„Szinte nincs olyan témakör, amelyhez ne készült volna diafilm‟

Az MDV alapításának 70. évfordulója alkalmából nyílik január 12-én a Klebelsberg Kultúrkúriában az Irodalom diafilmeken – 70 mű 70 képben című kiállítás, amelyen harminc alkotó diafilm-illusztrációi lesznek láthatók. Január 20-án a kiállításhoz kapcsolódóan rendezik a Diafilmek délutánját, amelyen meseelődás és vetítés várja a közönséget.

A Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője, Lendvai Gabriella felidézte, hogy a megnövekedett igények kielégítésére alapította a Népművelési Minisztérium 1954-ben a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot (MDV), amely már saját szerkesztőséggel, nyomdával és laboratóriummal rendelkezett. Így a felnőtteknek szóló ismeretterjesztő kiadványok mellett elindult a szalagos mesediafilmek nagyarányú gyártása. Szinte nincs olyan témakör, amelyhez ne készült volna diafilm. A diafilmvetítés hagyománya 2022-ben bekerült az Ágazati Értéktárba.

A rajzok eredeti változatait – mintegy 5400 darabot – az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi. A jubileum alkalmából vetítéssorozat indul január 14-én az Art+ Cinema moziban, ahol december 8-ig havonta öt régi és különleges filmet láthat a közönség. A Nemzeti Filmintézettel (NFI) együttműködésben az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonon a hetvenéves diafilm is fókuszba kerül: szakmai előadásokat tartanak a diafilm történetéről és vetítéseket ismert színészek közreműködésével. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra is készülnek diafilmes programokkal szeptember 26. és 29. között a Millenáris Parkban.

November elején jelenik a DIAkönyv – A magyar diafilmgyártás története című kötet. A könyv – amely felhasználja Bíró Ferenc diafilmgyűjtő A festett üveglemeztől a diavideóig című munkáját és magángyűjteményének anyagát – betekintést nyújt a diavetítés történetébe, a nagyipari gyártás kezdeteibe, számba veszi a korabeli kiadványok tematikáját és jellegzetes darabjait, képekkel illusztrálva és sok érdekeséggel kiegészítve. Emellett már elérhető a Diafilm-emlékcsomag, amelyek a diavetítés kezdeteihez kötődő meséket tartalmaznak: a csomagban Kacor király (1954), Szűcs Dani álma (1955), A kis dobos (1957) és a Jancsi és Juliska mézeskalácsházikója (1961) című mesék szerepelnek, utóbbi Macskássy Gyula rajzaival.


A vállalat fennmaradása miatt megmaradt és bemutatható korabeli kiadványok több mint fél évszázados távlatból nézve történelmi jelentőségűek: korrajzot adnak politikáról, gazdaságról és a korabeli gondolkodásról. A diavetítés az olvasás megszerettetésének egyik legjobb eszköze. A mesék, történetek szalagos diafilmre való átültetése elsősorban a kelet-európai régióban terjedt el, szinte minden országban volt diafilm- és diavetítőgyártás. A modern technikai eszközök megjelenésével azonban ezek sorra megszűntek, egyedül Magyarországon maradt meg, ahol az MDV 1994-es privatizálása után megindult a műfaj újjászületése. A rendszerváltás után alábbhagyott a diafilm iránti érdeklődés, az igazi áttörést Bartos Erika Bogyó és Babóca mesesorozatának első diafilmes adaptációja hozta meg 2004-ben, amit számos más kortárs mese követett. Napjainkban évente 220 ezer diafilmet vásárolnak, évente öt-hat új diafilmmel bővül a kínálat, a 320 címből álló választék húsz százaléka ma már az utóbbi tizenöt évben készült. Például a Kufli mesék, Berg Judit, Lackfi János, Tamás Zsuzsa, Varró Dani és más szerzők művei elevenednek meg a diafilmeken.

Lásd még:

Dokumentumfilmet készítenek Szenes Hannáról

Nyitókép: jelenet a Vackor című diafilmből (forrás: diafilm.hu)

A képek forrása a diafilm.hu