A legjobb együttműködések a közös pillanatokból születnek

A több mint harmincéves Danubia Zenekar – Hámori Máté művészeti vezető irányításával – különleges és folyton megújuló programjaival, ifjúsági és szociális projektjeivel az egyik legkarakteresebb hazai művészeti együttessé vált. Számos cégeket megszólító programot is kínálnak, többek között csapatépítő tréninget és MaesteroMind vezetőképzés-workshopot tartanak, amelyek során a résztvevők a zenekart vezényelve, vagy akár saját együttest alkotva tapasztalhatnak meg semmihez sem fogható közösségi élményt. Varga Zsófia partnerkapcsolati menedzserrel beszélgettünk. 

Milyen feladatok tartoznak a munkakörébe?

Sokféle feladatot takar a cím. Foglalkozom többek között hűségprogrammal is, amely elsődleges célja, hogy honoráljuk a nézői lojalitást, és az állandó hallgatóságunk közösségben érezhesse magát. A másodlagos cél, hogy a hűségprogramosok támogatókká váljanak. Dolgozom természetesen céges partnerekkel is. Arra törekszem, hogy megtaláljuk a mindkét fél számára értékes együttműködési lehetőségeket, vagyis céljainkhoz, missziónkhoz illeszkedő, valódi alapokra épülő kapcsolatokat keresünk, építünk.

Hogyan találkozik a kulturális misszió és a szponzoráció a zenekar életében?

A szívügyeinkhez, a társadalmi célú projektjeinkhez szinte állandóan támogatókat keresünk, ugyanis ezek esetében nem csak arról van szó, hogy valaki pénzügyileg támogatja a zenekart, hanem együtt is gondolkodunk a közös ügy mentén. A partnerek nem egyszerűen „külső támogatók” – részesei a zenekar által képviselt értékrendnek. A tartalmas együttműködéshez remek kiindulópont, ha az adott cég számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, az oktatás, a fiatalok művészethez való hozzáférésének, lehetőségeinek kiszélesítése.

Milyen különbséget lát a szponzoráció és a magántámogatás között?

A szponzoráció alapvetően üzleti megállapodás világos elvárásokkal, mérhető eredményekkel, láthatósággal, PR-értékkel. A magántámogatás személyesebb indíttatású kezdeményezés, gyakran érzelmi kötődés áll a háttérben, a mecénás hisz abban, amit csinálunk, vagy egyszerűen „csak” szereti a zenekart. A szponzorációban megjelenik kölcsönösség: adunk is, kapunk is. A mecenatúra esetében a támogatás nem ennyire kétoldalú, inkább ajándék jellegű, az ebben szerepet vállaló cégek, magánemberek általában egy-egy projekt kiemelt részét segítik, nem kérnek láthatóságot. Nekünk persze fontos, hogy az adományozók érezzék: különlegesek a számunkra.

Varga Zsófia (fotó: Fábián Gábor)

Hogyan találja meg a magántámogatásra nyitott személyeket?

Ez érzékeny folyamat. Nincs rá egyértelmű recept, de talán a személyes kapcsolatok, a figyelem és a hosszú távú építkezés a kulcsa. Nem arról van szó, hogy valakit támogatási kéréssel „környékezek meg”: sokkal inkább kapcsolatépítési folyamatról beszélhetünk, amelyben először a bizalom, az érdeklődés születik meg, ebből alakul minden más. Akik hosszabb ideje követik a zenekart, járnak a koncertjeinkre, azokban egy idő után már valamilyen belső elhivatottság munkál – mecénásokként szeretnének támogatni minket. Amennyiben az elköteleződés pillanatában jelen vagyok, figyelek rájuk, lehetőség nyílik elmélyíteni az új kapcsolódást. Ehhez azonban idő kell, érzékenység és hitelesség. 

Mit jelent mindez a napi munkájában?

A feladataim nagy része a kapcsolattartásról, a gondoskodásról, a figyelemről szól. Mindezek sokszor apróságok: személyre szabott meghívók, köszönőlevelek, telefonhívás egy-egy koncert után. A személyes jelenlét, a gesztusok gyakran többet jelentenek, mint bármilyen profi prezentáció. Természetes, hogy ha már közös útra léptünk a partnerünkkel, a kommunikáció is professzionális legyen. Fontos számomra, hogy akik mellénk állnak, érezzék: valódi a kapcsolatunk. Hogy nem csak „használjuk” őket egy-egy kampányban, hanem számítanak, értékesek számunkra.

Figyelem azt is, hogy egy-egy projektünkhöz mely cég illik a leginkább, az illetőkkel igyekszem partneri viszonyt kiépíteni, legyenek étel-vagy italszolgáltatók, márkák, esetleg alternatív helyszínek. Partnerkapcsolatokat teljesen új „termék” létrehozásával is kialakíthatunk. Például egy új koncert, projekt, sorozat támogatásához csatlakozva bárki hozzájárulhat a közösség és a társadalom szolgálatához és fejlődéséhez.

