Kulturálismenedzsment-képzés közel ötven éve

Ausztriában a művészeti menedzsment képzésének csaknem öt évtizedes hagyománya van. A tanulni vágyóknak ott több lehetőségük adódik, mint Magyarországon, azonban anyagi, tartalmi és nyelvi korlátokkal is szembe kell nézniük. Az osztrák képzés sajátosságairól Katharina Pfennigstorfot, a University of Music and Performing Arts Vienna Kulturális Menedzsment képzésének vezetőjét kérdeztük. 

Alapszak formájában mindössze néhány képzést találunk, ilyen például az FH Kufstein Tirol – University of Applied Sciences Sport-, Kultúra- és Rendezvénymenedzsment (Sports, Culture and Event Management) szakja, amely láthatóan nem csak a művészeti szektorra fókuszál. Az oktatás itt részben németül, részben angolul zajlik, és egy diáknak összesen 2180 euróba kerül. A mesterképzések terén már jóval nagyobb a választék, de nagy részük nem konkrétan a művészeti menedzsmentre, hanem más részterületre összpontosít. A kufsteini egyetemnek az alapképzés folytatásaként – kizárólag angol nyelvű, így több külföldi számára is elérhető – Sport-, Kultúra- és Rendezvénymenedzsment mesterképzése is van, 363 euró/félév tandíjjal.

Ausztriában az állami egyetemek legtöbb képzése az osztrákok és más EU- (EEA-) tagállamok állampolgárai számára ingyenesen elérhető. Az alkalmazott tudományokat oktató egyetemek (universities of applied sciences) maguk dönthetik el, hogy kérnek-e tandíjat, ami félévenként maximum 363 euró lehet. A magánegyetemeknél a tandíj mértéke intézményenként változhat.

A University of Applied Arts Kulturális Örökség Konzerválás és Menedzsment (Cultural Heritage Conservation and Management) angol nyelvű mesterszaka ingyenes. A University of Music and Performing Arts Vienna német nyelvű Kulturális Menedzsment (Cultural Management) mesterszaka összesen 9800 euróba, a CEU (Central European University) angol nyelvű Kulturálisörökség-menedzsment és Politika (Cultural Heritage Management and Policy) mesterszaka pedig összesen 24 ezer euróba kerül. 

Vannak olyan szervezetek, mint például a KulturKonzepte, amelyek nem teljes alap- és mesterképzéseket hirdetnek, hanem tréningeket és workshopokat tartanak a kultúramenedzsment bizonyos területeiről, például kulturális szponzorációról, jogi kérdésekről. 

fotó: Christopher Mavrick

Katharina Pfennigstorf, a University of Music and Performing Arts Vienna Kulturális Menedzsment képzés vezetőjének tudomása szerint „jelenleg nincs ingyenes, kifejezetten kulturális menedzsmentre irányuló alap- vagy mesterképzés Ausztriában”. Hozzátette: „Németországban sokkal több ilyen képzés van, ami ingyenesen vagy jóval alacsonyabb áron elérhető, így gyakori, hogy a németül beszélő diákok Németországba is beadják a jelentkezésüket, és sikeres felvétel esetén az ár miatt inkább azt választják”. 

A felsorolt programok közül a University of Music and Performing Arts Vienna Kulturális menedzsment mesterképzése alakult meg elsőként nemcsak Ausztriában, hanem az egész kontinentális Európa területén is, 1976-ban. Az egyik alapító, Ernst Haeusserman, színházi rendező és professzor abból a diszkomfortérzésből indult ki, hogy „a kulturális intézményeket vagy olyan művészek vezetik, akik nem rendelkeznek a szükséges vezetési képességekkel, vagy olyan menedzserek, akik ipari-kereskedelmi vállalkozásokat is vezethetnének”. A cél olyan, jövőbeni kulturális menedzserek „kinevelése” volt, akik értenek majd a kulturális szektor működéséhez és a vezetéshez is. Haeusserman a megvalósításhoz Hertha Firnberg akkori szövetségi tudományos és kutatási miniszter támogatását élvezte. A szakot egy művészeti egyetemen indították, hogy folyamatos és közvetlen összeköttetésben legyen a művészettel.

