Több mint színház: közösség és értékrend
– Interjú Sipos Szilviával, a Katona József Színház Pártolói Körének képviselőjével
A kultúra pártolása nemcsak elkötelezettség, hanem értékteremtés is. A Katona József Színház támogatói nem csupán anyagi támaszt nyújtanak, hanem értékközösséget is alkotnak. E közösség szíve a színház iránti mély elhivatottságon alapuló Pártolói Kör. Sipos Szilvia kiemelt ügyfélkapcsolati képviselőként mindennapi munkájával, személyre szabott figyelemmel, közvetlen jelenléttel és sokszor láthatatlan, ám annál jelentősebb gondoskodással ápolja e kapcsolatokat.
Hogyan alakult a Katona Pártolói Köre, és miként formálódott az évek során? Milyen szerepet tölt be a színház életében – anyagi, közösségi és szellemi értelemben?
A Katona Pártolói Körének története egészen a színház korai időszakáig nyúlik vissza. Mindig is létezett egy elkötelezett törzsközönség, amelyet részben az formált, hogy Zsámbéki Gábor nem vezette be a bérletrendszert. A nézők így minden alkalommal tudatosan választhattak előadást, ám kellett egy keret, ami megtartja a legelhivatottabbakat, jegyelővételi jogot és kedvezményeket biztosít – ez lett a Pártoló tagság. Az évek során a rendszer folyamatosan bővült: 2011-ben született meg a Támogatói és Mecénási szint, majd 2018-ben jött a Mecénás+. Minden évben közösen gondolkodunk azon, hogyan lehetne a programokat még élménydúsabbá és személyesebbé tenni, hogy azzal a színház és a támogatók is nyerjenek. A Pártolói Kör nem pusztán anyagi támogatást jelent. A legfontosabb értéket a közösség adja: a törzsközönség. Ők egész évben velünk vannak, figyelik és követik a programokat, jegyeket vásárolnak, és szeretettel kísérik a színház életét. A kör valóban baráti jellege tartja össze a Katona közösségét. A tagok elkötelezettsége megható: a programajánlónkra szinte azonnal reagálnak, a meghirdetett előadásokra az első lehetséges pillanatban megváltják a jegyeiket, és egyre többen vesznek részt a számukra szervezett eseményeken is.
Évadzáró Esemény a Mecénás kör tagjaival 2024 júniusában (forrás: Sipos Szilvia)
Hogyan épül fel a Pártolói Körrel végzett munkája?
Általában minden hónap tizedikéig elküldöm az aktuális műsorunkat a kiemelt támogató tagjainknak. Abból értesülnek a színház műsoráról és az esedékes, számukra szervezett exkluzív programokról – ezek alapján elővételben vásárolhatnak és foglalhatnak jegyeket. Ilyenkor mindig rengetegen megkeresnek. Bár a jegyfoglalás online is elérhető, sokan mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy én intézzem nekik – talán mert személyesebbnek, biztosabbnak érzik így. Az elővételi időszakon túl is folyamatos a kapcsolattartás. Gyakran segítek különleges kérésekben is: például, ha valaki a gyermeke iskolai csoportjának, baráti, munkahelyi közösségének szeretne színházi élményt szervezni, vagy a váratlanul felszabadult estéjét kívánja nálunk eltölteni.
Mecénásainknak, támogatóinknak minden bemutató után zárt körű ankétot tartunk, amelyre az előadás alkotóival – általában a rendezővel – egyeztetve szakértőt hívunk, aki előadást tart a darabhoz kapcsolódó témában. Legutóbb, a Chicago bemutatója után A dal története Dowlandtól Beyoncéig címmel tartott előadást Dinyés Dániel zeneszerző, karmester.
Minden évadban több színházon kívüli eseményt is szervezünk, például közös múzeumlátogatást, városi sétákat. Mivel a Pártolói Kör-tagság egy szezonra szól, az évad második felében, május elején már indulnak a hírlevelek és a kommunikációs kampányok, amelyek a megújításra, esetleges szintlépésre építenek. A cél ilyenkor kettős: megtartani a régi tagokat és bevonni újakat. Tíz évvel ezelőtt, amikor a Katonába kerültem, a Támogatói Kör nyolcvan-száz fő körül mozgott, a mecénások száma nagyjából húsz volt. A Mecénás+ tagságot a 2018/19-es évadban vezettük be, és nagyon megható volt, hogy a mecénásaink közül többen már a bejelentést követően ezt a tagságot választották. Azóta látványosan megerősödött a teljes közösségünk, mára több száz elkötelezett tagot számlálunk.
Jelenet a 2025 decemberében bemutatott Chicago című darabból (forrás: Katona József Színház)
Milyen típusú kapcsolattartásra, figyelemre van szükség ebben a közösségben?
