
Híd az üzlet és a művészet között
– Az Art is Business Perspektíva Mentorprogram 2025 résztvevőinek tapasztalatai – III. rész
A tavalyi sikerre való tekintettel idén tavasszal második alkalommal indítottuk el Perspektíva Mentorprogramunkat. Olyan, az előadó-művészet területén tevékenykedő szakemberek jelentkezését vártuk, akik stratégiai szinten gondolkodnak saját pályájukról, csapatuk vagy intézményük működéséről, de kapcsolatok és szakmai tudás hiányában nem haladnak előre. Megkértük az idei programban résztvevő szakembereket, számoljanak be tapasztalataikról. Cikksorozatunk harmadik részében Kókai-Nagy Tímea, Németh Flóra, és Noszek Péter gondolatait olvashatják.
Az Art is Business 2024 nyarán szervezte meg először az ország első üzleti és művészeti mentorprogramját, amelyet idén – az Equilor Wealth Office támogatásának köszönhetően – második alkalommal is meghirdetett.
A 2025-ös program során 29 vállalati vezető vállalta, hogy az előadó-művészeti szektor harminc szereplőjét támogatja szakmai tudásával, ezáltal is közelebb kerülve az adott előadó-művészeti közösséghez. Az április–június között zajló program során a mentoráltak három, workshop-jellegű oktatási alkalmon is részt vettek, hogy tovább mélyítsék tudásukat. Meczner Vera művészmenedzser az általános művészmenedzsment kérdéseire világított rá, Mondik Gábor, a Kreatív Európa Program - Kultúra alprogram vezetője és Isola Anna, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt tanácsadója az európai uniós pályázatok állapotáról és lehetőségeiről mesélt, Jávor Zsófia, a MÜPA PR-vezetője pedig az intézményi brand- és stratégiaépítés fontosságát és trükkjeit mutatta be a mentoráltaknak.
A program lezárultával megkértük a résztvevőket, számoljanak be tapasztalatikról. A válaszadást megkönnyítendő néhány kérdést is feltettünk, hogyha szeretnék, azok mentén foglalják össze élményeiket. A kérdések a következők voltak:
1. Miért, milyen céllal vágott bele a programba?
2. Mennyi időbe telt összecsiszolódni a mentorával/mentoráltjával, és hogyan teltek a közös alkalmak?
3. Hogyan hatott a szakmai- és magánéletére ez az időszak?
4. Hogyan látja a mentorával/mentoráltjával való kapcsolatot hosszú távon? Létrejött önök között olyan kapcsolat, amiért érdemes folytatni a közös gondolkodást?
A válaszokat több részben osztjuk meg olvasóinkkal, az idei mentorprogram korábbi beszámolóit ITT és ITT olvashatják.
Kókai-Nagy Tímea (forrás: Kókai-Nagy Tímea)
Kókai-Nagy Tímea, a Pro Progressione kommunikációs vezetője, mentorált
Mentora: Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátora
1. A Pro Progressione dinamikusan fejlődő és a működési struktúrájából fakadóan folyamatosan változó szervezet. Tevékenységünk rendkívül sokrétű, a jellemzően 2-4 éves projektek naponta állítanak újabb és újabb kihívások elé – nemcsak szervezeti vagy stratégiai, hanem kommunikációs szempontból is. Bár elsősorban a szervezet külső kommunikációjáért felelek, régóta érzem, hogy a belső működés minősége alapvetően befolyásolja a munkámat, illetve a szervezet külső megítélését is. Felelősséget érzek abban, hogy segítsem az együttműködés gördülékenységét, és hozzájáruljak a csapat összehangolt működéséhez.
Azért vágtam bele a programba, mert eddig nem láttam igazán működő megoldást arra, hogyan segíthetnék hatékonyan a szervezet fejlődésében a projektjeinkből és a partnerségeinkből származó eredményekkel és tapasztalatokkal, vagy miként lehetne azokat akár szélesebb körben, a közösség javára kamatoztatni. E kérdést szerettem volna alaposabban körüljárni.
2. Mentorommal, Gyöngyös Krisztával már a nyitóeseményen megtaláltuk a közös hangot: meglepően természetesen és gyorsan alakult ki a közvetlen kapcsolat. Az első alkalmak inkább kötetlen beszélgetések voltak, amelyek során azt a kapcsolódási pontot kerestük, ahol valóban érdemben tudunk együtt dolgozni.
