Rekordszámú szerzői jogdíj és új dal

Az Artisjus 2024-ben több mint 13,5 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek, ami reálértékben elérte a pandémia előtti szintet. A teljes összeg minden korábbinál nagyobb része járt a magyar szerzőknek. A globális trendeknek megfelelően rekordot döntött a bejelentett új művek száma, továbbá az új regisztrált szerzőké is.

A tavaly kifizetett összeg 13 százalékkal több, mint 2023-ban. Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis 1,5 százalék híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével.

Forrás: Artisjus

A jogdíj minden korábbinál nagyobb arányban magyar szerzőknek jutott

A teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5 százaléka jutott a magyar zenékre, és 42,5 százaléka külföldi dalokra. A korábbi, nagyjából egyenlő aranyú megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music, stb.) jogdíjainak kifizetését. Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.

A magyar–külföldi arány eltolódásához a rádiós játszások is hozzájárulnak. 2024-ben az előző évhez képest 7 százalékkal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Ez volt az első teljes olyan év, amikor az MR2 Petőfi Rádió csak magyar dalokat játszott. A 2024-es rádiós játszások a 2025-ben felosztott jogdíjakban éreztetik majd hatásukat.

Forrás: Artisjus

Tovább bővült a jogdíjban részesülők száma, de ez leginkább a jogdíjpiramis alján látszik

A jogdíjban részesülő szerzők száma folyamatosan nő, 2024-ben először haladta meg a húszezret: 20 735-en kaptak jogdíjat. Ez másfélszerese annak, ahányan öt évvel korábban, 2019-ben jogdíjban részesültek.

A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a kifizetett összegek alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Kimagasló jogdíjakat olyan szerzők kapnak, akik mögött már komoly életmű áll, sok, gyakran elhangzó dallal. Ezért nem meglepő, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint 2 százalékát jogdíjként megkereső szerzők száma 11 százalékkal nőtt.

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.

A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát – nagysága lényegében nem változott: 2063 szerzőt sorolhatunk ide. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.

Forrás: Artisjus

Rekordszámú új mű született, a negyedük popdal

2024-ben 1501 új zeneszerző, dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban emelkedik a fiatalok száma: az új szerzők 13%-a 20 év alatti. A legtöbben (kb. 40%) még mindig 20 és 30 éves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan 20% körül mozog.

Az Artisjushoz bejelentett új művek száma 26 284-re nőtt. A pandémia alatt a friss szerzemények száma jelentősen megugrott, majd a következő években visszaesett, de még mindig a világjárvány előtti szint fölött maradt. Ez a több mint 26 ezer dal viszont nemcsak az előző évi mértéket haladja meg 27 százalékkal, hanem a 2020-ast is 14 százalékkal. Mindez illeszkedik a globális trendbe: egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.

A műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25 százalékkal), de jelentős még a rock/metal (21 százalék), az electro / dance (14 százalék), az instrumentális / klasszikus (11 százalék) és a hiphop (10 százalék) aránya.

Forrás: Artisjus

Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. A művek számának 27 százalékos növekedésénél is nagyobb mértékben, 37 százalékkal, vagyis 16 401-re emelkedett az egyszerzős művek száma. Ezen belül is jelentősebben nőtt az egyszerzős szöveges dalok száma (+43 százalék), mint az instrumentális zenéké (+33 százalék). Az egy dalra jutó szerzők átlagos száma úgy maradhatott állandó, hogy közben a sokszerzős művekből is jóval több lett. Például: több mint 1200 dal született, aminek legalább öt szerzője volt (+21 százalék 2023-hoz képest).

Az továbbra is igaz, hogy a sikeres dalok között jóval több a kollaboráció. A rádiókban legtöbbet játszott 30 dal közül egy-egyre átlagolva 2,8 szerző jutott. A korábbi évekhez hasonlóan az online sikerek még inkább több szerző munkái: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalokra átlagban 4-4 szerző jutott; a top 30-ban mindössze egy dalnak volt egyetlen szerzője. 

A nyitókép illusztráció, forrása a Pixabay.

Lásd még:

Néhány év alatt tízmilliárd eurónyi kár – Ekkora veszteséget okozhat a zenei alkotóknak a mesterséges intelligencia egy friss tanulmány szerint

Európában tovább nőttek a beszedett jogdíjak –  Összesen 12,1 milliárd euró jogdíjat szedett be tavaly 116 országban 255 közös jogkezelő.

Majomszelfi és bajszos Mona Lisa – Legeza Dénessel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) főosztályvezetőjével beszélgettünk.