Élő örökség: így épít nemzetközi karriert az Anda Géza Alapítvány

Az Anda Géza Alapítványt 1978-ban hozta létre Hortense Anda-Bührle svájci üzletasszony, műgyűjtő és filantróp férje a magyar-svájci zongoraművész-zenepedagógus, Anda Géza emlékére. Céljuk, hogy támogassák a fiatal, tehetséges zongoristákat. Ezt elsősorban az 1979 óta háromévente megrendezett nemzetközi zongoraversennyel teszik, amelynek Zürich ad otthont. Belina Kostadinova projektmenedzser szerint az alapítvány a zongoraművészet kiválóságának élő hagyományát képviseli.

Mire a legbüszkébbek az alapítás óta eltelt közel ötven évből?

Az alapítvány nemcsak egy figyelemre méltó zenész művészi örökségének megőrzésére, hanem a zongoraművészet jövőjének biztosítására jött létre. Mára, közel öt évtized elteltével ez a szervezet rendezi a világ egyik legismertebb – és a művészvilág szerint az egyik legszigorúbb – zongoraversenyét, az Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyt (Concours Géza Anda). 

A megmérettetést 1979 óta, háromévente szervezzük meg a névadó emlékére. Az első verseny zsűrijének elnöke a szintén magyar, harmincegyszeres Grammy-díjas karmester és zongoraművész Sir Georg Solti, azaz Solti György volt. Doráti (Deutsch) Antal karmester 1982-ben és 1985-ben, Végh Sándor hegedűművész 1991-ben és 1994-ben vezette a zsűrit. Ők mindannyian erősítették a verseny nemzetközi tekintélyét. A következő években a zsűri kivételes tehetségű zenészei között foglalt helyet az izlandi Vladimir Ashkenazy, a spanyol Jesús López-Cobos, az angol Jonathan Nott, a német Gerhard Oppitz és Christian Zacharias is. 2024-ben az argentin zongorista Martha Argerich, a francia zeneszerző, Lucas Debargue és az amerikai Robert Levin segítette az ítészek munkáját. Közreműködésük sokkal többet jelent, mint pusztán presztízst, a verseny művészi hitelességét tükrözi.

Úgy tudom, a verseny nimbusza nemcsak a történelmében és zsűrijének összeállításában gyökerezik.

A zongoraverseny különlegessége mindenekelőtt az, hogy a győztes számára koncertlehetőséget biztosít három évig. Az alapítvány minden versenyciklust követően több mint száz koncertet és egyéb fellépéseket szervez, támogatja a zenei felvételek elkészítését, és segíti a díjazottakat a professzionális menedzsment kialakításában. A mesterkurzusok és a művészeti együttműködések a hosszú távú támogatási struktúra szerves részét képezik. Mindezt egy olyan időszakban tesszük, amelyben a versenyek száma folyamatosan nő.

Az innovatív kezdeményezések tovább bővítették a lehetőségeinket. A többzongorás projektek – négy-, hat- és nyolckezes koncertek – ösztönzik a díjazottak közötti együttműködést. Különösen jelentősnek tartjuk a Play & Conduct (Játssz és Vezényelj!) projektünket, amelyben a kiválasztott díjazottak a billentyűs hangszereik mellől vezényelve lépnek fel. Ez a formátum kivételes zenei tekintélyt igényel, és felidézi a korábbi generációk nagy zongorista-karmestereinek hagyományait. A lelkes fogadtatás után a projekt várhatóan 2026 novemberében tér vissza.

A közelmúltban elindítottunk egy új rendezvénysorozatot is, ahol a díjazottjaink és az alapítvány barátai együtt zenélnek. A Takács-Nagy Gábor vezényelte Verbier Fesztivál Kamarazenekar (Verbier Festival Chamber Orchestra) és három Anda Géza-díjas művész, Berecz Mihály, Ilya Shmukler és Dmitrij Yudin együttműködése a zürichi Tonhalléban valósággal elkápráztatta a közönséget.

Berecz Mihály, Ilya Shmukler és Dmitrij Yudin (fotó: Anda Géza Alapítvány)

Ilya Shmukler 2024-ben a 16. Anda Géza Nemzetközi Zongoraverseny finalistája volt, végül ő győzedelmeskedett. A megosztott második helyezettek Dmitrij Judin és Daumants Liepins voltak. Mindhárman a zürichi Tonhalléban léptek színpadra Paavo Järvi vezényletével. Fantasztikus koncertet adtak. A fiatal zongoristák számára ezek a fellépések művészeti mérföldköveket jelentenek, felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot kínálva számukra.

Az alapítvány művészeti együttműködéseket is fenntart más vezető nemzetközi zongoraversenyekkel, beleértve a varsói Chopin Nemzetközi Zongoraversenyt és a tel-avivi Arthur Rubinstein Nemzetközi Zongoraversenyt. A közös koncertek további lehetőségeket teremtenek a díjazottak számára, miközben erősítik a zongoraművészi kiválóságok nemzetközi hálózatát.