Kezdetben klasszikus mentor–mentorált viszonyt képzeltem el, ahol a mentor irányítja a folyamatot, de szerencsére hamar kiderült, hogy ez sokkal inkább partneri együttműködés lesz. Két különböző háttérrel rendelkező szakember osztotta meg egymással a gondolatait, tapasztalatait. Bár nem volt szigorú menetrendünk, mégis határozott koncepciónk volt: a nyitottság és rugalmasság adta meg a közös munka alapját, ami így valóban inspirálóvá vált.
Kriszta végig rendkívül segítőkész volt – betekintést engedett a munkafolyamataikba, őszintén válaszolt minden kérdésemre. Meglepő és egyben megnyugtató volt felfedezni, hogy bár más területen dolgozunk, hasonló dilemmákkal, problémákkal találkozunk. Nagy értékkel bír, hogy külső, üzleti szemléletű nézőpontból kaptam visszajelzéseket: sokszor olyan dolgokra mutatott rá, amelyekre magamtól nem gondoltam volna. Kriszta ráadásul kiváló kérdéseket tett fel, és arra ösztönzött, hogy én is kérdezzek szakmai témában bármit – talán ez volt az egyik legnagyobb hozadéka a folyamatnak.
3. Úgy gondolom, a kulturális szektor egyik állandó kihívása munka és magánélet közötti egyensúly megtartása. A területen dolgozva különösen fontos, hogy időnként leállíthassuk a folyamatokat, és hagyjuk megérni a gondolatokat – ami a stratégiai tervezés szempontjából is elengedhetetlen.
Különösen hasznos volt a programban, hogy minden találkozásunk végén közösen tűztük ki a következő alkalom időpontját, ami egyszerre adott külső motivációt, hogy haladjak előre, ugyanakkor időt is biztosított az elmélyülésre és a korábban hallottak átgondolásra. Ez a ritmus segített abban, hogy tudatosabban foglalkozzam a belső szervezeti kérdésekkel, és ne csak a napi teendők szintjén kezeljem őket.
4. Kriszta nemcsak szakmailag, hanem emberileg is példakép számomra – a munkához és a kollégáihoz való hozzáállása különösen inspiráló. A közös munka számomra elsősorban szemléletformáló élmény volt: segített rendszerezni a program kezdetén hozott gondolataimat, ugyanakkor új ötletekkel, bevált gyakorlatokkal is gazdagított.
A kommunikáció területén ritkán lehet kijelenteni, hogy „készen vagyunk” – mindig van mit fejleszteni, mindig van új kérdés, amit érdemes körüljárni. Éppen ezért úgy látom, hogy számomra Kriszta támogatása a jövőben is értékes lenne, ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy én is hasznos lehetek számára, és remélem, ez a program után sem lesz másképp. Abban biztos vagyok, hogy folytatjuk a közös munkát – a formáját majd közösen alakítjuk ki.
Németh Flóra (forrás: Németh Flóra)
Németh Flóra, a Magyar Telekom PR-szakmai vezetője, mentor
Mentoráltja: Németh Gábor, az Anima Musicae Kamarazenekar hegedűművésze
1. Hiszek az üzleti és kulturális terület együttműködésében, mert látom, tapasztalom: nélkülözhetetlen hatással van egymásra a két szféra. Éppen ezért minden lehetőséget szeretnék megragadni, hogy e kapcsolatot erősítsem, ezért vállaltam második alkalommal is a mentorálást. A művészeti szektor szereplői nemcsak kulturális, hanem társadalmi szinten is szemléletformáló erővel bírnak, és ehhez egyre nagyobb szükségük van tudatos márkaépítésre, PR-szemléletre és stratégiai gondolkodásra. Ezen a területen igyekeztem Németh Gábor hegedűművész és az Animae Zenekar segítségére lenni.
Németh Gábor és Németh Flóra (forrás: Németh Flóra)
2. Meglepően gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Gáborban óriási a tettvágy, nyitott és rengeteg ötlete van – ez hihetetlenül inspiráló volt. A közös munkánk során leginkább a zenekar pozícionálásán dolgoztunk, valamint igyekeztem összekötni őket olyan zeneipari szereplőkkel – menedzserekkel, szakértőkkel –, akikkel értékes tapasztalatokat tudtak cserélni. Részt vehettem egy próbán is, lenyűgöző és különleges élmény volt testközelből látni a koncert létrehozatala mögött álló alkotófolyamatot. Gyerekkoromban csellóművésznek készültem, Kodály-módszerrel tanultam zenét, énekkarba és zenekarba jártam. Számomra ez a mentorálás nemcsak egy branding-feladat volt, hanem egyfajta újrakapcsolódás is a zenei élethez, a zenekari közösségi működéshez és a gyerekkori álmaimhoz.
