by Jankovics Márton 2020. okt 02.

A kultúra segít a nehéz párbeszédekben

Interjú Ronan Gargan ír nagykövettel

Írországban szoros szálak fűzik össze az üzleti világot a kultúrával, ami még Magyarországon is érezteti hatását, hiszen ír vállalkozók alapították meg a magyar képzőművészeket támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat. De vajon mekkora szerepet játszhat a művészet a diplomáciában? Interjú Ronan Gargan ír nagykövettel.

Az ír–magyar kulturális kapcsolatok számára jó alapvetés, hogy James Joyce Ulyssesének főhőse, Leopold Bloom részben magyar, szombathelyi származású. Túl ezen a szimbolikus köteléken, mennyire erősek ezek a kulturális kapcsolatok?

Megítélésem szerint nagyon. Jómagam tavaly érkeztem Magyarországra, és lenyűgözött az ország kultúrája, különösen a zene, a tánc és az irodalom terén. Büszkék vagyunk arra, hogy társszervezői vagyunk a Magyar Tudományos Akadémián évről évre megrendezett Seamus Heany-emlékbeszédnek, ahol a XX. és XXI. század egyik legnagyobb költőjének életét és műveit ünnepeljük. Mindez annak is köszönhető, hogy sok magyar élt és dolgozott Írországban, akik hazahozták magukkal az ír kultúra szeretetét. De a két nép közötti kulturális kötelék jóval régebbre nyúlik vissza: William Butler Yeats egyik első kiadott műve, az És Rényi Ferenc hallgatott (How Ferenc Rényi kept silence) című vers volt, amelyben az 1848/49-es szabadságharcot állította párhuzamba az 1880-as évek Írországának felkeléseivel. Nagykövetségünk folyamatosan dolgozik azon, hogy akár a régi, akár a kortárs ír kultúrát még jobban megismertesse Magyarországon, és fordítva. Részt veszünk például egy Martyn Ferenc-kiállítás megszervezésében. Az ő dédapja Írországból érkezett Magyarországra, és a művészetét nagyban formálták Írország természeti és kulturális kincsei. 

Nemrég Pécsett is megfordult, hogy megnézze a Martyn Ferenc Múzeumot.

Az már a harmadik utam volt Pécsre, de Tatán is jártam, ahol a helyi Városháza nagytermében lógnak Martyn Ferenc festményei. Mindkét várossal közösen dolgozunk, hogy jobban felfedezhessük a művészetét, és azt, hogyan szolgálhatná mindez a két ország kulturális kapcsolatainak további erősödését. 

A Leopold Bloom Díj célja a kortárs magyar képművészek támogatása. Ebben az ír alapítású díjban a nagykövetség is partner?

Az érdem mindenekelőtt John Wardé és feleségéé, Mary McLoughliné, akik üzleti céllal érkeztek Magyarországra, de annyira beleszerettek a magyar kortárs művészetbe, hogy megalapították ezt a ma már nagyon rangosnak számító, kétévente átadott díjat. Boldogok vagyunk, hogy ránk és Írországra asszociálnak róla az emberek, és a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk támogatni a fiatal magyar művészeket. Ez is egy újabb jele az ír–magyar kapcsolatok erejének, aminek Leopold Bloom és az Ulysses kiváló szimbóluma. Nemrég jártam Szombathelyen, meglátogattam James Joyce szobrát is, és figyelemmel követtem a Bloomsday rendezvényüket, amelyet idén sajnos csak online rendezhettek meg. Ha egyszer túl leszünk a járványon, feltétlenül Szombathelyen ünnepelem majd a Bloomsdayt.

Léteznek más országokban is ilyen rangos, ír alapítású díjak, vagy a Leopold Bloom Díj egyedi?

Szerintem egyedi. Természetesen számos országban támogatnak ír cégek rendezvényeket és kulturális programokat, de a Leopold Bloom Díjban különleges, hogy nem alkalmi, hanem rendszeresen kiadott támogatás. Van egy másik, hasonlóan sikeres program, melyet az Ír Nagykövetség alapított. Ennek az ösztöndíjprogramnak a keretében magyar diákok mehetnek kutatni Írországba, mindezt Magyarországon működő ír cégek szponzorálják: a Pannonia Bio, a McHale, a Kingspan, a CRH.

Általánosságban mennyire tartja fontosnak a kultúra szerepét a diplomáciában? Elterjedt vélemény, hogy szép dolog a művészet, de mégiscsak másodlagos a politikai és a gazdasági kérdésekhez képest.

Meggyőződésem, hogy a kultúra hatalmas szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. Segít a különböző országok népeinek és vezetőinek jobban megismerni és megérteni egymást. Ha pedig jobban értik egymást, akkor közös nevezőre jutni és együtt üzletelni is könnyebb lesz. Ezzel az ír kormány is tisztában van, ami megmutatkozik a külpolitikájában is. Az ír nagykövetségek világszerte dolgoznak azon, hogy láthatóvá tegyék a kultúránkat, előmozdítsák a kreativitást az adott országban, és megerősítsék a nemzetközi elismertségünket. Ennek ékes példája volt, amikor Írország állandó helyett kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2021-től kezdődő kétéves időszakra. Egy U2 és Riverdance koncert is segítette, hogy megmutassuk, mi mindent tud országunk ajánlani, és milyen értékek mellett állunk ki a külpolitikában. A kultúra tehát szerintem segíthet lefolytatni a nehéz, összetett párbeszédeket, ilyen értelemben ugyanolyan fontos, mint a politikai vagy gazdasági témák.

