Utazás a New York–Budapest tengelyen
– A magyar fővárosban élő amerikaiak
„Amikor a magyarok felteszik nekem a milliódolláros kérdést, hogy miért éppen Budapestet választottam, egyértelmű a válaszom: a sokszínű és lenyűgöző zenei élet miatt telepedtem le itt, és maradok, amíg tudok – vág bele Alexandra Ivanoff újságíró a történetébe, és egy pár hónappal ezelőtt írt cikkéhez végzett kutatás eredményéről is beszámol: – Budapesten tizenkét szimfonikus zenekar működik. New York-iként ez azért is lepett meg, mert ott egyetlen szimfonikus zenekar létezik, de Londonban is »csak« négy, Berlinben hét, Párizsban pedig kilenc. A tizenkettő hatalmas szám, ez is jól jelzi, milyen zenei kincseket rejt a város.”
Alexandra Ivanoff korábban jazzénekes volt New Yorkban, 2007-ben hagyta el az Egyesült Államokat. Nyolc éven keresztül Isztambulban dolgozott zenei és kulturális újságíróként, majd Berlinbe költözött, 2015-ben pedig Budapestre érkezve találta meg a helyét. „A zenéért a kezdetektől lelkesedtem, nagyon érdekesnek tűnt a magyar nyelv, a kulturális életnek pedig volt egy különleges hangulata, amelyet semelyik másik európai városban nem tapasztaltam” – meséli.
Most szabadúszóként dolgozik különböző kiadványoknak, többek közt a New York Timesban is jelent meg cikke a Magyar Állami Operaházban 2018-ban bemutatott Porgy és Bessről, az egyik leghíresebb amerikai operáról. Eyes and Ears on Budapest címmel pedig saját angol nyelvű rovatot vezet Magyarország egyik legnépszerűbb online kulturális portálján, a Papagénón, ahol elsősorban zenei programokról ír, de a képzőművészet is előkerül a témák közt. Missziója, hogy megismertesse a külföldiekkel Budapest kulturális életét és az itt élő tehetségeket.
Bár elsősorban nemzetközi körökben mozog Budapesten, a legkülönbözőbb országokból vannak barátai, de ismer itt élő amerikaiakat is. Az Egyesült Államokból érkező, Budapesten letelepedők számát pár ezer főre teszi, és elmondása szerint nem jellemző rájuk, hogy szoros közösségekbe szerveződnének: „Az amerikaiak individualisták, és szeretnek magukban lenni. Vannak kisebb csoportok, amelyekben hálaadás vagy karácsony alkalmából összejönnek, vacsoráznak, de nem jellemző a csak amerikaiakból álló társaság – osztja meg tapasztalatait Alexandra. – Azzal kapcsolatban nehéz általánosítani, hogy ki miért van itt, de azt hiszem, a legtöbben kísérleteznek, ki akarják próbálni, hogy boldogok tudnak-e lenni ebben a városban.”
Bár Budapesten élő amerikaiakkal jó eséllyel inkább az általuk (is) kedvelt romkocsmákban lehet összefutni, vannak olyan amerikai bárok, ahol az Egyesült Államokra jellemző hangulattal találkozhatunk: ilyen például Budán, a Széll Kálmán tér közelében a hollywoodi filmes tematikájú Oscar Bar vagy az UNESCO Világörökség részét képező Váci utcai épületben található Hard Rock Cafe Budapest.
Az építészet és a történelem lenyűgözi a Budapestre érkező amerikaiakat: „Az Egyesült Államokban nincs elég építészeti remekmű, ami kielégítené az étvágyamat ezen a területen – mondja Alexandra Ivanoff. – A szecessziós stílusú épületek különösen közel állnak hozzám. Emellett azt is szeretem, hogy például Béccsel ellentétben, ahol minden csillog a tisztaságtól és tökéletesen fel van újítva, Budapesten bár szintén vannak restaurált épületek, de sok ház még az eredeti állapotában látható, rajtuk akár az 1956-os forradalom golyónyomaival. A város számos szeglete és épülete magán hordozza a történelmet. Ha egy ide érkező turista megkérdezi, hogy mit ajánlok városnézés kapcsán, akkor az első tanácsom, hogy az utcákon sétálva nyissa ki a szemét, és nézzen fel – minden környék elképesztő kalandokat rejt magában.”
Az Iparművészeti Múzeum épületét Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte (forrás: Wikipédia)
Hasonló a véleménye a budapesti építészeti remekekről egy másik amerikai újságírónak, Stephen Hiltnernek. A New York Times riportere az 1990-es évek elején, gyerekként több évig Budapesten élt, tavaly pedig visszatért, és három hónapot töltött a város (újra)felfedezésével. Voltak olyan napok, amikor egy előre kiválasztott művész nyomait követve járta a várost: így térképezte fel Lechner Ödön szecessziós épületeit, valamint Róth Miksa mozaikjait és ólomüvegeit, amelyek Budapest-szerte megtalálhatók. Kedvenc időtöltéseként az Offbeat Budapestnek adott interjúban a budapesti temetőkben tett sétákat nevezte meg: a VIII. kerületi Kerepesi, a X. kerületi Kozma utcai és a XII. kerületi Farkasréti temető távolabb esik a turisták által látogatott belvárosi részektől, így a külvárosról is kapott egy képet. „A temetők a város mikrokozmoszai: a forgalmasabb részein impozánsak, gondozottak, tele vannak csodálatos műalkotásokkal, a szélein viszont kevésbé ápoltak. Persze nagy élmény egy hely előkelő oldalát megismerni, mégis azt gondolom, hogy tanulságosabb a peremeken megfigyelni az életet.”
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Kínaiak Budapesten – egyre nyitottabbá váló közösség
Ír parádé, zene, pubok és a zöldbe öltözött Budapest
Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata
Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: David Pressman az Egyesült Államok magyarországi nagykövete az Élet Menetén (forrás: Az Élet Menete Alapítvány)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