Próbál az Anima Musicae Kamarazenekar (forrás: Németh Flóra)
3. A klasszikus zenéhez való kapcsolódás személyesen is gyógyító erővel bírt, egyfajta érzelmi újratöltődésként tekintek rá. A zenei nevelés emberformáló. Leendő anyukaként szeretném, hogy a kisfiam is megismerje ezt a csodás világot. A közös munka emlékeztetett arra is, mennyire fontos, hogy az alkotást, a kreatív energiát bátran engedjük az életünkbe, akkor is, ha nem színpadra készülünk, ha a számok, az üzleti teljesítmény világában élünk. Szakmailag pedig megerősített abban, hogy a branding és a stratégiai gondolkodás nemcsak termékekről, hanem emberekről, történetekről, értékekről szól, és a művészeti világban éppolyan fontos a jelentősége, mint a forprofit szektorban.
4. Gábor nyitottsága, alázata és szenvedélye olyan alapot teremtett, amely mentén bármikor újra kapcsolódhatunk. A közös gondolkodásunk biztosan nem zárul le a programmal, már dolgozunk egy nagyszerű őszi projekt megvalósításán!
Noszek Péter (forrás: Noszek Péter)
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, mentor
Mentoráltja: Krett Dávid, a Ferencvárosi Művelődési Központ intézményi és vállalati kapcsolatokért felelős menedzsere
1. Az utóbbi években egyre inkább rájöttem, hogy amit karrierem során kaptam, azt a lehető leghatékonyabban kell visszaadnom a következő generációknak. Ezért több szervezetnél, más-más szinten dolgozó, karrierjük különböző fázisában dolgozó vezetőt mentorálok. Személy szerint nagyon érdekel a művészet, ezen belül is a kortárs képzőművészet, így találkoztam az Art is Business Egyesülettel. Amikor Balogh Máté megkeresett a mentorálással kapcsolatban, azonnal igent mondtam, egyrészt azért, mert a felkérés találkozott a szakmai hitvallásommal, másrészt pedig egy általam kedvelt területtel is, amiről szerettem volna többet megtudni.
2. A program terveinek megfelelően alakítottuk a közös alkalmakat, Dáviddal az irodámban találkoztunk. Mindig pontosan érkezett, komolyan készült a beszélgetésekre. Eleinte sokszor nézte az óráját, mert érezhetően tartott attól, hogy kifut az időből. Számos kérdése volt, de természetesen elkalandoztunk más irányokba is. A beszélgetések során egyre inkább rájött, hogy annyi időt töltünk mentorálással, amennyire szükség van – onnantól már nem volt időnyomás alatt. Azt gondolom, sikerült egy hullámhosszra kerülnünk és remélem, meglátásaim segítik őt a munkájában.
3. Elég jól szervezett embernek tartom magam, a munka melletti egyéb tevékenységeimet is előre tervezem. A Dáviddal való közös munka alatt, még másik három programban is mentoráltam. Mivel ezzel előre kalkuláltam, időbeosztás szempontjából nem befolyásolta sem a szakmai munkámat, sem a magánéletemet. Ugyanakkor – ami célom is volt – Dávidon keresztül megismerhettem egy számomra új területet és ezzel magam is tanulhattam.
4. Már az első találkozásunkkor jeleztem Dávidnak, hogy számomra egy mentorprogram csak a kezdet: ha valakinek szüksége van a tanácsomra, vagy ha csak egyszerűen meg akar osztani valamit, akkor bármikor kereshet, szívesen maradok kapcsolatban.
Nyitókép: A Perspektíva Mentorprogram 2025 résztvevői a Lóvasúton tartott nyitóeseményünkön (fotó: Pixolar Photography)
Lásd még:
Szemléletváltással a fenntartható művészeti pályáért – Az Art is Business Perspektíva Mentorprogram 2025 résztvevőinek tapasztalatai – I. rész
Üzleti gondolkodás, művészi látásmód – Az Art is Business Perspektíva Mentorprogram 2025 résztvevőinek tapasztalatai – II. rész
A kultúra támogatása maradandó érték – Interjú Dobó Istvánnal, az Equilor Wealth Office igazgatójával
„Tanuljunk egymástól!” – Beszélgetés Perjési Péterrel, az Intelligent Power Solutions Kft. tulajdonosával, az Art is Business Perspektíva programjának mentorával
Értékmentés a kapcsolódások jegyében: Közép-Európa Táncszínház – Interjú Gerlits Rékával és dr. Váczi Lászlóval
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!