Milyen egyéb területeket érint a munkája?

Mint említettem, a vállalati partnerekkel való kapcsolattartás nem csupán arról szól, hogy „eladunk” nekik valamit, bár az együttműködésünk gyakran „csak” egy produkció megrendelésével indul. Ez egyfajta közös gondolkodás: mi az, ami nekik is érték és számunkra is hiteles. Szeretek a szponzorációra, mint a mentális jóllét eszközére gondolni: értéket teremtünk, amely közvetítéséhez segítségre van szükségünk. 

Feladataim közé tartozik az adománygyűjtés, az eseményszervezés, a kommunikáció és sokszor a stratégiai tervezésbe is bekapcsolódom.

A zenekar Men in Love című koncertjén a Közös hang projekt részeként léptek színpadra a Máltai Szimfónia program növendékei 2025 januárjában (fotó: Posztós János)

Hogy látja, mit jelent ma egy kulturális intézmény támogatójának lenni?

Ma már egészen mást, mint akár tíz évvel ezelőtt. Nemcsak pénzügyi támogatásról van szó, hanem sokkal inkább egyfajta szövetségről. Ügyet vállal fel, aki ma valamely kulturális intézmény mellé áll. Hisz abban és szeretné, ha működne, fejlődne. Ez nem feltétlenül jár hatalmas összegekkel. Van, aki évente néhány tízezer forinttal, de rendszeresen támogat minket – ezzel vesz részt a közös munkában. Mások egy-egy koncert mögé állnak, vagy új közönség elérésében segítenek. A támogatás tehát nemcsak pénzügyi kérdés: elköteleződés, értékvállalás és közösségteremtés. A koncertjeink amolyan „termékbemutatók” a potenciális támogatók számára: ezt tudjuk, erre vagyunk képesek, ebből teremthetünk együtt valamit. Az esemény végén általában mindenki jó és különleges élményről számol be – ezekbe kapaszkodhatunk. És kapaszkodom is, amikor csak lehetőségem adódik.

Mit gondol, mi érinti meg a résztvevőket a közös ügyekben?

A személyesség. Hogy nemcsak egy logóról, hanem valódi történetekről szól a kapcsolatunk. Itt mindenki számít. Mert működésünk minden területére hat, amit a támogatóktól kapunk – legyen az pénz, figyelem, idő vagy kapcsolat. Mindezt igyekszünk láthatóvá tenni. Bármilyen hivatalos köszönetnél többet jelent, ha a támogató látja, hogy egy gyerek, aki korábban soha nem járt még koncerten, a zenekarunknak köszönhetően felejthetetlen élményt kapott. Ezekért az emberi pillanatokért érdemes dolgozni.

Érdeklődéssel fordulok a támogatóink felé, megkérdezem, miért fontos számukra a kultúra, mit keresnek a partnerkapcsolatban, miben hisznek. Ez nem egyirányú kapcsolat, hanem párbeszéd. A legjobb együttműködések általában nem a hideg megkeresésekből születnek, hanem a közös pillanatokból. Amikor valaki ott van egy koncerten, vagy eljut hozzá valamelyik szívügyünk – például a Közös hang, amelynek során felzárkózó településeken zenét tanuló gyerekekkel közösen zenélünk; vagy a Beethoven-projekt, ahol siketekkel és hallássérültekkel foglalkozunk – és azt mondja: „ez nekem is fontos, ezzel dolgom van”, akkor már „csak” figyelni kell, és jól kérdezni, hogy kialakulhasson a kapcsolat. 

Megrendelhető szolgáltatásokat is nyújtunk, csapatépítő élményprogramot és MaesteroMind néven vezetőképzés-workshopot. Utóbbi alkalmakon a cégek munkatársai a nagyzenekari működés alapján leshetnek el néhány fortélyt a hatékony együttműködésről, a vezetők pedig – magukra öltve a karmesteri szerepkört – saját pozíciójukat vehetik izgalmas módon górcső alá.

A figyelmen, empátián, jó kérdéseken túl milyen képességeket tart fontosnak a munkájában?

A kíváncsiságot. Meg talán az is fontos, hogy merjünk „out of the box”, vagyis a megszokotton kívül gondolkodni, minden apró részletre felkészülni. Fontos meghallgatni a másikat. Forduljunk valódi figyelemmel felé! Mi mozgatja, mitől lesz lelkes, mire van szüksége, mit tud adni? Emellett persze kitartás is kell, mert némely beszélgetésből csak egy év múlva lesz konkrét együttműködés, de ha jól figyeltünk, akkor a későbbiekben már nem eladásról van szó, hanem bizalomra épülő kapcsolatról.

Varga Zsófia (fotó: Fábián Gábor)

A Danubia Zenekar sajátosságai mennyiben segítik a munkáját, illetőleg milyen preferenciákat teremtenek a kommunikációban?

