Morcsányi Géza emlékére

Morcsányi Géza műfordító, dramaturg, szerkesztő, a Magvető Kiadó egykori igazgatója élete 71. évében 2023. január 4-én hunyt el. Az NFI streaming oldalán, a Filmión most – regisztráció után – ingyenesen megtekinthető Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Arany Medvével jutalmazott, Oscar-díjra jelölt, nagy sikerű filmje, amelynek férfi főszerepét Morcsányi Géza formálta meg.

Morcsányi Géza, Enyedi Ildikó és Borbély Alexandra

A szerelmi történetben két zárkózott ember az álmaiban szarvasként találkozik. Enyedi Ildikó a film férfi főszerepére Morcsányi Gézát, a magyar irodalmi élet meghatározó alakját kérte fel. „Soha életemben nem vágytam rá, hogy szerepeljek, (…) amikor Ildikó megkeresett, arról kezdtem beszélni neki, hogy bármennyire is büszke vagyok a szerzőinkre, bármennyire is határtalanul boldog vagyok a könyveik sikerétől, egy-egy jól sikerült felolvasástól, nyomasztanak már azok a fellépések, amelyeket a kiadó igazgatójaként abszolválnom kell, és igyekszem minden ilyen alkalommal a kollégáimat előtérbe tolni. Meg is ijedt, hogy ezek után talán nemet mondok, én azonban épp fordítva okoskodtam. Gondoltam, a forgatás nem fellépés, nincs közönség, amikor meg majd lesz, ott már nekem nem kell ott lennem. (…) Valószínűleg nagyon vágytam valami önfeledtségre” – nyilatkozta Morcsányi Géza a Könyves Magazinnak.

• Enyedi Ildikó: A film olyan, mint egy gyerek. Fel kell nevelni
  – interjú a Testről és lélekről apropóján (2017)

Fotó: AFP

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész Facebook-bejegyzése:

A fájdalomból félig felocsúdva olvasom a Morcsányi Géza haláláról szóló gyászhíreket. Filmfőszerep, színházi munkák, műfordítások, könyvkiadó vezetés. Az utóbbiról esik talán a legkevesebb szó, ami talán érthető: kívülállónak ezt a legnehezebb megfogni. Pedig Morcsányi Géza szerteágazó, művészeti áganként is jelentős életművében ez volt legfontosabb. Neki személyesen és hatásában is. Az ezredforduló környéki két évtized magyar irodalma teljesen másként alakult volna nélküle. Ha lesznek hazai irodalomtörténészek ötven év múlva is, akkor Magvető-korszakról vagy Morcsányi-időszakról fognak értekezéseket írni.
Talán ha húsz hozzá hasonló hatású, kánonteremtő vagy kánonőrző személy volt összesen a magyar irodalomban: Kazinczy Ferenc, Toldy Ferenc, Bajza József, Gyulai Pál, Kiss József, Osvát Ernő, Sárközi György vagy Réz Pál mellett vitathatatlanul ő volt az egyikük. Ezek az irodalmárok nagyon különbözőek voltak, mást csináltak és különbözően fogták fel a szerepüket – az viszont közös volt bennük, hogy semmi más nem érdekelte őket, mint a leírt betű, csak ennek alapján ítéltek. Tehetségeket fedeztek fel, életműveket gondoztak, alkotókra irányították generációk figyelmét. Olykor tévedtek is, de összességében irodalmi korszakot teremtettek. Hatásuk az ízlésükön, a kíváncsiságukon és az irodalom iránti olthatatlan rajongásukon alapult.
Egy irodalmi kánon nem csak művek összessége, hanem olvasási módoké is. Az 1990-es évek közepétől a 2010-es évek közepéig terjedő időszakban születő irodalmi műveket még sokáig fogjuk Morcsányi Géza szemüvegén keresztül olvasni. Az általa vezetett Magvető azért élte túl a rendszerváltást követő nehéz éveket, mert szilárdan hitt benne, hogy az irodalmi minőség és a piaci környezet összeegyeztethetőek. Több száz szerző több ezer művének impresszumában a minőség védjegyeként szerepel a neve. Ennek az elképesztő mennyiségű és minőségű munkának jelképes csúcspontja, ahogy a stockholmi díjátadóig vitte rajongásig szeretett szerzőjét. Kiadóként a saját jogán is ott állt az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díj átadásán: ez sem lett volna nélküle. Ahogy a mai középgeneráció meghatározó íróinak pályája is másként alakult volna.
Mindezt majd megírják még pontosabban is. Hatalmas életmű. Felmérhetetlen veszteség.

Nyitókép: Testről és lélekről, Borbély Alexandra és Morcsányi Géza (forrás: Filmio)