A karantén növelte a műtárgyak iránti keresletet

Miközben a műtárgypiacon – a korlátozó intézkedések miatt – az elmúlt egy évben beszűkültek az értékesítési csatornák, Magyarországon nőtt a kereslet. Erősödött a kortárs művek iránti érdeklődés, és az online árverésekkel olyan réteg is megjelent a vásárlók között, amely korábban nem vett részt aukciókon.

A jelenlegi helyzet is bizonyítja: a műtárgy értékálló befektetési eszköz, melynek az aranyhoz hasonló értékmegőrző tulajdonsága van. A tavalyi eredmények azt mutatják, hogy a világ legnagyobb aukciósházainak bevétele mintegy húsz százalékkal csökkent, a kisebb piacok azonban ellenállóbbak voltak a koronavírus-járvány hatásaival szemben. Az online árverésre való áttérés miatt a legmagasabb árfekvésű műveket kevésbé merték licitre bocsátani, ezek inkább privát eladással keltek el.

Az adatok szerint a globális műtárgypiac kevesebb mint fél százalékát teszi ki a magyar, így Magyarországon is a kisebb piacoknál tapasztalható tendencia figyelhető meg. Törő Istvánt, a Virág Judit Galéria ügyvezetője elmondta: a 2020-as adataik alig mutatnak visszaesést, a forgalmuk még úgy sem csökkent, hogy a tavaszi szezonban leállt az értékesítés. A lezárások, az utazások elmaradása miatt több elkölthető pénze maradt a műtárgypiacon jelen lévő ügyfeleknek, akik akár nagyobb összegű festményekbe is befektettek. Mint mondta, bár hazánkban a gyűjtői réteg a globális arányokhoz képest szűk, csupán néhány ezer ember, a tízmillió forint feletti művekért pedig ötven-száz vevő versenyez, az online térnek köszönhetően új vásárlói réteg is megjelent a piacon. Ők azok, akik korábban a távolság miatt nem vettek részt az élő aukciókon, vagy a megváltozott körülmények miatt új befektetési lehetőséget kerestek. „Amikor valaki elkezd érdeklődni egy új befektetési terület iránt, akkor értelemszerűen a biztos nevekre fókuszál, azokra, akik száz éve is nagy értéket képviseltek. Ezek a klasszikusok” – tájékoztatott az ügyvezető, kiemelve: volt olyan árverésük, ahol a legdrágább Munkácsy-festményre egy addig számukra ismeretlen vevő licitált.

Kilencvenmillió forintért kelt el Munkácsy Mihály Fasor című festménye a Virág Judit Galéria tavaly őszi árverésén

A magyar piacon a műkincsportfólió építése jellemzően inkább hobbi, a gyűjtők saját maguk kezelik értékeiket. A jelentősebb műtárgyportfólióval bíróknak általában van egy fő tevékenységük – jellemzően aktív társasági részesedések és ingatlanbefektetések formájában – ismertette Erdei Márton, a Deloitte Private operatív vezetője.

Hazánkban elsősorban a XX. század elején alkotó magyar festők műveit gyűjtik, viszonylag szűk réteg építi gyűjteményét nemzetközi környezetben, külföldi művészek munkáiból. A kortárssal foglalkozók rétege a legkisebb, ám folyamatosan növekvő szegmens, ők a vállalatvezetők közül és a felső középosztályból kerülnek ki. Ha az elmúlt mintegy harminc év tendenciáit figyeljük, látható, hogy folyamatosan szélesedik az a réteg, amelyik megengedheti magának, hogy műtárgyakat vásároljon. Az elmúlt év növekedése nem csupán az online értékesítés áttörésével magyarázható – állapította meg Erdei Márton. „A lezárások miatt nagyon sok olyan területen tapasztalható fellendülés, ami az otthonunkat érinti. Mivel akár hónapokig is a négy fal között voltunk, sokan dekorációs szándékkal is elkezdtek nyitni a műtárgyak felé.” Ez is lehet az oka annak, hogy a kisebb nevek és az alacsonyabb értékű műtárgyak iránt is óriási kereslet tapasztalható. A műtárgynak befektetésként az értékálló képessége, a potenciális magas hozama és az élvezeti értéke a legnagyobb előnye.

Lásd még: Bőven van hely a növekedésre

A fejléckép forrása: portfolio.hu