Cél, érték, közösség – Így működik az osztrák ERSTE Alapítvány 

1819-ben bécsi polgárok egy csoportja megalapította az Erste österreichische Spar-Casse-t, az első osztrák takarékpénztárat, azzal a céllal, hogy az egyszerű embereknek lehetőséget nyújtson a kiszámítható jövő, a biztos megélhetés megteremtésére. A szegénynegyedben elkötelezett önkéntesek által működtetett egyesületet innovációjáról és fenntarthatóságáról ismerték meg. Az Erste üzleti tevékenységét 1993-ban egy újonnan létrehozott  leányvállalat, a Die Erste österreichische Spar-Casse AG részvénytársaság vette át. Az eredeti takarékpénztárat átnevezték DIE ERSTE österreichische Spar-Casse Anteilsverwaltungssparkasse-re (rövidítve AVS), amely az ERSTE Alapítvány jogelődjeként szolgált. 

Az ERSTE Alapítvány (ERSTE Stiftung) 2003 decemberében jött létre, 2006-ban indította el emberbaráti tevékenységét, és a kreativitás, az innováció és az előremutató viták platformjaként pozícionálta magát. A jövőbe mutató témák feltárásának laboratóriumaként, a hálózatokon belüli stratégiai együttműködések révén kívánta növelni hatását. Maribel Königerrel, kommunikációs igazgatóval az alapítvány működéséről és módszertanáról beszélgettünk. 

Az Erste alapítványa Közép- és Kelet-Európában tevékenykedik. Hogyan vesz részt a bank a munkájuk finanszírozásában?

Az Erste Stiftung a bank fő részvényese, jelenleg az Erste csoport részvényeinek 11 százalékát birtokoljuk – ez a legnagyobb részesedés –, ami folyamatos bevételt biztosít jótékonysági törekvéseinkhez. Ez az 1819-ben alapított első osztrák takarékpénztár történelmi gyökereiből ered, ahonnan az ERSTE (első) nevünk is származik. A takarékpénztárak a XIX. században szociális vállalkozások voltak, amelyek olyan egyszerű embereket szolgáltak, akik nem tudtak hozzáférni a hagyományos bankokhoz. Az alapítvány egyetlen finanszírozási forrása az osztalékokból származik.

Kifejtené, milyen kulturális kezdeményezéseket indított el az alapítvány, milyen típusú projekteket támogat és miként?

Bár az alapítvány nem kizárólag a kultúrára összpontosít, ez az egyik fő területünk. Kortárs kulturális projekteket támogatunk Közép- és Kelet-Európában, azzal a céllal, hogy a nyereséget elsődlegesen azokba a társadalmakba forgassuk vissza, ahonnan a pénz származik. Jótékonysági kezdeményezéseink számos területet érintenek, köztük a független újságírást, a digitális társadalmi megoldásokat, a társadalmi hatású befektetéseket, a pénzügyi jólét kutatását, az oktatást és természetesen a képzőművészetet. Hiszünk abban, hogy olyan törekvéseket kell támogatnunk, amelyek jelentős és tartós hatást gyakorolnak a társadalomra. Legyen szó civil szervezetek kapacitásépítésének társfejlesztéséről, a pénzügyi műveltséggel kapcsolatos oktatási programokról vagy kulturális kezdeményezések támogatásáról, célunk, hogy pozitívan járuljunk hozzá a közösségek életéhez. A támogatás nem korlátozódik azokra az országokra, ahol a banknak leányvállalatai vannak. A cél, hogy a régió egészére hatást gyakoroljanak a projektek, beleértve Ausztriát is. Olyan kezdeményezések kerülnek előtérbe, amelyek segítik az innovációt, a demokráciát, a pénzügyi műveltséget és természetesen a kortárs kulturális tereket.

Honlapjukon a kulturális hatás kifejezést használják…

Eddig úgy neveztük a programunkat, az volt a hívószó, hogy „a kortárs kultúra védelme”, de mostanra „a kortárs kultúra terének megteremtésére” cseréltük, fejlesztettük a megközelítésünket, ami sokkal jobban leírja azt, amit valójában csinálunk.

Létrehoztak egy networking hálózatot is, ami Tranzit névre hallgat. Hogyan illeszkedik a Tranzit az alapítványi munkához?

A Tranzit networking művészeti tereket köt össze Kelet-Európa különböző országaiban, hogy együttműködő és támogató ökoszisztémát hozzon létre a művészek és a kulturális szakemberek számára. Fontos kiemelni, hogy ezek az intézmények egymástól függetlenül dolgoznak, de összefogva felerősödhet a hatásuk, sőt szélesebb közönségréteget érhetnek el.

Mi az a fő irányvonal, ami alapján a Tranzit működik?

A Tranzit alapvetően a szabad kulturális termelés iránti szenvedélytől és a kelet-európai művészeti kiválóság előmozdítása iránti elkötelezettségtől vezérelve működik. Hisszük, hogy a művészet képes inspirálni, provokálni és megkérdőjelezni a társadalmi normákat. Megközelítésünk a függetlenség gondolatában gyökerezik – mind pénzügyi, mind kreatív szempontból. Olyan struktúrákat szeretnénk létrehozni, amelyek ellenállnak a gazdasági változásoknak és függetlenek a hagyományos hatalmi struktúráktól.

