Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Van egy kávéház az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ahol a márványasztaloknál a kávénkat iszogatva a Március 15. téri templomot tanulmányozhatjuk közvetlen közelről.
Egy hely, ami esténként átalakul, és az italok és a finom falatok mellett a koncertek, előadások és beszélgetések kerülnek előtérbe. Egy hely, amelyet a közel harmincöt éve Budapesten élő és a várost rajongásig szerető német irodalmár, Wilhelm Droste alapított. Egy hely, ahova a Budapestre látogató turistáknak is érdemes betérniük, ha szeretnének részesei lenni az élménynek, ahogy egy elveszett kincset, a budapesti kávéházi kultúrát igyekeznek feléleszteni. Ez a hely a Három Holló Kávéház.
„Ma már elképzelhetetlen, hogy amikor Budapest valódi kávéváros volt, akkor ötszáz kisebb-nagyobb kávéház működött, ennek a fele éjjel-nappal: akár hajnali háromkor be lehetett térni mulatni, de újságot olvasni is” – meséli Wilhelm Droste író, műfordító, irodalomtörténész, a Három Holló alapítója.
Forrás: Három Holló KávézóAz 1970-es években, amikor először járt Budapesten, igazi kávéházak már nem léteztek: a New York Kávéház Hungária néven működött, a Centrál diákkulturális központként, a Belvárosi pedig presszóvá alakult át. „A szocializmusban a presszók voltak a pótkávéházak. Itt is élveztem a ceremóniát, ahogy kávét rendelünk, és utána több órát kidobunk az ablakon: vitatkozunk, üzletelünk, randizunk, szidjuk a politikát. A kávéházban mindenki király a saját asztalánál: ezt a szabadságot az osztrák kávéházakban és a pesti presszókban tapasztaltam – mondja Wilhelm Droste, majd hozzáteszi: A Három Hollóval többek közt az a célom, hogy tanuljunk meg megint időt kidobni, tanuljunk meg beszélgetni a márványasztalnál akkor is, ha más a véleményünk.”
Forrás: Három Holló Kávézó2017-ben, az egyik legismertebb XX. századi magyar költő, Ady Endre születésének 140. évfordulóján nyitott meg a Három Holló Kávéház, amely a nevét egy, korábban az Operaház mellett található vendéglőről, Ady Endre törzshelyéről kapta. Ez Wilhelm Droste ötödik kávézója: az elsőt Hamburgban nyitotta meg 1982-ben, és még ma is működik; Budapesten a Városliget mellett alapította a Dürer Kávézót; az 1990-es és 2000-es években az Andrássy úton, később pedig a Ráday utcában működött a hazai kulturális élet szereplői és a turisták körében egyaránt népszerű Eckermann. A korábbi budapesti kávézói megszűntek, szellemiségük azonban a Három Hollóban él tovább.
Bár ezt sokan nem tudják, de a Piarista Palotában található kávéház egyben a piaristák kulturális központja is: fontos volt számukra, hogy a teljes társadalom számára nyitott hely működjön az épületben. „A modern kereszténységet úgy képzelem el, mint egy nyitott kávéházat: nem szortíroz ki senkit, itt minden lélek védett és főszerepben van. Amikor az ember belép az ajtón, átvarázsolja a tér: kint ember, bent viszont több annál – osztja meg gondolatait a témában Wilhelm Droste. – Számomra a kávéház egy különleges, varázslatos hely.”
Forrás: a Három Holló Kávézó Facebook-oldala
A Három Hollóban egész évben három szinten, tavasztól őszig pedig ráadásként terasszal várják a látogatókat. A kávéházi részen a jó kávék, a gasztronómia és a beszélgetések vannak fókuszban; a Duna Orfeumnak hívott teremben a kisebb kulturális rendezvények, felolvasások, magánesemények kapnak helyet; a színházteremben pedig koncerteket és színházi előadásokat szerveznek. Idegen nyelvű programok is előfordulnak a termekben (általában angol nyelven): volt már példa spanyol, holland rendezvényre, de trieszti ünnepet is tartottak már. A kávéházban ugyanis a német alapító szerint nem egymás mellett él a kávé és a kultúra, hanem a kávé a kultúra.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
A nyitókép forrása a Három Holló Kávézó.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
