Kínaiak Budapesten – egyre nyitottabbá váló közösség
Mintegy 20-25 ezer kínai él Magyarországon.
Sokuk az 1980-as évek végén érkezett, amikor a magyar állam vízummentességet adott a kínai bevándorlóknak. Az első generáció főleg a kiskereskedő réteghez tartozott, ám a kolónia felnövekvő nemzedékei már egyre inkább szellemi munkát végző diplomások, akik új kulturális igényeket teremtettek a közösségen belül. Ez az igény hívta életre a Kínai Kulturális Központot (KKK), amely a kínai állam által létesített hivatalos szervezet. A KKK szorosan együttműködik a Kínai Művészeti Központ (KMK) nevű civil szervezettel, közösen hoznak létre színvonalas programokat – nem csak kínaiak számára.
Egy 2015-ös magyar dokumentumfilm kapcsán általánossá vált az a nézet, miszerint a magyarországi, főként a budapesti kínai közösség zárt, mások csak igen nehezen nyerhetnek bepillantást az életükbe. A KMK-t vezető Cserkész Gábor szerint ez ma már egyre kevésbé igaz. „A kínai kolónia felismerte, hogy beilleszkedésük egyik záloga az lehet, ha szorosabbra fűzik a kapcsolatot az itt élőkkel, és nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális területen is. Habár a pandémia hátráltatta ezt, az elmúlt években mégis egyre nyitottabbá vált a kínai közösség. Nehézséget jelent viszont, hogy még csak kialakulóban vannak azok a platformok, ahol programlehetőségeket találnak a kínai kultúra és művészet iránt érdeklődők. Ráadásul a programok nincsenek kiplakátolva, így muszáj kicsit kutatni, hogy megtalálják az eseményeket.”
Forrás: az ELTE Konfuciusz Intézet Facebook-oldala
Érdemes ellátogatni a KKK Facebook-oldalára, a Konfuciusz Intézet weboldalára és a KMK által működtetett kinainfo.hu-ra. Ezen intézmények, szervezetek időről időre rendeznek ismeretterjesztő előadásokat, workshopokat, irodalmi esteket, kiállításokat. A színház, a zene, az opera iránt érdeklődők a Művészetek Palotája, a Millenáris Park, az Erkel Színház, a Várkert Bazár és a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ programjai között találhatnak egy-egy kínai vendégelőadást, koncertet. Ma már nagyon sok zenekar, művész, kulturális delegáció látogat Európába, és a jól működő magyar–kínai kapcsolatoknak köszönhetően általában Magyarországon is megállnak és bemutatkoznak.
Budapest kínai negyede a X. kerületben található. A terület az 1990-es évek óta Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb nagykereskedelmi- és logisztikai központjának számít. Mivel a Monori Center bevásárlóközpont üzleteinek 90%-át kínai kereskedők üzemeltetik, a környék a kínai társasélet központjává is vált. Kínaiul beszélő ügyfélkör igényeit kiszolgáló szálloda, iskola, keresztény közösségi házak, hagyományos kínai orvoslást végző rendelő, kínai nyelvű újságok szerkesztőségei, karaokebárok, fodrászatok, masszázsszalonok is megtalálhatók a központban. Ott rendezik a kínai közösség fontosabb programjait is, amelyek jellemzően egy-egy ünnep köré szerveződnek. A két legjelentősebb ünnep az általában februárra eső holdújév és a szeptemberi őszközépünnep. E két időszakban rengeteg olyan, ingyenesen látogatható programot kínálnak, amelyek kitűnő alkalmat jelentenek a kínai közösség és a többi budapesti lakos, illetve a turisták találkozására, eszmecseréjére. Részletes információkat a monoricenter.hu weboldalon találunk.
Wang Mester (forrás: a Wang Mester Kínai Konyhája Facebook-oldala)
A kínai kultúra lényeges eleme a gasztronómia, amely Budapesten is képviselteti magát. A legismertebb étterem a XIV. kerületi Wang Mester Konyhája. Szintén autentikus kínai ételeket szolgálnak fel a IX. kerületi Taiwan Étteremben, ugyanakkor mindkét helyre jellemző, hogy a tradicionális recepteket újragondolják, fejlesztik. Aki arra kíváncsi, milyen az egyszerű kínai konyha, annak a Monori Centerben a helye, ahol számtalan kisebb étkezde közül választhat – oda járnak a kínai negyed lakói is. A Monori Center különösen nyaranta népszerű, amikor a parkolóban megnyílik a Chinatown Night Market terasza: hangulatos esti nyüzsgésben kóstolhatjuk meg a kínai gasztronómia különlegességeit. Nem mindennapi hely a Wang Fu (Mimóza) Étterem sem a XIV. kerületi Mimóza utcában. Ez egy „tüzes fazék” étterem: a vendégek az asztal közepén fortyogó levesben maguk főzik meg a különböző alapanyagokat.
A kínai kultúra és gasztronómia kis szigetei a budapesti teaházak. A tradicionális teaszertartással többek között a XX. századi Sanghajt idéző, I. kerületi Zhao Zhou Teaműhelyben, a hagyományos stílusú, II. kerületi Flying Bird-ben, valamint a XIII. kerületi Levél Teaházban ismerkedhetünk meg.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Ír parádé, zene, pubok és a zöldbe öltözött Budapest
Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata
Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: a Levél Teaház (fotó: Levél Teaház)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