Ön szerint egy országnak tudatosan kell építenie a brandjét a nemzetközi térben? És ha igen, Írországnak mik a központi értékei?

A brand szót azért nem nagyon szeretem használni, mert úgy hangzik, mintha valami terméket akarnánk eladni. De az mindenképp fontos, hogy világszerte felhívjuk a figyelmet arra, országként milyen értékek mellett állunk ki, és mik az érdekeink. Írország külpolitikája nagyon értékközpontú: hiszünk a jogállamiságban, a demokráciában, az egyenlőségben, és az emberek alapvető jogainak megvédésében. Minden évben megünnepeljük például Szent Brigid napját, akiről kevesen tudják a világban, hogy a mindenki által ismert Szent Patrik mellett az ország másik védőszentje. Az ilyen alkalmak lehetővé teszik, hogy a nők kreativitását is ünnepeljük, és felhívjuk a figyelmet a női egyenjogúság fontosságára. 

Említhetjük Samuel Beckett és Martin McDonagh drámáit vagy akár a Guiness sört, ami Írországról azonnal eszébe juthat egy magyar embernek. Olyan ikonikus magyar kulturális teljesítmények is vannak, amelyek beugorhatnak egy átlagírnek?

Szerintem Írország és Magyarország hasonlít abban, hogy nagyon gazdag kultúrával van megáldva, és mivel mindkét ország tagjai közül sokan élnek külföldön, ezt a kultúrát hatékonyan közvetíteni is tudják új közönségek számára. Ami Magyarországról egy írnek elsőre eszébe juthat: Liszt Ferenc, Bartók Béla, illetve a magyar népzene és néptánc, ami nem is áll annyira távol a mi táncainktól. Illetve van egy kevésbé ismert zeneszerző, nekem is csak az utóbbi időben hívták fel rá a figyelmemet: Kurtág György, aki Samuel Beckett Végjáték című drámájából írta pár éve bemutatott operáját. És ne feledkezzünk meg a streaming szolgáltatókról, amelyeknek köszönhetően az ír nézőkhöz is eljut néhány nagyszerű magyar film (nemrég néztem meg például A martfűi rémet), és persze azzal is sokan tisztában vannak, hogy számos ír film és tévés produkció Magyarországon forog mostanában. 

Általánosságban is jellemző az erős kapcsolat az üzleti és a művészeti világ között Írországban?

Egyértelműen. Az ír és a nálunk működő külföldi cégek is felismerik a művészet és kultúra értékét az emberek jóllétében, mentális egészségében, a motivációk megőrzésében. Ennek megfelelően nagyvonalúan támogatják a kultúrát, legyen az a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Koncertterem vagy egyedi zenekarok szponzorációja. A járvány idején például a zene hatalmas szolgálatot tett a társadalomnak a mindenkit sújtó izoláltság és szorongás feloldásában. A művészet összehozott minket, és volt is egy egészen nagyszabású, Bátorság néven futó kezdeményezés, amelynek keretében híres ír zenészek léptek fel ikonikus ír helyszíneken. Ezt egyrészt a közmédia támogatta, másrészt az Intel, amely az egyik legnagyobb befektető Írországban. Szépen példázza, milyen az, amikor az üzleti világ meglátja az értéket a kultúrában.

Az EU egy történelmi léptékben példátlan együttműködés az európai országok között, de bőven akadtak kihívások az elmúlt években: a járványt ön is említette, de ott volt a migrációs válság vagy a Brexit. Optimista abban a kérdésben, hogy ezeken átlendülhet és tovább erősödhet az Unió?

Diplomataként munkaköri leírásom része, hogy örök optimista legyek. Az EU szerintem felül tud kerekedni a kihívásokon, és kiállja majd az idők próbáját. Nem is látok más opciót, az európai országoknak muszáj együttműködniük, mivel egyenként nem tudnának mit kezdeni az olyan globális kihívásokkal, mint például a klímaváltozás vagy a Covid. Írország nagyon elkötelezett a nemzetközi szövetségek, az EU és az ENSZ mellett. A jelen egyik nagy kihívása természetesen a Brexit. Három éve zajlanak a tárgyalások a kilépésről rendelkező megállapodásról. Fontos, hogy elkerülhető legyen a szigorú határellenőrzés bevezetése, és Észak-Írország stabilitása ne borulhasson fel húszévnyi béke után. Mindez nem lett volna elérhető az EU-partnerállamok szolidaritása és az Egyesült Királyság-beli partnereink konstruktív hozzáállása nélkül. Az EU már számos alkalommal bizonyította, hogy ha együtt dolgozunk és tiszteletben tartjuk az intézményeinket, akkor képesek vagyunk felülkerekedni a problémákon.

Szerző: Jankovics Márton

Megjelent: 2020. október