Igyekszem követni a tagok személyes igényeit – erre nagy hangsúlyt fektetek. Figyelemmel kísérem, kinek érettségizik a gyermeke, ki van épp lakásfelújítás közepén, ki jár valamilyen egyéb, fontos életszakaszában. Mindig próbálok ezekre reagálni: érdeklődöm, visszakérdezek, megjegyzem a részleteket, amelyek mentén empatikusan, odafigyelve kapcsolódom hozzájuk. Ez azért is lényeges, mert az évek során már-már baráti viszony alakult ki a tagokkal. Ha a mecénás külföldre is elkísér bennünket egy-egy vendégjáték alkalmával, vagy jubileumi koccintáson, ankéton vesz részt, tovább erősíti ezt a kapcsolatot társulati szinten is.
A Pártolói Kör a legelkötelezettebb nézők közössége – elővásárlási és kedvezményes jegyvásárlási lehetőséggel, egyedi programokon, ankétokon, próbákon, évadzáró fogadásokon, zárt körű közönségtalálkozókon, jubileumi koccintásokon való részvétellel. A Támogatói Program vállalatokat céloz meg, cserébe történő logómegjelenést biztosít a színház honlapján, médiafelületein, kuponkedvezményeket, díjmentes színházjegyeket, csapatépítő workshopokat, kulisszajárásokat kínál, évi kétmillió forint ellenében. A Kiemelt Támogatói Program hasonló, de magasabb szintű, évi négymillió forint donációt jelent, számos előny mellett logómegjelenéssel az évadban bemutatott premierek színlapjain, évi egy alkalommal zárt körű színházi előadással. A Vállalati Mecénás Program hatmillió forint ellenében többek között évadzáró eseményeken, zárt körű színházi előadásokon való részvételt jelent, a Kiemelt Vállalati Mecénás Program pedig tízmillió forint feletti ellenértékben többek között a színházban tartott vállalati rendezvények szervezését, külföldi vendégelőadásokon, a Szépművészeti Múzeum zárt körű tárlatvezetésein, valamint a Hosszúlépés városi sétáin való részvételt kínál. Összességében minden együttműködési forma a minőségi időtöltést, a progresszív szellemiséget, a sikertörténet kollektív alakítását kínálja azoknak, akik csatlakoznak a Katona nagy családjához, legyen szó mecénásokról, támogatókról vagy pártoló tagokról. |
„2023 februárjában torinói vendégjátékra utaztunk a Mecénás kör egyes tagjaival a Hedda Gabler című előadásra ” (forrás: Sipos Szilvia)Tapasztalatai szerint mi érinti meg, vonja be a tagokat a színház életébe?
A legnagyobb hatást mindig a társulattal történő személyes találkozások váltják ki. Mélyíti a kötődést, ha a nézők nem csupán a színpadon látják a művészeket, hanem megismerhetik őket, beszélgethetnek velük. De a legfontosabb talán a büszkeség és az összetartozás érzése, amely a Katona közösségéhez kapcsolja őket. Sokszor hallom, hogy úgy érzik, mintha maguk is a társulat tagjai lennének. A leveleimet mindig így kezdem: „Kedves Barátunk”, mert ez nem pusztán megszólítás, hanem az egész közösségünk lényegét fejezi ki: a kölcsönös figyelmet, a bizalmat és az emberi kapcsolatok értékét. A tagok számára tehát a legerősebb motiváció a közelség élménye – a valós, személyes kapcsolódás az alkotókhoz, a társulathoz és a közösséghez.
A Pártolói Kör tagjai egyszerre szeretnék támogatni a művészetet, élvezni a tagság nyújtotta előnyöket, és elköteleződni a színház mellett. Akik minket támogatnak, részesei akarnak lenni a színház életének, a közösségnek, a kreatív folyamatnak. Ezért igyekszünk mindig pluszélményeket adni, hogy a támogatás és a részvétel valódi értéket teremtsen mindenki számára.
Nem egyszer hétvégéket, estéket, ünnepnapokat kell munkával töltenie. Azt képzelem, mindezt csak úgy lehet hosszú távon csinálni, ha hivatásnak tekinti a munkáját. Honnan ered az a mély elkötelezettség, ami a színházhoz köti?
Már diákként láttam szinte minden előadást a Katonában, Zsámbéki-, Székely- és Ascher-rendezéseken nőttem fel. A Katonába kerülve azonnal éreztem, hogy otthon vagyok, megtaláltam az identitásomat. A belépéskor eldöntöttem: minden nap azon leszek, hogy a színház telt házzal működjön, és minden emberhez eljuttassam az élményt, amit az előadásaink jelentenek. Az, hogy sokszor hétvégéket, estéket, ünnepnapokat is a munkának szentelek, természetesen időnként okoz kihívásokat, de a jelenlét, a figyelem, a kapcsolat a nézőkkel és a művészekkel erősíti a hivatástudatomat.