Katharina Pfennigstorf (fotó: Lisa Lux)

Évente maximum huszonnégy diákot vesznek fel, és általában kétszeres a túljelentkezés. A hallgatók és jelentkezők között találunk külföldieket is, elsősorban Dél-Kelet-Európából, például Szerbiából és Horvátországból, de vannak svájciak és dél-tiroliak is, akik többnyire már évek óta Ausztriában élnek. A legtöbb ilyen képzéssel ellentétben itt a felvétel feltétele a legalább egyéves, releváns munkatapasztalat. Emiatt a jelentkezők motivációja is eltér a szokásostól: általában konkrét érdeklődéssel és kérdésekkel érkeznek, amelyek a munkatapasztalatuk során fogalmazódtak meg, és jobbak akarnak lenni abban, amivel már foglalkoznak; gyakran változás is beáll az életükben, például egy új munkalehetőség vagy karrierváltás. A munkatapasztalat elvárásával az egyetem azt szeretné elkerülni, hogy olyanok vegyenek részt a képzésben, akiknek csak elképzelésük van a kulturális szektorról, valós képük nincs arról, hogy ténylegesen milyen. Katharina szerint a legtöbben azért jönnek, mert az elsajátítható tudás erőssége, hogy nemcsak általánosságban, hanem a kulturális szektor kontextusában szól menedzsmentről. 

A képzés költségeit teljes mértékben a tandíjakból fedezik, például az oktatók bérét és a terembérlést – 1991 és 2000 között a tanórákat a schönbrunni kastély termeiben tartották. Magát az egyetemet, a University of Music and Performing Arts Viennát az állam tartja fenn. A forprofit szektor nem száll be sem a képzés programjába, sem a finanszírozásába. 

fotó: Igor Ripak

A hosszú évtizedek során a szektor fejlődésének, változásainak megfelelően rendszeresen frissítették a tantervet. Olyan releváns témák, mint az innováció a kreatív/kulturális iparban, a digitalizáció és a fenntarthatóság, nem szerepelnek külön tárgyként, de igyekeznek azokat integrálni a többi tantárgyba. A tananyag öt blokkra oszlik: üzleti adminisztráció, művészetelméleti tárgyak, soft skillek, releváns jogi vonatkozások, valamint projektmenedzsment művészeti áganként. Az alapvetően elméleti képzés 2017-ben kiegészült egy gyakorlati kurzussal, ahol egyénileg vagy csapatban egy igazi kulturális projektet valósítanak meg. A tárgyat olyan tanárok oktatják, akik az egyetem falain kívül kulturális projektmenedzserként dolgoznak. A tanári gárda tagjai elméleti és gyakorlati szakemberek, a kutatótól a crowdfunding (közösségi finanszírozás) specialistán át a művészeti igazgatóig. 

Ahogy Ausztriában általában, úgy a képzés részeként is megjelenik a művészet piaci jellege. A diákok többek között választhatják a Művészeti Vállalkozás (Arts Entrepreneurship) tantárgyat. Az egyetem 2015-ös kutatása szerint minden negyedik alumni forprofit szervezetben dolgozik. Mint Katharina Pfennigstorf mondja, van, aki saját vállalkozásba kezdett, például zenetanítással kapcsolatban, vagy saját ruhamárkát dobott piacra. „Ausztriában a kulturális szektor szerencsésnek mondható az állami támogatások tekintetében, ám, ha valaki további projektekre szeretne pénzt szerezni, fundraisinghez vagy szponzorokhoz fordul”. 

fotó: Igor Ripak

A 2015-ös kutatásban megkérdezett volt diákok közel háromnegyede maradt a kulturális szektorban. 65 százalékuk teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban volt, 28 százalékuk szabadúszó vagy magánvállalkozó, a maradék 7 százalék pedig nem dolgozott, többségük gyermekvállalás miatt. A munkavállalók 38 százaléka állami kulturális intézményben, 28 százaléka magántulajdonú nonprofit szervezetben, 10 százaléka kormányzati ügynökségnél, 24 százaléka forprofit szervezetben helyezkedett el. A megkérdezettek fele személyes kapcsolatok útján találta meg az állását.

Pfennigstorf úgy véli, a University of Music and Performing Arts Vienna név húzóerő, az egyetem élen jár Európában. A szak versenyképességében leginkább a kialakult network, a kapcsolati háló segít, illetve az elsajátítható képességek, például a magabiztos prezentálás. A többi hasonló, ausztriai képzéshez viszonyítva előnye lehet, hogy nem csak egy művészeti ágra és területre specializálódik, hanem a kulturális szektoron belül igyekszik körbejárni minden ág és folyamat alapösszefüggéseit. Az egyetem szakképzése az évtizedek során egyszerre vált stabillá, és haladt a kor gazdasági és művészeti változásaival. A diákok olyan elméleti és gyakorlati tudásra, valamint közösségre tehetnek szert, ami segít abban, hogy elhelyezkedjenek a kultúramenedzsment világában.

Nyitókép: Christopher Mavrick

Lásd még:

„Hídember”– A százéves a bécsi Collegium Hungaricum vezetőjével beszélgettünk

Ausztriában az energiaszektor adja a legtöbb pénzt a kultúrára – Az osztrák vállalatok negyvenhárom százaléka elkötelezett a kultúra szponzorálásában