A verseny története elválaszthatatlan azoktól a komolyzenei karrierektől, amelyek elindításában segédkezett.

Georges Pludermacher francia zongoraművész 1979-ben diadalmaskodott, azóta kiemelkedő nemzetközi karriert futott be. A későbbi díjazottak, mint például a magyar Várjon Dénes, az orosz Alekszej Volodin és az amerikai Claire Huangci, szintén jelentős művészi pályát futottak be a nemzetközi színtéren. Várjon Dénes különösen jó példa az alapítvány hosszú távú elkötelezettségére: miután 1991-ben elnyerte az első díjat, később – 2006-ban – zsűritagként tért vissza, megtestesítve a folytonosságot és művészi párbeszédet.

Wataru Hisasue japán zongoraművész jelentős sikereket ért el a 2024-es Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyen: ő kapta a Liszt–Bartók-díjat és a G. Henle Verlag‘s Beethoven Díjat is. Számos alkalommal fellépett Japánban, Koreában és Európa-szerte, olyan neves zenekarokkal dolgozott együtt, mint a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara (Bavarian Radio Symphony Orchestra), a Belga Nemzeti Zenekar (Belgian National Orchestra), a Brüsszeli Filharmonikusok (Brussels Philharmonic), a Musikkollegium Winterthur és a Tokiói Metropolitan Szimfonikus Zenekar (Tokyo Metropolitan Symphony Orchestra).

Említhetem Berecz Mihályt is, aki szintén Liszt-Bartók különdíjasunk volt 2021-ben.

Az alapítóról elnevezett Hortense Anda-Bührle-díj a kivételes művészi személyiségeket tünteti ki. Az elismerést 2021-ben a grúz Giorgi Gigashvili kapta, aki már építi nemzetközi karrierjét.

A 2024-es verseny finalistái és a zsűri (fotó: Dmitry Khamzin, Anda Géza Alapítvány)

Milyen bevételekből finanszírozzák az alapítvány működését?

Meghatározó erősségünk a függetlenség. A versenyt elsősorban az Anda család támogatja, ezzel is biztosítva, hogy a művészi döntések külső befolyástól mentesek maradjanak. Emellett szívesen fogadjuk magánszemélyek pénzadományait; akár egy-egy konkrét művészeti kezdeményezést is szponzorálhatnak.

Az alapítvány támogatásainak elsődleges célja, hogy közvetlenül hozzájáruljon a fiatal művészek karrierjének fenntartásához és előmozdításához. Az Anda Géza Nemzetközi Zongoraverseny első helyezettje negyvenezer, a második helyezettje harmincezer, a harmadik helyezettje pedig húszezer svájci frankot kap.

Támogatjuk a verseny résztvevőinek vendéglátását, amiben nagy segítségünk a vendéglátó családok rendkívüli elkötelezettsége: a verseny alatt otthonukba fogadják a résztvevőket. Sok zongorista számára ezek a kapcsolatok barátságokká alakulnak, amelyek a verseny befejezése után is fennmaradnak. A zenészek számára gyakorlóhelyeket is biztosítunk.

Ilya Shmukler próbál (fotó: Anda Géza Alapítvány)

Mit ad önnek személyesen az alapítványnál végzett munka? Mit gondol, mit tanulhatunk Anda Géza életművéből?

Az Anda Géza Alapítványnál dolgozni azt jelenti, hogy nap mint nap foglalkozunk a klasszikus zene jövőjével. A fiatal zenészekre jellemző elhivatottság, fegyelem és természetesen a rendkívüli tehetség elsősorban inspirációt jelent, ugyanakkor felelősséggel is jár.

Anda Géza művészi hitvallása – a zenei tisztaság, az éneklő hangzás (a billentés szépsége és a hangszín gazdagsága) és az erőt a mélységgel ötvöző elegancia – továbbra is az alapítvány vezérelvei. 

Az Anda Géza Alapítvány sokkal több mint intézmény. Élő kulturális szervezet, amely biztosítja, hogy a zenei integritás és a művészi kiválóság továbbra is központi szerepet kapjon az egyre gyorsuló kulturális világban; a zongoristák következő generációi ne csak lehetőségeket, hanem mély művészi felelősségtudatot is örököljenek.

A cikk először a 2026 áprilisában kiadott, Svájc kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: Belina Kostadinova (fotó: Daniil Rabovsky)

Lásd még:

Művészet mint hivatás, üzlet mint infrastruktúra – A lausanne-i modell

 „A mindennapok részévé tenni a művészetet” – Interjú Strommer Andreával

Rangos díjat kapott Várjon Dénes és Antje Weithaas Beethoven-felvétele 

A kultúra közügy, jóllét, nem luxus – A kultúra támogatása Svájcban