Az elmúlt években sokat változott a kultúrafinanszírozás terepe. Mit tapasztal: nőtt-e az igény arra, hogy a magánszemélyek és a kisebb cégek is tudatos kultúratámogatókká váljanak?
Igen, ez az igény az elmúlt években jelentősen növekedett, különösen az idei évadban. A vállalatok és magánszemélyek egyre gyakrabban érzik úgy, hogy a kultúra, a színház támogatása nem csupán gesztus, hanem felelősségteljes döntés. Korábban gyakran kellett személyesen, „hideg hívásokkal” megszólítani a cégeket: bemutatni a programot, elvinni az évadkönyvet, meghívni őket előadásokra. Ma viszont egyre több olyan felsővezetővel állunk kapcsolatban, aki elkötelezetten hisz a kultúrában, és tudatosan keres módot arra, hogy a vállalata támogassa a színházat. Érezhető, hogy a felelősségvállalás ma már nem kizárólag az államra vagy a fenntartóra hárul, hanem sokak számára személyes ügy. A támogatás így nem alamizsna, hanem tudatos, apró gesztusokból álló, folyamatos kötelezettség, amit mi igyekszünk minden formában meghálálni: figyelemmel és minőségi közösségi élményekkel.
Amíg az alkotók próbálnak, a támotatói kör tagjai közös vacsorán vesznek részt egy hangulatos trattoriában, 2023-ban Torinóban (forrás: Sipos Szilvia)Van arról tapasztalata, hogy a Támogatói Kör tagjai a színházon kívül is közösséget alkotnak?
Abszolút, és ez az egyik legszebb része a munkámnak. Gyakran szövődnek barátságok, amelyek túlnyúlnak a Pártolói Kör keretein: közös programokat szerveznek, vacsorázni járnak, sőt, olykor saját tevékenységeiket is behozzák a közösségbe. A tagok között, akiknek hasonlóak a kulturális igényeik, az érdeklődésük, erős kötelék alakulhat ki. Ez nem pusztán jó érzést ad, de minőségi időtöltést is biztosít, hiszen közösen élnek át, beszélnek meg előadásokat, így valójában maguk is részt vesznek a színház- és kultúrateremtésben.
A Katona sokak számára nemcsak színház, hanem értékrend is. Ön szerint mi köti a támogatókat a „márkához”?
Azt hiszem, a Katona támogatóit elsősorban a gondolkodó attitűd köti össze. A színház minden előadásával arra törekszik, hogy alaposan foglalkozzon az emberi és társadalmi kérdésekkel: az alkotók nem elégednek meg a felszínes ábrázolással, hanem mindig mélyre ásnak. A nézők ezt már el is várják, szeretik az elemző, elgondolkodtató, katarzist nyújtó előadásokat, és értékelik, hogy a Katona nem fél a komplex témáktól. Így a teátrum nem csupán szórakoztat, hanem közösségi és intellektuális élményt is nyújt, és a támogatókat ez a szellemiség köti hozzá. Hiszem, hogy a Katona nemcsak színház, hanem egyfajta értékrend és gondolkodásmód megtestesítője.
Mit tart a legfontosabbnak a munkájában? Mi adja a szépségét, a kihívását?
A legnagyobb szépsége és kihívása az, hogy folyamatosan adunk és kapunk. A munkám során nemcsak szervezést és kapcsolattartást végzek, hanem ezzel együtt a kitartásomat és a figyelmemet is adom. Még a legapróbb részleteken is sokat töprengek: hogyan lehetne valamit jobban csinálni, hogyan teremthetünk még tartalmasabb élményt a közösségünknek? Szinte rettegek, nehogy elrontsak egy jegyfoglalást vagy elfeledkezzek valamiről, és ha hibázom, sokáig rágódom rajta. De a közösség ereje és az előadások élménye valamiféle csodát nyújt: elfeledtetik a hétköznapok fáradalmait, feltöltenek energiával, hiszen mindebben kicsit én is benne vagyok. Legalábbis így képzelem. Ezt nem lehet megúszósan csinálni. Ez számomra hivatás. Szolgálat.
Nyitókép: Sipos Szilvia (forrás: Katona József Színház)
Lásd még:
Katonadolog – A budapesti Katona József Színház vállalati mecénásprogramja
A legjobb együttműködések a közös pillanatokból születnek – Beszélgetés Varga Zsófiával, a Danubia Zenekar partnerkapcsolati menedzserével
„Az ország legboldogabb családja” – Beszélgetés Deák Zsuzsannával, a Budapesti Fesztiválzenekar forrásteremtési vezetőjével
„Itt valóban kiszakadhatunk a valóságból” – Beszélgetés Gyüdi Melittával, a Magyar Állami Operaház protokollfőnökével
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.