Július Koller, Systém Subjektίvnej Objektivity (Antihappening) 1965, 11.5 × 16.5 cm (forrás: Kontakt Collection)

Az alapítványnak saját gyűjteménye is van, amely a KONTAKT egyesülethez tartozik. Miként biztosítható a KONTAKT függetlensége, különös tekintettel a finanszírozásra és a döntéshozatalra?

A KONTAKT finanszírozása elsősorban az egyesületi tagok, illetve az Erste Group és leányvállalatai által fizetett tagdíjakból tevődik össze. Ez a modell garantálja a legnagyobb függetlenséget, és egyben lehetővé teszi, hogy a KONTAKT-gyűjtemény külső befolyás nélkül összpontosíthasson felvállalt küldetésére és az értékteremtésre. 

Hogyan határozza meg az KONTAKT, hogy milyen műtárgyakkal gazdagodjon a gyűjtemény?

A KONTAKT tanácsadó bizottsága a művészeti világ elismert személyiségeiből áll, elsősorban Kelet-Európából. Ők azok, akik szakértelmükkel a vásárlások mögött állnak, biztosítva, hogy a gyűjtemény változatos, releváns és egyben a régió művészetét hűen reprezentáló maradjon. A bizottság rendszeresen tanácskozik, megvitatja a lehetséges beszerzéseket, és a művészi értékeket, a történelmi jelentőséget szem előtt tartva a KONTAKT küldetéséhez kapcsolódó ajánlásokat tesz. 

KONTAKT Kiállítás a bécsi Wittgenstein Házban, 2019-ben (fotó: Oliver Ottenschläger)

A KONTAKT nem rendelkezik múzeumi helyiséggel –  milyen módon teszi a gyűjteményét hozzáférhetővé a közönség számára?

A KONTAKT nomád kiállítási koncepciót alkalmaz, ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kölcsönzés formájában elérhetővé teszi a gyűjtemény műtárgyait a világ múzeumai és galériái számára. Világszerte együttműködik intézményekkel, így az alkotások különböző közösségeket érnek el. Emellett a kurátorok kiállítási és kutatási célokra hozzáférhetnek a gyűjteményhez, így biztosítva, hogy a művek széles körben láthatóak és hatásosak maradjanak. A Kontakt-gyűjtemény kurátorai az Erste Group bécsi központja számára is válogattak műtárgyakat, a bank ilyen módon is megmutathatta elkötelezettségét a konceptuális művészet vállalati terekbe való integrálása iránt.

Ebben a működési struktúrában mennyit tudnak művészetekre fordítani éves szinten?

Finanszírozásunk alapja, a bankunk által termelt nyereség lehetővé teszi számunkra, hogy jelentős forrásokat fordítsunk jótékonyságra. Csak 2023-ban 11,4 millió eurót különítettünk el különböző projektekre, és ennek az összegnek körülbelül 20-25 százalékát művészetekre fordítottuk. Ez azt jelenti, hogy az Erste Stiftung Ausztria egyik legjelentősebb jótékonysági alapítványa.

Hogyan biztosítja az alapítvány az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot?

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság kiemelkedően fontos számunkra. Éves jelentéseket teszünk közzé, amelyekben részletesen bemutatjuk a pénzügyi juttatásainkat és a projektkiadásokat, az adatok könnyen elérhetők a honlapunkon. Az átláthatóság e szintje lehetővé teszi az érdekeltek és a nyilvánosság számára, hogy megértsék, hogyan használjuk fel pénzeszközeinket és milyen hatást érünk el velük. Ezen túlmenően mint tőzsdén jegyzett vállalat, bankunk is közzéteszi pénzügyi eredményeit, ami tovább növeli az átláthatóságot.

 Milyen terveik vannak?

Folytatni kívánjuk a megkezdett munkát, miközben alkalmazkodunk a társadalom változó igényeihez. Elkötelezettek vagyunk az innovatív megközelítések feltárása iránt, hogy megoldjuk a sürgető és a demokráciát érintő társadalmi kihívásokat. Emellett továbbra is kiállunk jótékonyságot támogató politikák mellett, és kedvező környezetet teremtünk az ausztriai filantrópia számára. Végső soron az a cél, hogy a jövőben  is a pozitív változások hajtóereje maradjunk, és érdemben hozzájáruljunk közösségeink jólétéhez.

Nyitókép: Maribel Königer (fotó: Peter M. Mayr)

Lásd még:

Egyesítik a kultúra és a technológia erejét – A CultTech Association nonprofit szervezet célja, hogy a kultúra pénzügyileg függetlenebb, a művészet pedig minél többek számára elérhető legyen

„Ha megvettünk valakitől egy képet, sosem az lebegett a szemünk előtt, hogy ezen majd egyszer mennyit kereshetünk”– Interjú dr. Baranyai Z. Zoltánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda bécsi tagirodájának vezetőjével

DS – az utazás művészete –A prémium autómárka találkozása a francia íróóriással