„Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk”: Herman Ottó
– 2024. december 13-án nyílik a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös kiállítása
A tárlat Herman Ottó születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából tiszteleg a polihisztor munkássága előtt.
A kiállítás fókuszában a Néprajzi Múzeumban őrzött és a tudóshoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi emlék áll. Természetesen ekkora mennyiségű alapanyagot teljes egészében nem lehet bemutatni, ám a tárlat válogatása hűen tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. Az etnográfiai témákhoz kapcsolódnak politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.
Herman Ottó már a kutatás területének kibontakozásakor maradandót alkotott a néprajz világában. Megteremtette az anyagi kultúra tanulmányozásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Eleinte a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, majd beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, hogy közelebbről megismerje a pásztorkodás világát és a néprajzkutatás egyéb területeit. Sőt: munkája során Norvágiába is eljutott.
Fotó: Incze LászlóNála vált először hangsúlyossá az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítottak és alkalmaztak. Áttekintve a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, láthatjuk, hogy azok tekintélyes része sorozat. Jellemző volt rá, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot – ahogy ő emlegette: „egy sor”-t, „egy egész sor”-t – gyűjtött be, a különböző darabokból már a gyűjtés helyszínén az összeset meg akarta szerezni. Ezeken keresztül körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, mi volt számára érdekes, mit tartott érdemesnek a megőrizésre, múzeumban való elhelyezésre. Gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, fennmaradtak, jelenleg Néprajzi Múzeum archívumának részei. Naplóiba nemcsak írt, de rajzolt is, e grafikák láthatóak lesznek a kiállításon.
A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott – a „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa. Továbbá: a humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.
A kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végigkíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója, Lambrecht Kálmán is.
További információk ITT.
Nyitókép: Herman Ottó (forrás: Néprajzi Múzeum)
Lásd még:
A múzeum, ahol minden tárgy mögött egy-egy történet rejlik – Dr. Kemecsi Lajos főigazgató a Néprajzi Múzeum új korszakáról
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum – A múzeum fontos célja, hogy látogatóival megismertesse, más emberek, más korokban, más vidékeken hogyan éltek
Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei – Évezredeken átívelő kulináris szokásokat mutat be a Néprajzi Múzeum tárlata
Ottalvós buli a műtárgyak között – Éjszakázz a Néprajzi Múzeumban!
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