A zenekar több kezdeményezése előnyös a támogathatóság szempontjából is. Különleges programjaink, ifjúsági projektjeink és szívügyeink tesznek karakteressé minket. És persze a fiatalosság. Gyermekprodukciók tekintetében élen járunk a hazai zenekarok között, a fiatalokat célzó programokat szezonról szezonra fejlesztjük. Igyekszünk megfogni és nem elengedni az egyetemisták kezét. A Zenegyűlölő programunk például óriási siker, ahogyan a klasszikus zenét más stílusokkal vegyítő Semmi komoly című koncertsorozatunk is. Ezek mind megrendelhető produkciók, de történhet fordítva is: megkereshetnek minket valamilyen igénnyel, kívánsággal, amire reagálunk.

Vagyis termékké válhat a klasszikus zene?

Igen. A minőségből azonban nem engedhetünk. A kultúra a nemzet alapja, lelkileg és társadalmilag is fontos mindannyiunk számára, tehát kötelességünk is ráirányítani az emberek figyelmét.

Formálni kell ehhez a zenekar profilját, vagy van ebben mozgástér?

A Danubia identitása nagyon markáns, de igen, van mozgástér. Nem a művészi irány megváltoztatásában, hanem abban, hogy megtaláljuk, miként igazíthatjuk a karakterünket a különböző helyzetekhez. Nem kompromisszumot kötünk – hidakat építünk. 

Hámori Máté és a Danubia Zenekar a gyerekeknek, családoknak szóló Kalandra Fül Fesztiválon 2024 februárjában a Budapest Music Centerben (fotó: Posztós János)

A kulturális területen dolgozók gyakran emlegetik, hogy nehéz hosszú távú partnerségeket kialakítani. A Danubia esetében mi segít ebben?

Valóban nehéz, mert a cégek lehetőségei sokszor változnak, de nálunk tudatos döntés, hogy nem egyszeri együttműködésekben gondolkozunk. Nem kampányokat, hanem kapcsolatokat kínálunk. Olyan partneri viszonyokat, amelyekben van idő és tér az egymásra hangolódni. Sok esetben az első év még csak az ismerkedésről szól: kipróbáljuk, hogyan dolgozhatunk együtt, és ha működik, kezdődhet az építkezés. Talán az is számít, hogy valóban hiszünk abban, amit csinálunk. A Danubiának nemcsak a zene fontos, hanem a muzsika által közvetített érték is. 

Partnereink többek között a Laterex Építő Zrt., Graphisoft Park, a MAVIR Zrt., a Garamvári Szőlőbirtok és a Bird & Bird Ügyvédi Iroda is.

A Danubia klasszikus műfajt képvisel, ami sokak számára nehezen befogadhatónak tűnhet.

Éppen ez a szép kihívás! A klasszikus zene sokak fejében távoli, merev, nehezen érthető dologként él. Ezt a képet szeretnénk lebontani. Megmutatni, hogy az élmény mindenkinek szól, hogy e műfajban is ott a játékosság, a közösségi élmény. Ebben segít a partnerkapcsolati munka. Személyes és emlékezetes élményeket szeretnénk átadni, amelyek során megismerhetik a zenekar „emberi arcát”.

A Danubia Zenekar HOLLYWOOD címen játszott koncertje 2025 márciusában az Erkel Színházban (fotó: Posztós János)

Milyen a magántámogatókkal való közös munka?

Ez különösen izgalmas része a munkámnak. Több, a koncertjeinkre tíz-húsz éve rendszeresen járó bérletes nézőt ismerünk. Ők szinte a barátaink. Meghívjuk őket az exkluzív eseményekre, kikérjük a véleményüket, sőt néha az ötletelésbe is bevonjuk őket. Mint említettem, többükben felmerült az is, hogy támogatnák a zenekart – nem feltétlenül nagy összegekkel, de hozzátesznek ahhoz, amit csinálunk.

Az efféle közösségépítés korántsem megszokott. Tudatos döntés eredménye?

Abszolút. A Danubiánál nemcsak koncertszervezésben gondolkodunk, hanem közösségteremtésben. Fontos számunkra, hogy a zenekarra élő, emberi közegre tekintsenek, amelyhez tartozni lehet. És amihez tartozni jó. Szeretnénk, ha mindenki, aki kapcsolatba kerül velünk – legyen az néző, támogató vagy partner – úgy érezné: a Danubia az övé is!

Nyitókép: Varga Zsófia (fotó: Fábián Gábor)

Lásd még:

A klasszikusok kapudrogja – „A közbeszéd részévé kell tenni a szeretett műfajt. Összekötni az embereket a zenével” – mondja Hámori Máté karmester.

Azért a víz az úr – „Üzletileg akkor lehetünk sikeresek, ha valós igényeket elégítünk ki.”