Berkes Balázsné Andrea kapja idén a Krisztina-díjat

A díjat azok kaphatják, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy remekművek, kiváló művészi teljesítmények születhettek. A díjat Gyémánt László festőművész adja át. 

Gyémánt Krisztina, Gyémánt László festőművész felesége, 2011. február 12-én gyógyíthatatlan betegségben, negyvenkét évesen hunyt el. Krisztina húszéves korában ismerkedett meg a művésszel: diákként modellt ült pár alkalommal, és mintha egy romantikus drámát írnánk, elkezdődött közös életük és huszonkét éven át tartott, melynek minden napját együtt töltötték. Teljes harmóniában, szeretetben éltek. Nem létezett számukra egyszemélyes meghívás, ők ketten voltak egyek.

Gyémánt László festménye Krisztináról

Krisztina egészségügyi főiskolát végzett, de tovább képezte magát művészeti menedzser szakon, hogy férjének hozzáértő, segítő társa legyen. Mindent naprakészen dokumentált, katalógust készített, kiállításokat szervezett, tartotta a kapcsolatot a sajtóval, összefogta, ápolta a baráti szálakat, minden tekintetben megteremtette férjének a nyugalmat, hogy ő gond nélkül festhessen. Gyémánt Krisztina különleges asszony volt: szolidan háttérbe vonult, ha arra volt szükség, és remek társaság volt, ha a helyzet úgy kívánta. Tájékozott volt a művészetekben, a hétköznapi életben, kellő humorral és kritikával szemlélte a világot. Aki vendége volt a házaspárnak, azt is tudja, hogy remekül főzött, különleges finomságokat tett az asztalra, amivel mindig elbűvölte a barátokat. Emlékét a Krisztina-díj őrzi.

2023-ban a Krisztina-díjat Berkes Balázsné Andrea, Berkes Balázs Liszt Ferenc-díjas bőgőművész felesége kapja. Andrea 1961-ben kötött házasságot a legendás jazzbőgőssel. Egy közös barátjuk mutatta be őket egymásnak egy kiránduláson. Mindketten szeretik a természetet épp úgy, mint a zenét, de a jazzt Andrea csak Balázzsal való találkozása után kedvelte meg igazán.

Másfél év udvarlás után házasodtak össze. Az együtt töltött hatvankét év nagy szerelemmel kezdődött, és ma is csodálatos harmóniában és szeretetben élnek. Ez alatt a több mint hat évtized alatt csak akkor voltak külön, amikor Balázs külföldön koncertezett, de amikor hosszabb turnéja volt, Andrea mindig meglátogatta a férjét, ha a gyógyszerész-asszisztensi munkája lehetővé tette. 

A díj Benedek György szobrászművész alkotása. A bronzplaketten Krisztina portréja látható, amelyet Gyémánt László festménye alapján készített.

Andrea férjével együtt örült a sikereinek, bíztatta, ha valamiért szomorú volt, támogatta, ha döntés előtt állt, és férje neki mutatta meg elsőként az új kompozíciókat is: vannak közöttük olyan művek is, például a Szerenád és a Sunbeam című darabok a Forever (1996) című albumon, amelyeket neki komponált Berkes Balázs. Időközben két gyermekük született, és ma már négy felnőtt unokájuk is van. Nagyon összetartó, egymást mindenben segítő család az övék azzal együtt, hogy Andrea lányuk Finnországban él: ő vitte tovább az apai zenei örökséget, zenetanárként dolgozik évtizedek óta. A sors azonban egy évvel ezelőtt elvette tőlük másik lányukat, Ritát. 

Berkes Balázs 1937-ben született jazzmuzsikus, nagybőgős, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára. Zenei tanulmányait tizenévesen csellózással kezdte. 1958-tól 1962-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő szakán tanult Tibay Zoltán növendékeként. 1962-től 1978-ig a Magyar Rádió együtteseiben dolgozott, tagja volt a Magyar Rádió és Televízió Tánczenekarának, majd hosszú ideig a Stúdió 11-nek. Rádiós és televíziós munkája mellett különböző formációkban játszott, fellépett a hazai jazzélet valamennyi meghatározó egyéniségével. 1962 óta rendszeresen koncertezett Vukán Györggyel. 1980-tól Super Trio néven léptek fel Kőszegi Imrével kiegészülve, 1990 óta a Creative Art Trióban Balázs Elemérrel dolgozott, amelynek fúvósokkal kiegészített változata volt a Creative Art Ensamble.

Számos külföldi partnere volt, többek között olyan neves előadókkal játszott együtt, mint Teddy Wilson, Art Farmer, Jiggs Whigham, Albert Mangelsdorff, Kay Winding, Tony Scott, Stepko Gut, Frank Foster, Kenny Wheeler, Ted Curson, Charles Tolliver, Anette Lowman, Jukka Perko, Steve Grossman, The Golden Gate Quartet, valamint a környező országok vezető jazzmuzsikusai.

Többféle stílusban számos hanglemezen és hangkazettán szerepelt. Rendszeres meghívott vendége volt rangos fesztiváloknak, fellépett többek között Poriban, Havannában, Palermóban, Prágában, Bledben, Varsóban, Nürnbergben, Belgrádban, Ljubljanában, Göttingenben és Leverkusenben.

Négyszer hívták meg Montreux-be különböző formációkkal, ahol 1968-ban a Tomsits együttessel elnyerte a Sajtó és kritikusok díját. 1965 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazz Tanszakán bőgőtanár, 1993-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított docensként. Számtalan formációban játszott, de igazi világa a triómuzsika zongorával és dobbal. Örömet talál a kortárs jazzben, a latin jazz világában, a be-bop és hard-bop zenei nyelvezetében.

Berkes Balázs (forrás: jazz.hu)

Művészi és pedagógusi pályafutásának elismeréseként 1987-ben a Creatív Art Trióval eMeRTon díjat, 1997-ben Weiner Leó-díjat, 1998-ban Szabó Gábor-díjat, 1999-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át, 2007-ben elnyerte a Magyar Zene- és Táncművészet Kiemelkedő Előadóművésze címet, ugyanebben az évben a zenei oktatásban végzett kiemelkedő munkájáért Artisjus Díjat kapott. 2014-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. A nyolcvanöt éves művész néhány évvel ezelőtt vonult vissza a rendszeres zenéléstől.

Lásd még:

• „A férjem művészetére tettem föl az életemet”

------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Berkes Balázsné Andrea (forrás: Krisztina-díj)