Így hatott a pandémia a múzeumok életére
– Hiánypótló alkotás jelent meg a Néprajzi Múzeum gondozásában
A világjárvány múzeumokra gyakorolt hatását vizsgáló és bemutató könyvvel, fénykép- és történetgyűjtemény létrehozásával és izgalmas új időszaki kiállítással fogadja a tavaszt a Néprajzi Múzeum.
Bő öt éve, 2020. március 11-én deklarálta világjárványként a WHO a COVID–19 vírusos betegséget. Magyarországon néhány nappal később, március 16-án a kulturális és közintézmények – így a múzeumok is – bezártak. Egészen június közepéig, hogy a pandémia súlyos áldozatokat követelő időszakában, 2021. november 11-től 2022 májusáig újra zárt ajtók mögül lássák el feladataikat. Ezt az időszakot dolgozza fel a Néprajzi Múzeum újonnan megjelent, a Falak nélkül maradt múzeum – A COVID–19-világjárvány hatása a magyar múzeumi közgyűjtemények online praxisára című kötete. A szerző, Berényi Marianna az egész emberiséget érintő krízis egyetlen kulturális ágazathoz tartozó intézménytípusra fókuszálva dokumentálta a pandémia következményeit. Hogyan alakult át a magyar közgyűjtemények online gyakorlata a járvány hatására? Hogyan élték túl a múzeumok a bezárásokat? Milyen új digitális megoldások születtek? Milyen tapasztalatokra támaszkodtak? Milyen hatással volt mindez az intézményekre hosszú távon? A válaszok mellett a könyvben egyúttal a múzeumok XXI. századi világáról is színes kép rajzolódik ki.
Berényi Marianna könyve (forrás: Néprajzi Múzeum)
A megjelent kötet mellett az intézmény számos remek programmal és kezdeményezéssel készül a látogatóknak. A Néprajzi Múzeum Napján, 2025. március 5-én debütált a Jelenarchívum projekt, amelynek célja egy 1990–es évektől napjainkig tartó közösségi fénykép- és történetgyűjtemény létrehozása.
| A Néprajzi Múzeum immár 153 éve (Xántus Jánost 1872. március 5-én kérték fel az intézmény igazgatójának) gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és a kontinensen kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. A sokszínű világunkat és a nemzetek kultúráit bemutató közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételek, kéziratok, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őrzi. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a XVII. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. A múlt és a jelen összefonódására, a folyamatos nézőpontváltást igénylő gondolkodás, a kulturális sokszínűség köszön vissza az intézmény 2022-ben megújított arculatában is. |
Részlet a Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításból (fotó: Incze László)
A Néprajzi Múzeum látogatói 2025-ben is különleges újdonságokra számíthatnak a Székelyek – Örökség-mintázatok (2025. augusztus 31-ig látogatható), a Vígan zengjetek, citerák! (2025. június 29-ig látogatható), illetve a „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó (2025. június 30-ig megtekinthető) című időszaki tárlatokkal párhuzamosan.
A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállítás (2025. szeptember 15-ig látogatható) egy olyan, itthon eddig nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a tárlat az 1862-ben a londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot állítja középpontba. (Kurátorok: Lackner Mónika, Farkas Zsuzsa, Gál Vilmos, Fejős Zoltán)
Részlet a Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállításból (forrás: Néprajzi Múzeum)A Súlyos anyag. Nők – Viseletek – Élettörténetek című kiállítás a dunai sváb lányokról és asszonyokról mesél (2025. június 6. – 2026. január 31. között). Ezek a nők a ruhájukat leginkább „viselet”-nek (Gewand) nevezték. A hagyományos ruházkodást „parasztos”-nak, az iparosok és a tanult rétegek öltözködését „úri”-nak hívták, de a két stílus hatott is egymásra. Hogyan kísérte végig a nők életét a ruházatuk? E kérdésre ad választ az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum vendégkiállítása 150 év történetein keresztül. (Szakmai felelős: Lackner Mónika, Vass Erika)
Nyitókép: A Néprajzi Múzeum madártávlatból (fotó: Incze László)
Lásd még:
A múzeum, ahol minden tárgy mögött egy-egy történet rejlik – Dr. Kemecsi Lajos főigazgató a Néprajzi Múzeum új korszakáról
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum – A múzeum fontos célja, hogy látogatóival megismertesse, más emberek, más korokban, más vidékeken hogyan éltek
Ottalvós buli a műtárgyak között – Éjszakázz a Néprajzi Múzeumban!
„Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk”: Herman Ottó
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
