért vált tilossá, mert „Karinthy Frigyes leöntötte tintával a szürke kanapét”.
A kávéházba látogató turista leülhet irodalmi nagyjaink névvel ellátott törzsasztalaihoz, ahol a kávékülönlegességek ízlelése közben két nyelven (angolul és magyarul) olvasható életrajzok és idézetek segítségével kaphat izgalmas betekintést a kiemelkedő magyar gondolkodók életébe. Törzsasztal-tulajdonos volt Janikovszky Éva és Jókai Anna író-költőnő, a kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, Juhász Ferenc, Lator László költő és Szabó Magda író, továbbá Czeizel Endre genetikus, Csányi Vilmos etológus, Ungvári Tamás tanár, irodalomtörténész, író és Vásáry Tamás zongoraművész.
A New York Café nem csak a fentiekben írtak miatt több puszta kávéháznál, hanem azért is, mert a modern budapesti vendéglátás egyik vezető alkotóműhelye: mind a magyar gasztronómia megújításán, mind a nemzetközi gasztronómiai trendek követésében élen jár, s a hazai ízek újragondolásában és új, korszakalkotó megoldások megvalósításában is jeleskedik. A páratlan szépségű beltér és az irodalmi ínyencségek mellett igazi hungarikummal, élő cigányzenével várja vendégeit.
„Az igazi kávéházba a vendég hazajár, képeslapot ír, emlékeket gyűjt és megosztja barátaival. A modern kor embere a social medián keresztül mindezt már az egész világgal meg tudja osztani. A mi feladatunk, hogy ilyen élményeket és boldog pillanatokat generáljunk!” – mondja Szabó Csaba, a New York Kávéház igazgatója.
Lásd még:
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani”
– Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: A New York Kávéház belülről (forrás: Anantara)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!